Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
HVG, 1993.6.12 IS ségügvi dolgozók tavaly márciusi több tízezres tüntetése elég közérthetően fogalmazott meg. A május 17-ei pénzügyminiszteri bomba a már kiszámolt, bejelentett, várt, s szinte már a zsebben érzen béremelést foszlatta köddé. Az utána következő variációkat, hogy az állam majd garanciát vállal azokra a hitelekre, amelyeket valakik majd felvesznek, meg a miniszterelnöki sejtetést az ónkormányzatok titokzatos tízmilliárdjairól (lásd keretes írásunkat) nemigen vehették készpénznek az érdekképviseleti szervek - legalábbis erről tanúskodik nemcsak ajünius 1-jei tüntetés, hanem a sztrájkbizottság létrehozásáról tett bejelentésük is. .Arra, hogy a költségvetés honnan vegye az illetménytáblázat bevezetésére a jelenlegi számítások szerint szükséges 45 milliárd forintot - ami más olvasatban annyit jelent, hogy a szédítőnek igazán nem nevezhető bértáblázat alsó határaitól ma ennyivel vannak elmaradva a köz alkalmazásában állók - a saját adatai szerint mintegy 22 ezer dolgozót képviselő KKDSZ országos titkára, Vadász János konkrét ötleteket ígér. Az ő szakértőik - mondja - a 93-as költségvetés vitája során is találtak 252 milliárd forintot, ami szerintük átcsoportosítható (lett volna), s ugyanilyen szemmel fogják vizsgálni a 94- es költségvetést is. A PSZ részéről Szöllősi Istvánné sokkal lakonikusabb a forrásokat illetően: „Teremtsék meg!" A298 ezer oktatásügyi dolgozó pénzét a szakszervezet ajelek szerint annyira jogos követelésnek tartja, hogy minden felelősségei a másik félre hárít: „Annyi mindenre van pénz, legyen erre is!" Ebben az egymásnak feszülésben persze nem kell valami honi specialitást látni: a pénzügyileg megszoruló kormányok általában mindenütt adókat emelnek és saját alkalmazottaik zsebében turkálnak. Az ötlet tehát nem eredeti, a magyar kormány azért a saját házatáján is körülnézhetne, hiszen éppen a múlt hétenjelentette ki Hagelmayer István számvevőszéki elnök, hogy vizsgálataik szerint a központi szervek, minisztériumok fegyelmezettebb gazdálkodásával akár 10 százalékkal is kisebb lehetne a költségvetés hiánya. Ez - az idei számok szerint - durván húszmilliárd forint, ami a keresett összegnek csaknem a fele. Az érdekképviseletek természetesen a Ki fizeti a 45 milliárdot? .Törvény erejével fogunk a költségvetésben garanciát vállalni arra, hogy őt éven belül az érintett önkormányzatok, amelyek saját forrásaik vagy hitelfelvételeik terhére 1994-ben vállalni tudják a közalkalmazotti törvényből rájuk eső terheket, így vállalt kötelezettségeit visszapótoljuk" - tájékoztatta az Országgválést a kormány 1994. évi költségvetési elképzeléseiről május közepén Szabó Iván pénzügyminiszter. A múlt hét végén viszont a 168 óra című rádióműsorban már arról beszélt, hogy az .ötéves visszapótlás’ 1996-tól kezdődne. Antall József miniszterelnök pedig e finanszírozási megoldáshoz egy tévéinterjúban még azt is hozzátette: nem árulja el ugyan, hogy mennyi, de van pénzúk az önkormányzatoknak. Azt nem tudni, hogv e szokatlan megoldásból mi kerül az 1994. évi állami költségvetés tórvénvtervezetének passzusai közé, mindenesetre lehet rá alapot találni még a kesze-kusza államháztartási törvényben is. mely előírja .a többéves kihatással járó ! döntések számszerűsítését évenkénti bontásban”. .Az ónkormánvzatok a törvénves előírások ellenére legfel• jebb attól tarthatnak majd, hogy többek között éppen az állami költségvetés ezen elkötelezettségei miatt a jövőben az ed: digieknél is kisebb apanázsra számíthatnak, hiszen támogatál suk aránya amúgy is szálka a Nemzetközi Valutaalap szemében - legalábbis Szabó Iván tolmácsolása szerint Több helyi j adót viszont - mint képviselőik mondják - épp a nagyobb közj ponti adók miatt nem tudnak vagy nem mernek kivetni, mi! közben vitathatatlan, hogy választások előtt ez nekik sem igazán kedvezne. Ráadásul abból, hogy valamely ónkormányzatnak mindig van pénze fizetni, még egyáltalán nem követke, zik, hogv ne lehetne .szegény". ! A Pénzügvminisziérium számára ötnaponként készítendő összesített banki jelentésekből kiderül: a bérkifizetéseket követően, minden hónap 5-e körül a legkevesebb a pénz az önkormányzati számlákon, a legtöbb viszont 15-e felé, amikor a központi apanázs érkezik; s az idén eddig 60-80 milliárd forint között alakult e pénzállomány, ami az összes önkormányzat 1993. évre elképzelt forrásainak 10-12 százaléka, s az eddigi taasztalatok szerint az év előrehaladtával e pénz csak több léét. .Az ónkormányzati pénzmaradvány összesen 28 ezer számlán található, ami felett mintegy 3200 önkormánvzat, több mint 5000 önálló oktatási, egészségügyi intézmény és például az idegenforgalmi hivatalok diszponálnak. Az is kiderül a bankjelentésekből, hogy 1992-ben összesen 7,5 milliárd forintnyi hitelt vettek fel az önkormányzatok (.Az ónkormányzatok számláinak 96 százalékát kezelő OTP tájékoztatása szerint e hitelek jelenlegi 25 százalékos évi kamata egyébként július 1-jétől 22 százalékra csökken.) Az államapparátusnak arról viszont fogalma sem lehet, hogy Jós jóindulattal, nemzeti összefogással" az ónkormánvzatok tavalvinál 10-15 milliád forinttal több idei megakaritásait miiven mértékben lehetne felhasználni a közalkalmazotti törvénvben előírt jövő évi béremelésre. .Az ónkormánvzatok anvagi helvzete között ugvanis igen nagy ok a különbségek, márpedig a pénzintézeti törvény tiltja az egvedi adatszolgáltatást az ügvfelekről. Ki tudná megmondani az összesített adatokból, hogy melvik önkormánvzat s mióu gyűjt például csatornaépítésre, más beruházásra, céltámoga'tásra - ez utóbbi esetben egyébként az önkormányzatok saját hozzájárulását törvény ítja elő. Ráadásul - több szakértő szerint - az ónkormányzatok csak legalább egyhavi költségvetési előirányzatnak megfelelő összegű tartalékkal tudnak biztonságosan gazdálkodni. Mindenesetre abból, hogy tavaly december végén a polgárok 860 milliárd forintot tartottak akarékbetétben és értékpapírokban (214 milliárddal többet mint egy évvel korábban), még a politikusok között sem akadt olyan, aki le merte volna vonni a következtetést: .van pénze a magvarnak". .Az önkormányzati pénzmaradványokat illetően mégis erre az álalánosításra ragadtatják magukat. Talán mert választások előtt jól jönne, ha több mint félmilliós szavazótábort lehetne szembeállítani a döntően ellenzéki politikusok által irányított önkormányzatokkal. Mert a csúsztatás java: az önkormányzatokhoz nem tartozó, a központi költségvetési intézményekben dolgozó mintegy 150 ezer közalkalmazott béremelésének jövő évi megoldására mit sem ajánlott a kormány. SZÁNTÓ ANIKÓ Az OTP-nél kezelt önkormányzati számlák 1992- ben (milliárd forintban) 5-én 15-«n Január AS 62 Február 50 65 Március 54 70 Ápnlis 58 72 Máius 58 72 Június 58 77 Július 61 78 Augusztus 64 85 Szeptember70 88 Otober 75 92 November 72 91 December 73 71 Fonás OTP
