Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
Pesti Hírlap, 1993.6.15 16 de hitelük nincs hozzá. Csurkáéknak hitelük van, de siralmasan hiányzik a Magyar Útból az ideológia és a tudomány. Az értelmiségi kétfelé is eladhatja —jó pénzért — a tudását, a hitelét, ámbár neki középen a helye. Ahol rosszul érzi magát. Ezért is adódik az alábbi következtetés: a Távolról (az elnagyoltság "veszélyét vállalva) nézve a magyar politikai térképet, világosan kitűnik annak hármai tagoltsága. 1A baloldalon szívósan építi állásait egy a korábbi időszakban sikeresnek bizonyult politikai erő, amely a korábbi mozgalmi gyakorlatot (szakszervezeti, gazdasági vezetői kapcsolatrendszer) felélesztve használja ki a mozgalom előnyeit. Ennek továbbra is a láthatatlan, informális kapcsolatrendszer adja az erejét, valamint a történelmi hagyomány, a szocialista igazságosság szép gyakorlata. 2 A jobboldalon egyre tisztábban formálódik egy erőteljesen nemzeti identitású mozgalom, amely a nacionalizmus veszélyeit is vállalva óhajt a politikai centrumba betörni, úgy, hogy a centrum lerombolásával időben megelőzze ott a baloldalt, s utána egyfajta Horthy-típusú irányított demokráciát vezessen be — a magyar igazság nevében.. 3Végül a centrumban megtisztult, de alaposan meg is kopott politikai formációk láthatók, a hozzájuk kapcsolódó politikai és gazdasági alépítményekkel. Ok a demokrácia igazságában hisznek. **7* Á választónak szerintem a soron kővetkező szavazáskor elsődlegesen azt kell majd eldöntenie, hogy a három lehetséges igazságból melyiket válasssza. S csak ha a tiszta demokrácia továbbvitelére szavaz, gondolkodhat el azon, hogy ezt az ott lévő pártok közül melyik képviseli a legsikeresebben. Mindhárom esetben kulcskérdés, hogy kik azok a személyek, akik ezt a jövőben a maiaknál is meggyőzőbben képviselhetik. A centrum pártjainak felelőssége mérhetetlenül megnőtt. Erkölcsi tartalékaik elfogytak, ideológiájuk (már akinek volt) nem tudott társadalmivá válni, programjukat (a kormánypártokéi) elutasították. Három ütőkártyájuk azonban megmaradt: a folyamatosság, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Erre kell felépíteniük mindent. Egyrészt azért, mert ezt csak ők garantálhatják, másrészt azért, mert már e három is veszélyben forog. A sikernek van esélye, de a sikerért az elkövetkezőkben sokkal tudatosabban és pontosabban kell dolgozni. Az ugyanis biztos, hogy olyan politikai baklövéssel még egyszer sikert nem lehet elérni, mint ahogy a Fidesz tette az első választásokon. „Hallgass a szívedre!” mondta a párt jelszava, s akik ezt tették, azok egy határozottan pragmatista, az érzelmi politizálástól kifejezetten irtózó pártot támogattak. De az sem megy már, amit az MDF hirdetett „tavaszi nagytakarításával". Aki a szívére hallgat, az jövőre alighanem a baloldalt fogja támogatni. Aki nagytakarítást szeretne, az vélhetően a Magyar Utat. Aki pedig az eszére... . . 4 Nos, ez itt a kérdés. jj