Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

I i; I II I i I I II I I ( I ■ I Jozef Moravtik szlovák külügyminiszter 1945-ben a Zólyom környéki Nagyócsán (Oéova) született. A hatvanas években Prá­gában és Pozsonyban tanult jogot, majd egyetemi oktatóként dolgozott a szlovák fővárosban. Számos tudományos munkában foglalkozott a gazdasági és a kereskedelmi törvénykezés kérdé­seivel. Az 19H9^es fordulatot követően a pozsonyi Komensky Egyetem Jogi kárának dékánjává választották. 1991-ben a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen mozgalom színeiben képviselői helyet kapott a szlovák törvényhozásban, 1992-ben pedig - immár a je­lenlegi pozsonyi kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagjaként - a csehszlovák szövetségi parlament képvi­selője lett. Moravéik volt az utolsó csehszlovák kormány külügy­minisztere, majd az idén márciusban - elődje, Milan Kfiazko emlékezetes menesztését követően - őt nevezték ki Szlovákia külügyeinek irányítójává. Igen tájékozott, higgadt, megfontolt diplomata hírében áll, ezt támasztja alá az az interjú is, amelyet magyarországi látogatásuknak plpgstéjén adott a Népszabadság pozsonyi tudósítójának.- Miniszter úr, Pozsonyban hosszabb időn át zajlott a vita Szlo­vákia külpolitikai koncepciójáról. Sikerült-e ezt véglegesíteniük, s ha igen, melyek annak lényegi voná­sai?- Természetesen rendelke­zünk ilyen koncepcióval, hiszen ennek hiányában nem is volna lehetséges tartósan és sikeresen „külpolitizálni". Kialakításá­ban igen fontos tényező volt és marad a belpolitikai háttér. Nevezetesen, hogy Szlovákia nemzetközi kapcsolatainak alakításában sikerült elérni a parlamenti pártok és a társada­lom egyetértését, egyfajta kon­szenzust Igen elégedett vagyok ezzel, hiszen enélkül gyengül­nének az esélyeink céljaink el­érésére. Ami pedig magukat a célokat illeti, három pillért em­lítenék, amelyekre külpoliti­kánkat építjük Ezek mindegyi­ke országunk.európai integrá­ciójának folyamatához kötő­dik. Az első az Európa Tanács, a második az Európai Közös­ség, a harmadik a NATO. Euró­pa-politikánkban ezek a bázis­pontok, a teljes jogú NATO- tagsággal, mint végcéllal Ám mivel Szlovákia Közép-Euró­pában helyezkedik el e kérdés fontosságát kiemelten kezeljük. Ezzel szervesen összefügg az a szándékunk, hogy szomszé­dainkkal - köztük Magyaror­szággal - igen jó kapcsolatokat alakítsunk ki.- Szlovákiában gyakran esik szó országuk hídszerepéről, olykor ke­let-nyugat, máskor ászak-dél irány­ban. On melyikei részesíti előny­ben?- Úgy vélem, e vonatkozás­ban bizonyos mértékben mi - szlovákok és magyarok - közel azonos helyzetben vagyunk. Ám veszélyesnek ítélem az olyan hídszerep kialakítását, amely nem integrálódik egyik vagy másik oldalon. Számunk­ra egyértelmű a teljes integrá­ció jelentősége a fő európai po­litikai, gazdasági és biztonsági struktúrákban. Ha ebből indu­lunk ki, „hídról" nemigen be­szélhetünk Arra viszont készen állunk, hogy pozíciónkat a ke­leti piacokon felkínáljuk a ke­leti-nyugati együttműködés erősítésére. De - hangsúlyozom - ezt az európai struktúrák in­tegráns részeként kívánjuk megvalósítani.- Vissrnlérve nz ón állni említett integrációs folyamaim: kialakítot­tak-« már valamiféle fontossági sorrendet, mely szervezetekbe kel­lene előbb, s melyekbe később fel­vételt nyerniük?