Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-21 / 8484. szám

HVG, 1993.6.12 34 ság irattárosai semmilyen dokumentu­mot sem tudtak föllelni. Adminisztrációs hanyagság vág) fan­tomszervezetek, ezt akkor sem lehet tudni, ha a maguknak társadalmi moz­galmakat átfogó „csúcsszervezet” rang­ját kiosztó tömörülések - Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ), Társa­dalmi Érdekegveztető Tanács (TÉT), Társadalmi Kamara, Civil Tömörülé­sek Egveztető Fóruma, Civil Parlament - tagjainak kilétét akarná bárki fel­fedni. Hiába szeretné például meg­tudni a Fővárosi Bíróság nyilván tartása alapján, hogs a TESZ egyik tagszerve­zete, a Budapest Leo Club oroszlánido­márokat avagv oroszlánszívű forradal­márokat tömórít-e, a klubról semmi­lyen akta nincs. A meglehetősen nagy tagszervezeti háttérre hivatkozva viszont több millió forintos támogatást kaphat A legalább 5 millió forint állami támogatás­ra javasolt társadalmi szervezetek a parla­menti előkészítő bizottság tervezetében Szervez»! Javaslat tormt) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetség kamirt^e 16 Magya' Cserkészszövetség" 13 Magyar Madaiam és Trm*sz»t­­veöeirv Egyesület 9 Magyar Úttörők Országos Szövetsége 8 Nagycsaládosok Országos Egye sütete 7 Országos Felsőoktatás Érdekkép­viselet’ Szövetség 8 Magyarország Gazdakörök Orszá­gos Szövetsége 5,5 Országos Orr-agyar Kultúra Barit Társaság 5 Természetbúvár EgyesOtat 5 "Töbt más cserkészszervezet b szerepei a kstán, tovább összesen 3 míttiö forinttal egv-egy kérelmező koordiná­tor szervezet - a TESZ például S millió forintot remélhet. A támogatástöbbszórózés egyik lehetséges formájának tekinthető az is, hogy a „csúcsszervezetek" egves tag­­szervezetei önállóan is megje­lennek az állami menázsira jogosultak között; a TESZ-tag Rákóczi Szövetséget például egymagában 3 millió forintot meghaladó összegű támoga­tásra tartotta érdemesnek a parlamenti bizottság. E meg­oldás indoklásaként Marx Gyula kérdésünkre arra hivat­kozott: a koordinációs szer­veknek, központoknak kiuta­landó pénzek megszava­zásakor a képviselők abból az elvi feltételezésből indulnak ki, hogv az átutalt összegekből a tagszervezetek is kapnak, de mindenki tudja: majdnem bizonyos, hogy ezeket a pénzeket a köz­pont éli fel, s szinte semmi sem jut a ta­goknak. Bár a „társadalmi szervezetek költség­­vetési támogatása" címszó alatt elkülö­nített pénzek évről évre alig változtak (1990-ben 500 millió, 1991-ben 400 mil­lió, 1992-ben 420 millió, 1993-ban 388 millió forint állt rendelkezésre), a szá­mok csalókák: „profiltisztítás" érdeké­ben a PM javaslatára bizonvos szerveze­teket - TIT, Vöröskereszt, alapítványok - a parlament fokozatosan „kiszavazott" e költségvetési címszó alól. Ez persze nem zárja ki, hogy a fennmaradt szerve­zetek - ha elég leleménvesek - ne jut­hatnának több címen is állami pénzek­hez. A pályázati kiírás a támogatás elnve­­résének feltételeként tünteti föl, hogv azok a társadalmi szervezetek, amelvek más elkülönített költségvetési keretből pénzhez juthatnak - tekintet nélkül arra, hogy e keretből ténylegesen kap­tak-e támogatást vagy sem -, nem része­sülhetnek a társadalmi szervezetek szá­mára elkülönített pénzekből, ám a par­lamenti javaslattétel során ez a kritéri­um meglehetősen „puhának" bizo­nyult. Nem kizárt például, hogy olyan tudományos szervezetek, mint az Óma­gyar Kultúra Baráti Társaság - amely a támogatások nagvságrendjét tekintve az első üz helyezett között szerepel a terve­zetben - alapszabályában foglalt céljai (a hungarológiai tudományok megis­merése, a magyar nép honfoglalás előtti időszakának kutatása) alapján jó eséllyel indulhatna például a tudomá­nyos tevékenységet támogató, szin­tén állami forrásokból táplálkozó Országos Tudományos Kutatási Alap pályázatán. Más esetben a parlamenti bizott­ság egyszerűen eltekintett a pályá­zati feltételektől. A kiírás szerint ugyanis a munkavállalói érdekvé­delmi szervezetek, szakmai szövet­ségek nem kaphatnak támogatást A Magyar Újságírók Közösségének azonban mégis 1,5 millió forintos támogatást javall a parlamenti bi­zottság, holott elég felütni a közös­ség alapszabályát, ahol célként „a magyar és magvarországi újságírók szakmai érdekképviselete és az eh­hez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása" szerepel. A költségvetési pénzek elosztá­sára javaslatot tevő bizottság elnöke szerint számos anomália már az idén feloldható lett volna, ha az al­kotmányügyi bizottság - jogfoga­lom-használati kifogásokkal - nem kérte volna annak az országgyűlési határozati javaslatnak az átdolgozá­­j sát, mely egv előszűrő fázis közbeik­tatásával „közelebb kívánta hozni a döntést a társadalmi szervezetek­hez". Ez az egyazon tevékenységi körbe tartozó - következésképp egy­­| mást általában jól ismerő - társa­dalmi szervezeteket már az igények benyújtását megelőzően közös megegyezésre szorította volna an­nak eldöntésére, melvik milyen tá­mogatási igénnvel fordulhat a Ház­hoz. A kérelmezők eddig általában a többszörösét írták be pályáza­tukba annak az összegnek, ame­lyikre valójában számítottak - az idén például összességében közel 3 milliárd forintot kértek a társa­dalmi szervezetek - abban bízva, ha a kérelmükben szereplőnek csak a felét, negyedét kapják is meg, bizto­san hozzájutnak annyi támogatás­hoz. amennyire ténylegesen rászo­rulnak (lásd idevágó táblázatun­kat). A Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetői több érvet is felhoztak szervezetük közel 60 mil­lió forintos támogatási igényének indoklására. Például, hogy fizető tagságuk létszámban megegyezik a koalíciós pártokéval, de nincsen se saját tulajdonú irodahelviségúk, se kellő számú alkalmazottjuk (jelen­leg csupán egy teljes munkaidős foglalkoztatott dolgozik az egyesü­letnél), továbbá hogy a kért összeg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom