Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-04 / 8475a szám

Csurka: már nem lehet úgy előre menni, hogy nem tisztáztuk a múltat / „A Magyar Ut rákényszerülhet a párttá alakulásra” Ha nem tudok megegyezni az MI)K-fel, akkor párttá kí­vánom alakítani a Magyar Út korokét —jelentette ki MDF- tagok kérdésére válaszolva Kncsen Csurka István. Csurka elmondta: nem jöhe­tett létre az elnökségi ülés dőlt­re tervezett egyeztető tárgyalás, így nem sok értelmét látta, hogy részt vegyen az. elnökségi ülé­sen. Az. egyezkedés várhatóan június 4-én lesz. Elmondta azt is: a mai frakcióülésen a frakció tagjainak színt kell vallaniuk ar­ról: melyik oldalon állnak. Csurka értesülései szerint Kó­nya Imre valamennyi frakció­tagnak előzetesen levelet kül­dött, hogy legyen idejük elgon­dolkodni az ülésig. Az ügyveze­tő-elnökségről lemondott Für Lajos utódjának személyét firta­tó kérdésre Csurka úgy vála­szolt: több személy neve is szó­ba kerüli, ám egyedül Lezsák Sándor kerülhet a megüresedett székbe. Csurka a nagygyűlésen el­mondta, milyen okok vezettek a jelenlegi válsághoz. Szerinte évek óta nagy az elégedetlenség az MDF szavazótáborában, mert a valódi rendszerváltás el­maradt. Mégsem ez volt a köz­vetlen kirobbantó tényező, ha­nem két nézet ütközése. Az egyik szerint elmaradt a rend­szerváltás, de még lehet és len­nie is kell — ide tartoznak a Csurka-hívck. A másik nézet ál­láspontja az: lehel, hogy elma­radt a rendszerváltás, de ezzel a kérdéssel nincs értelme foglal­kozni. Kialakult így egy törés­vonal, amely egyre mélyül és elválasztja egymástól a szem­benállókat. Még ennél is na­gyobb gond, hogy a törésvonal két oldalán nem a kormánypár­tok és az. ellenzék áll, a törés a pártokon, a kormányon és az Országgyűlésen belül is élesen megmutatkozik. Mára olyan állapotba jutott az ország, amikor már nem le­het úgy előre menni, hogy nem tisztáztuk a múltat. Elérkezett az ideje annak, amikor színt kell vallani, ki, mit akar? Az MDF- en belül most nem a liberálisok­kal van gondom — jelentette ki Csurka —, hanem a centrum­mal, amelyben benne kellene lenni annak, ami a Magyar Út­ban benne van. A Magyar Ut körök rákényszerülhetnek a párttá alakulásra, ám sokkal ha­tásosabb lenne a ténykedésük a jelenlegi pártok alatti szervező­désben, népmozgalomként, olyan lépésekkel azonban, mint az ukrán—magyar alapszerző­dés ratifikálása körül volt — amikor a kormány az ellenzékre támaszkodva fogadtatta cl a dokumentumot —, a törésvonal egyre mélyül. Ezért is alakult meg a Magyar Igazság képvise­lői csoport. Csurka kijelentette: reméli a nemzet nem jut el abba a helyzetbe, amikor elő kell venni és kiegyenesíteni a ka­szát... • Szaniszló Bálint Für Lajos nem mond le miniszteri tisztségéről MTI — Magunkat is megbecsül­jük, ha kapcsolatot teremtünk az. egykori hősök és a ma élők közt. Ezzel önmagunkat is tisz­teljük, ugyanakkor olyan erő­forrást kapunk és adunk, amely segítséget, támogatást ad nem mindennapi nehéz küzdelmünk­ben — hangoztatta vasárnap, Körmenden tartott hősök napi beszédében Für Lajos honvé­delmi miniszter. A politikus a város kegyeleti parkjában, a Kisfaludi Strobl Zsigmond 1924-ben készített szoborcso­portja előtt visszaemlékezett nemcsak az első és második vi­lágháborúban elesettekre, ha­nem mindazokra, akik évszáza­dokon át küzdöttek a szabad­ságért, s akik a legdrágábbat — az életüket — áldozták a közös­ségért, a hazáért. Az első világháborúban 800 ezer, a másodikban pedig egy­millió halottja volt ennek a kis országnak, köztük félmillió zsi­dó, akiket egy embertelen őrület jegyében küldtek a halálba. Negyven év után immár kellő tisztelettel beszélhetünk hő­seinkről, emlékezhetünk rájuk, s katonáinkra is — hangsúlyoz­ta. Für Lajos a továbbiakban azokról szólott, akik ma is na­ponta hoznak áldozatot, vigyáz­nak függetlenségünkre, nyugal­munkra, biztonságunkra. A jelenlévők ezt követően el­helyezték a kegyelet koszorúit a csaknem 600 áldozat emlékére állított, s három évvel ezelőtt felújított emlékmű talapzatán. Az ünnepség után Für Lajos egyéb, belpolitikai kérdésről, az MDF helyzetével, és a lemon­dásával kapcsolatos kérdésekre nem kívánt a sajtónak nyilat­kozni. Ugyancsak vasárnap, Somló­­vásárhclyen a honvédelmi mi­niszter már röviden szólt az. ak­tuális belpolitikai kérdésekről is. „Ne féltsék annyira ezt a koalíciót, nem kerül kisebbség­be” — mondta a vasárnapi megemlékezésen, amelyet szin­tén a hősök napja alkalmából tartottak. Tagadta, hogy szándé­kában állna lemondani minisz­teri tisztségéről és — megítélé­se szerint — az ellenzékkel folytatott egyeztetések nyomán a honvédelmi törvényi elfogad­ja majd a parlament. Katona: nem lesz szükség kisebbségi kormányzásra Csurka Istvánnak és társai­nak várható az MDF-ből való kiválása, emiatt azonban nem lesz szükség kisebbségi kor­mányzásra, hiszen előrelátható­lag csuk 10 képviselő távozik majd Csurkával — mondta Ka­tona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egy érdi kegyeleti emlékmű felavatása­kor vasárnap. Kifejtette: Csurka tavaly augusztusi tanulmánya épp akkor jött, mikor az embe­rek már kezdték elfogadni a kormány politikáját. Ezután rengeteg energia ment el arra, hogy külföldön is­mét elfogadhatóak legyünk. Többen ugyanis azt képzelték a Csurka-tanulmány nyomán: a komiány most dobja le álarcát, már látszanak a vámpírfogak. Az MDF Csurka nélkül is foly­tatni tudja megkezdett politiká­ját — jelentette ki az államtit­kár. Kónya: a kormányválság súlyos következményekkel járna Az MDF országgyűlési frak­ciójának vezetője a televízió va­sárnapi Hét című műsorában szintén kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy kisebbségbe kerülne a kormány Csurkáék esetleges kiválása nyomán. Bur­koltan ugyan, de sejtette: nem ért egyet Göncz Árpádnak azzal az értékelésével, mely szerint egy kormányválság nem egy or­szág válsága. Kónya Imre szerint súlyos helyzet állna elő, ha most a kor­mánynak le kellene mondania. Az előrehozott választások megállítanák Magyarország fej­lődését és megrendítenek a Nyugat irániunk érzett bizalmat — hangsúlyozta az MDF Irak cióvezetóje. V Magyar Hírlap 1993.jűn.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom