Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Népszabadság, 1993.6.14 ______________OG_________ Tőkekivitel magyar módra , Kisvállalkozások főszerepben Az áruexport gazdaságélénkítő szerepéről sokan és sokat beszéltek mostanában. A visszaesés fölött érzett aggodalom közepette azonban kevesebb szó esett az évről évre növekvő magyar tőkekivitelről, pedig ennek áttételes, kereskedelembővítő hatása sem lebecsülendő. Az idén már jóval több, mint száz engedélyt adott ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma vegyes vállalatok létesítésére. Ezzel együtt jóval 1100 fölött van tehát a külföldön alapított magyar cégek száma. A tavaly, év végi összesítés szerint a kivitt tőke értéke százmillió dollár fölötti, ami természetesen eltörpül a Magyarországon eddig befektetett 5,1 milliárd dollárnyi külföldi töke mellett. Tekintettel azonban arra. hogy 1989 végén még csupán 78 külföldön alapított magyar céget tartottak nyilván, s a kihelyezett tőke kevesebb, mint fele volt a mainak, a fejlődés látványosnak ítélhető. A változások nemcsak mennyiségiek, módosult a tőkekivitel iránya is. Mig korábban Nyugat-Európa volt az első számú célpont, az elmúlt két évben az egykori KGST-országok kerültek előtérbe. Ebben az időszakban 2,2 milliárd forintnyi tőkét vittek ki az országból, s ennek több, mint 70 százaléka került a kelet-európai térségbe. Az előző években Németország és Ausztria volt a favorit, mivel a magyar élelmiszerexportőrök úgy gondolták, a vállalatalapítással közvetve növelhetik anyacégük kivitelét. A nyugati befektetések zöme termelő jellegű, szemben a keletiekkel. Ebben a térségben ugyanis meglehetősen bizonytalanok a befektetési lehetőségek, igy itt a magyarok a gyorsan megtérülő kereskedelmi és szolgáltatói beruházásokat részesítették előnyben. Nem ritka az sem, hogy a szerkezetátalakítás rostáján kihullott, de még használható termelöberendezéseket viszik a volt szocialista országokba. A termelési célú beruházásokra a hiánycikkek miatt nagy szükségük van ezekben az országokban, ahol a külföldi befektetőknek - a magyaroknak is - jelentős beruházási és vámkedvezményt. 2-5 éves adómentességet adnak. A magyar tőkekivitelben túlnyomóreszt a kis- és közepes méretű magánvállalkozások vesznek részt. (A nagyobbak közül talán csak a Videotont, a Dunaholdingot es a Bábolna Rt.-t érdemes emliteni.) A befektetett tőkék nagysága ezért nem túl jelentékeny. A nyugateurópai vállalkozásokba átlagosan 4-5 millió forintot invesztálnak. A Független Államok Közösségében ez az átlag tavaly 6.9 millió forint volt. a román, cseh és szlovák átlag pedig 500-700 ezer forint körüli. Az idei befektetések között akadt azonban jelképes, mindössze százdolláros is (Oroszországban). A magyarok tőkeexportját egyelőre egy 1975-ben hozott kormányrendelet szabályozza. Ennek ellenére nincs fennakadás az engedélyeztetésben. Ha megszületik a modem piacgazdaság viszonyainak-megfelelő devizakódex, abban valószínűleg szerepel majd az az értékhatár, amely alatt nem kötik majd engedélyhez a befektetéseket. A MAGYAR TŐKEKIVITEL 1991-1992-BEN Az adott évben létrehozott Az adott evben magyar érdekeltségű kihelyezett tóke vállalatok száma (millió forint) Független Államok 1991 1992 1991 1992 Közössége 52 133 1191 924 Románia Cseh és Szlovák 87 101 92 53 Köztársaság 64 52 48 37 Németország 45 36 159 122 Ausztria 31 20 109 100 Litvánia-6-526 USA 10 6 27 24 Svájc 3 5 78 32 Nagy-Brltannia 12 3 95 17 Hollandia 4 2 37 5 Egyéb 59 34 161 336 Összesen: 367 398 1998 2176 Forrás: NGKM R. Zs.
