Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-22 / 8485. szám
Népszabadság, 1993.6.17 0 Magyar Igazság: tiszta lappal kell indulni A Monopoly-csoport tagjai április 19-én nyilatkozatot jelentettek meg az MDF-képviselőcsoport „bizalmas” minősítésű Frakcióhirek című kiadványában, amelyben egyebek mellett leszögezik, hogy nem voltak tagjai az AVH-nak és a BM III/III-as ügyosztályának. „Ezzel azt kezdeményeztük, hogy az MDF-frakció saját sorait - úgymond - tisztítsa meg ezen a területen is” - jelentette ki munkatársunknak Balás István, az MDF elnökségének kizárásra javasolt tagja. Balás István erkölcstelennek tartja, hogy időnként valaki bedobja a köztudatba a III/III- as témát, aztán sokáig hallgat róla. Szerinte sokakban kétely merül fel a III/III-as anyagok hitelességét illetően, és bizonyos. hogy ez az anyag nem teljes körű, mert a rendszerváltozáskor semmi nem akadályozta az egyes iratok eltüntetését. Balás azt is kifogásolta, hogy Ómolnár Miklós javaslatát, amely a képviselők önkéntes átvilágítására vonatkozott, nem hajtotta végre az Országgyűlés. Ha ezt megteszik, akkor évekkel ezelőtt kiderült volna, hogy mennyire hitelt érdemlöek a III/III-as dokumentumok - állította a képviselő. Mert igy ez az ügy nem más, mim a politikai zsarolás eszköze, amely az „oszd meg és uralkodj" elvét szolgálja. Balás szerint ezt a módszert Antall József először a kisgazdákkal szemben alkalmazta, és „most úgy’ tűnik, hogy ugyanezt akarja kipróbálni a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoportnál is” - mondta. Közbevetésünkre, hogy Antall a boritékosztással Torgyán Józsefet sem tudta politikailag ellehetetleníteni, Balás megjegyezte: „igen, de a párt megosztása sikerült”. Mert van egy kisgazdapárt, amely nem rendelkezik parlamenti frakcióval, és van egy országgyűlési képviselőcsoport, amely mögött viszont nincsen párt. Annak idején az Országgyűlés ügyrendi bizottsága úgy foglalt állást, hogy frakcióként működhet a pártháttér nélküli harminchat tagú kisgazda képviselőcsoport. Ez az állásfoglalás föltehetóleg ma is irányadó - vélte Balás. „Hiszen, ha egy új frakció alakulásakor azt mondanák, hogy csak párthoz kötődő képviselőcsoport működhet a parlamentben, akkor a kisgazda harminchatok támogatását automatikusan elveszítené a kormány” - mondta. Végezetül Balás cáfolta azokat a sajtóhíreszteléseket, amelyek szerint ő már levélben csatlakozott volna a Magyar Igazság néven megalakult új parlamenti frakcióhoz. Csupán azt kérdezte Horváth Lajostól, az új frakció ideiglenes vezetőjétől, hogy az MDF-ből kizárása esetén a csoport hajlandó lenne-e befogadni soraiba? Horváth Lajos munkatársunknak elmondta: ha pártháttér nélkül nem működhetnek a parlamentben, akkor a lehető leggyorsabban megalakítják a pártot is. „Lehetőleg még a nyári szünet előtt, mert tiszta lappal kell ősszel indulni” - mondta. Kérdésünkre, ha megalakul a Magyar Igazság párt, akkor Csurka lesz-e a vezetője, a frakcióvezető úgy’ válaszolt: ő nem vállalná, Csurka ezt már kijelentette. Az úgymevezett III/III-as ügyTe vonatkozóan Horváth kijelentette: azt hiszi, hogy’ a listák elég egyértelműen ellenőrizhetők. Lehetségesnek tartotta, hogy ezeken a listákon Csurkán kívül mások is szerepelhetnek a csoportból. Horváth azt szeretné, ha minden országgyűlési képviselő és a közélet minden szereplője kibontaná végre saját borítékját, és ezzel „tiszta víz kerülne a pohárba”. „Mindenki mutassa meg az igazi arcát, hogy ki volt” - tette hozzá. Ha pedig kiderülne, hogy’ a nemzetpolitikai csoportban is vannak egykori III/III-as ügy’nökök, akkor azoknak távozniuk kellene. „De hát nem tudjuk még, hogy Csurka István ügynök volt-e” - mondta. Hozzátette; a személyes vallomásokat nem lehet elkerülni. A dokumentumokkal kapcsolatban a végén megjegyezte: nagyon keveset mondana az, ha csak egv miniszteri pecséttel ellátott papír állítaná valakiről, hogy' ő ügynök volt. Nagyon fontos lenne látni a háttéranyagokat is. Csurka munkatársunknak elmondta, hogy 1957. március 4- én, a MŰK idején vitték el, és hat hónapig volt internálva, ami alatt számtalanszor próbáltak pressziót gyakorolni rá. Ez azonban nincs összefüggésben azzal a nyilatkozatával, amely’ szerint a „a neve lehet, hogy rajta lesz a III/III-as listán, mivel internálása alatt több mindent aláírt”. Csurka azért „hagy’ta”, hogy ez a nyilatkozata a nyilvánosságra kerüljön, mert - mint mondta - az egész III/III-as ügyet szeretné kimozdítani a holtpontról. Ö ugyanis egy mozgalom elindításán fáradozik, és nem lehet úgy tenni, hogy „az ember ne valljon be mindent és ne érezze magát teljesen tisztának” - mondta. Csurka kijelentette: Ő nem követett el semmi olyat, előző életében ami miatt szégyenkeznie kellene; ő soha senkiről nem írt, szóban sem tett ügynöki jelentést. A képviselő emlékeztetett arra, hogy amikor még valamennyien az MDF tagjaként bejelentették a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport megalakulását, Antall József akkor azt mondta: ebben a csoportban is vannak ügynökök. Korábban pedig Kónya Imre közölte Zacsek Gyulával, hogy az MDF-ben vannak a legtöbben az egykori III/III-as ügy’nökök. Kérdésünkre, hogy Kónya Imre honnan vehette ezt, hiszen Boross Péter belügyminiszter a III/III-as üggyel kapcsolatban mindent államtitoknak minősített, Csurka kijelentette: „úgy van ez államtitoknak minősítve, hogy egyesek beszélgetnek róla, mások a titkárnőjükkel is közük az általuk ténynek tartott dolgokat. Más képviselők meg csak csodálkoznak: mindez hogyan történhet. Igenis itt egy korrupciós folyamatról van szó” - mondta. Csurka szerint soha senki nem meri kezdeményezni az úgynevezett átvilágítást. Kifejtette, lehet, hogy egész politikai pályafutása végét jelentheti ez a nyilatkozat - bár ártatlan mégis meg kellett tennie. mert különben soha nem lesz megtisztulás. Csurka elképzelhetetlennek tartja, hogy’ bármilyen átvilágítással a hatalom bizonyítani tudná az ő ügynöki tevékenységét. kettétörné politikai karrierjét. Az állitólagos III/III-as dokumentumok hitelességével kapcsolatban Csurka kijelentette: természetesen ezek nem hitelesek, de az sem hiteles, hogy örökké ezekre hivatkoznak. Szerinte ez is tarthatatlan. „Ha viszont senki nem veszi a bátorságot ahhoz, hogy ha vannak bűnei, feltárja azokat, akkor ez a kérdés ilyen moslékos állapotban marad” - mondta. Hozzátette: ez a „moslékos állapot”, ez a lebegtetés egyértelműen a hatalom érdekeit szolgálja. Csurka szerint „bizonyos hasonlóság” fedezhető fel aközött, ahogyan Antall Torgyán ellen, és ő ellene is politikai fegyverként vetette be az úgynevezett III/III-as ügyet. Kéri J. Tibor □ Csurka kijelentése téma volt a Fidesz szerda délelőtti sajtótájékoztatóján is. Orbán Viktor pártelnök egy kérdésre válaszolva kijelentette: - Jelenleg a magyar jogrend nem teszi lehetővé, hogy hiteles adatokat bárki is nyilvánosságra hozzon az egykori III/III-as csoportfőnökség zárolt irataiból. Őszintén szólva én már nem értem, hogy’ ki mire alapozva III/III-asoz le másokat, hogy ki mit tud, illetve kit milyen érdekek vezérelnek, amikor önmagát vagy másokat gyanúba kever. Tény, hogy a III/III-as ügyet egyszer s mindenkorra rendező törvény parlamenti bizottsági vitája megrekedt. Egyelőre nem talált egyik párt sem minden szempontból megfelelő megoldást.
