Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-22 / 8485. szám
Népszabadság, 1993.6.17 A BT-nek lépnie kell Boszniában Az iráni külügyminiszter Jeszenszkynél és Antalinál A Biztonsági Tanács tagjainak határozottabb lépéseket kellene tenniük a boszniai válság rendezésere, beleertve a katonai opciót is - jelentette ki Ali Akbar Velajati szerdán, magyar partnerével. Jeszenszky Gézával folytatott tárgyalásait kővetően. Az iráni külügyminisztert fogadta Antall József miniszterelnök is. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk kérdésére válaszolva Velajati emlékeztetett rá: Irán az Iszlám Konferencia tagjaként tevekény szerepet vállalt annak érdekében, hogy a válság igazságos rendezésére irányítsa az iszlám országok figyelmét. Az 51 iszlám állam ma már egységes álláspontot képvisel a boszniai válság ügyében. Velajati aláhúzta: Teherán véleménye szerint az ENSZ- nek, s mindenekelőtt a Biztonsági Tanács tagjainak az eddiginél jóval aktívabbnak kellene lenniük a rendezés érdekében. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a világszervezet eddigi rendezési kísérletei kudarcot vallottak. Velajati kifejtette: miután a boszniai szerbek nem hajtják végre az ENSZ-határozatokat, folytatják agressziójukat, és egyoldalúan fegyvereket kapnak Szerbiától, illetve Montenegrótól - fel kell oldani a Boszniával szembeni fegyverembargót. Jeszenszky Géza mindenekelőtt azt hangsúlyozta: bár a tárgyalásokon a boszniai katonai opció csak elvi alapon merült fel, ha a fegyveres lépéseket, mint a nyomásgyakorlás eszközét kizárnánk, nem lenne esélye a konfliktus megoldásának. A külügyminiszter külön kiemelte, hogy a tárgyaláson iráni partnerével kifejezetten egyetértettek abban: korábban jóval könnyebb lett volna elérni a rendezést. Jeszenszky szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy most új javaslatokat tegyen, a rendezés kulcsa a nagyhatalmak kezében van. Külön is hangsúlyozta: nem beszélhetünk az iszlám és nem iszlám országok konfliktusáról. Téves az a nézet, miszerint a Bosznia ügyében a Nyugat részéről megmutatkozó tehetetlenségnek az lenne az oka, hogy ott mohamedánok élnek, akikkel szemben más normák érvényesülnek. A szomorú magyarázat, hogy Boszniában a demokratikus országoknak nincsenek közvetlen érdekei, így saját közvéleményük nehezen tudna elfogadni olyan lépéseket, melyek nemcsak anyagi; hanem emberáldozatokat is követelnének részükről. A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban lehetséges egvütműködés kapcsán szóba került, hogy mivel Iránból egyelőre nem tudunk olajat vásárolni, Teherán esetleg á közép-ázsiai országoknak vagy Oroszországnak szállít olajat, mi pedig a meglévő olajvezetéken kapunk több olajat. A tárgyalások után a két külügyminiszter jelenlétében aláírták a magyar-iráni kulturális munkatervet, amely a: elkövetkezendő két évben szabályozza a tudományos, oktatási, kulturális és sportkapcsolatokat. Az előzetes programban szerepelt a közúti fuvarozási megállapodás parafálása is. Ez elmaradt, mivel még számos vitatott kérdést tisztázni kell. Herman János külügyi szóvivő elmondta: a Magyarországon áthaladó iráni kamionok száma csaknem hatszor akkora, mint az Irán közútjain áthaladó magyar teherj árműveké.