- Az első állomás az Európa Tanács. Ezután következhet a kapcsolatok szorosabbra fűzése az Európai Közösséggel, majd a tagság a Nyugat-európai Unió­ban. E kérdésekről már a múlt évben is - még szövetségi kül­ügyminiszterként - átfogó tár­gyalásokat folytattam az illető szervezetek képviselőivel. Mind­ez egy páneurópai biztonsági rendszer kialakítása felé is egyengetheti az utat, amelynek békemegörzö szerepe igen je­lentős lehet.- Milyen szerepet szánnak a Kö­zép-európai Kezdeményezésnek és a visegrádi együttműködésnek?- A Közép-európai Kezde­ményezés különleges helyet foglal el külpolitikai tevékeny­ségünkben. Szerintünk ennek a csoportosulásnak elsősorban pragmatikusnak kell lennie, a gyakorlati tervek megvalósítá­sára kell a figyelmét összponto­sítania. Gondolkodni lehet a kiszélesítésén: be kellene vonni például Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát is a tagok közé. Sze­rintünk ezek az országok is megfelelnének a már említett pragmatikus elvárásoknak. Ami Visegrádot illeti, szerin­tem célszerű fenntartani mos­tani állapotában, legfeljebb Szlovénia fokozatos bevonását érdemes komolyan mérlegelni.- Említette, hogy milyen fontos Szlovákia számára felvétele az Eu­rópai Tnnácsha. Ugyanakkor éppen önt tájékoztatták a minap Stras­­hnurghan azokról nz előfeltételek­ről. amelyeket - a nemzetiségi kér­désekkel összefüggésben - Pozsony­nak meg kell oldania. Hogyan hnlnd ez a folyamat?- Kinyilvánítottuk, hogy ké­szen állunk az ET valamennyi ajánlását elfogadni és teljesíte­ni. S ezt meg is tesszük, hiszen a mi véleményünk is az, hogy ezek a Szlovákiában élők hasz­nára válnak. Mint tudja, én a miniszteri tárca mellett a kor­mány kisebbségügyi bizottsá­gának elnöki tisztét is betöl­tőm, s roppant fontosnak tar­tom - így, kettős minőségem­ben is -, hogy részt vegyünk a nemzeti kisebbségekkel kap­csolatos európai kritériumok kidolgozásában. Ehhez az emlí­tett bizottsági elnökségem, az ott szerzett tapasztalataim is sok segítséget nyújtanak.- Szlovákiának szomszédai kö­zül a Cseh Köztársasággal és Ma­gyarországgal akad a legtöbb prob­lémája. Mi ennek az oka és hogyan képzelik el a megoldást vagy leg­alább a viszony fokozatos javítását.- Azok a nézetkülönbségek, amelyek Prágával valóban fennállnak, szerintem nem túl nagy jelentőségűek, hiszen alapvetően a vagyonelosztásból származnak, s ez a vita a közel­jövőben lezárható. Szlo­­vák-cseh viszonylatban lénye­gesnek tartjuk az együttműkö­dés azon szintjének megőrzését, amelyet kormányközi megálla­podások sora rögzített, s bár ez ma még nem aktuális, de né­hány év múlva akár szélesíthet­jük is kooperációnkat. Ami Magyarországot illeti: politikai­lag igen fontosnak értékelem, hogy a bősi problémát - ami ki­emelkedően érzékeny pont volt kapcsolatunkban - sikerült kö­zös megállapodással Hága elé utalni. Úgy vélem, ráleltünk arra a módra, ami azt példázza, hogyan kell és lehet megoldani, rendezni másik közös problé­mánkat, a nemzetiségi jogok biztosításának kérdését. Ezt egyébként a Jeszenszky úrral most sorra kerülő találkozó­mon is fel kívánom vetni. S ha ____________________________________________________________________________á Moravcik: Szlovákia elfogadja az Európa Tanács nemzetiségi ajánlásait Népszabadság 1993.máj.27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom