Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-18 / 8483. szám

Magyar Hírlap, 1993.6.15

25

Szemelvények történelmi és kisegyházak állásfoglalásaiból

A Római Katolikus Egyház II. Vatikáni Zsinatának dokumentuma „A vallásszabadsághoz való jog az emberi személy méltóságán alapszik, amint ez a méltóság mind az Isten kinyilatkoztatott szavából, mind pedig magából az észből megismerhető. A személynek e jogát a társadalom jogrendjében úgy kell elismerni. hogy a polgári jog szerves részévé legyen."

Keresztény Advent Közösség: „Ha az állam alapvető emberi jognak ismeri el a vallási meggyőződés megváltoztatásának a szabadságát, akkor nem kötheti 100 éves magyarországi múlthoz egy vallási közösség jogi személyként való nyilvántartásba vételét... A meggyőződés összeegyeztethetetlensége miatt több vallási közösségnél történtek szétválások, például a kommunizmus egyházpolitikájának a következtében is. Ráadásul nem önkéntes szétválások voltak ezek, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal, illetve a mögöttük álló belügyminisztériumi főosztály parancsára egyszerűen kirekesztették azokat, akik a beépített vezetők visszaéléseivel és a rajtuk keresztül érvényesülő „átnevelési" törekvésekkel szemben protestáltak. Mivel az úgynevezett IIl/3-as dosszié zárolt maradt, és a régi beépített vezetők átmentenék magukat, ezeket a súlyos konfliktusokat egyszerűen nem lehetett rendezni. Több ilyen okból külön kényszerült közösség (köztük a mi közösségünk is) éppen az 1990. évi IV. törvény révén szabadult fel az illegális működés, sót üldöztetés sok éven át viselt terhe alól. A törvényjavaslat olyan fonák helyzetet teremtene, hogy a kommunista rendszernél elvileg és erkölcsileg ki nem egyező kisközösségeket megintcsak megfosztaná a rendszerváltozáskor megnyert, alapvető emberi jogoktól.”

Magyarországi Református Egyház: „A zsinat elnökségi tanácsa helyeselte az egyházként való elfogadás minimum 10 ezer személyhez kötött feltételét, valamint a másik feltételt, a 100 éves múltat. A törvény l.§-a 2. pontjával kapcsolatban „az általánosan elfogadott erkölcsöket nem sérti" kitétel helyett az elnökségi tanács javasolta a következő fogalmazást: „és a keresztény, humanista erkölcsi normákkal megegyezik.”

Hu Gyülekezete: „A módosítás elfogadása újra lehetőséget teremtene a vallás tartalmi kérdéseibe történő állami beavatkozásra, aláásná a felekezeti jogegyenlőség elvét, megsemmisítené az egyházszervezés szabadságát. Jogfosztottá tenne közel három tucat törvényesen elismert vallásfelekezetet, és ezen keresztül — pusztán vallási meggyőződésük miatt — másodrangúvá nyilvánítana sok ezer magyar állampolgárt. Jó okunk van feltételezni: a módosítási javaslat hátterében valójában egészen más indokok húzódhatnak rneg. mim amelyekre az előterjesztők hivatkoznak. így például egyes történelmi egyházak hegemóniájának állami segédlettel történő kiépítése a társadalomban, kizárólagosság biztosítása részükre a vallásos nevelés terén, a vallási pluralizmus visszaszorítása, a felekezetek közötti felelős és szabad választási lehetőség leszűkítése. A törvényjavaslat elfogadása egy nyílt jogegvenlótlenségre épülő egyházpolitikát emelne törvényi szintre."

Buddhista Misszió: „A beterjesztett törvénymódosítási javaslat a szabad vallásgyakorlást és a vallásgyakorlók szabad egyházi szerveződését olyan mértékben kívánja korlátozni, amire még az ideológiai kizárólagosságra törekvő kommunista diktatúra legmerevebb időszakaiban sem volt példa. A javaslattevők által tervezett bejegyzési kritériumok nem csupán néhány külön egyházi csoportosulás ellen irányulnak. hanem gyakorlatilag ellehetetlenítenék a zsidó—keresztény kultúrkörön kívül eső valamennyi nagy történeti világvallás magyarországi működését is, melyek erkölcsi tartalmát és kultúragazdagító hatását vitatni valóban fanatikus vallási elfogultságot tételez fel — ám éppen a beterjesztők oldaláról."

Hetednapi Adventista Egyház: „Ha szükség van a vallási tevékenység pontosabb körülírására, az is megoldható, bár nem tudom, hogy ez a parlament feladatai közé tartozik-e? Nem a történelmi múlt és a létszám terén kellene kiegészíteni, hanem a törvényes keretek közé tartozó vallási tevékenységeket kellene közelebbről meghatározni. Vagy azokat a tényezőket kellene megfogalmazni, amelyek ellenkeznek a joggal (gazdasági visszaélések, személyiségi jogok megsértése, közbiztonság veszélyeztetése, vallási, faji izgatás). Egy ilyen módosítás előbbrevihetné a képviselők álul is érzékelt problémák megoldását.”