Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-16 / 8481. szám
A parlamenti pártok új híveinek aránya a jelenlegi szavazótáborban ISZÖMÜl nodott vagy passzivitásba vonult szavazói csoport hűtlensége még visszafordítható. Figyelmünket alapvetően a parlamenti pártok első emberére koncentráljuk, mivel a választópolgárok szemében mindenekelőtt ők szimbolizálják a pártot. (Az SZDSZ esetében az elnökváltások miatt időben változott, az FKGP esetében pedig a párt osztódása miatt nem egészen egyértelmű a helyzet. Ennek ellenére a jelenre, illetve a közfelfogásra való tekintettel Pető Ivánt, illetve Torgván Józsefet fogjuk elemzésünkben pártjuk vezetőjeként szerepeltetni.) Ahol szükségesnek látszik (és lehetőségünk is van rá), az elnökökön kívül más politikusok adatait is bevonjuk vizsgálódásunkba. Régi és új hívek Amikor a hat parlamenti párt húsz politikusának népszerűségét megvizsgáltuk 1990 óta kitartó, valamint az azóta meghódított híveik között, kiderült, hogy egy sincs közöttük, aki nagyobb tetszést aratna az újak, mint a régiek körében. Pártoktól és személyektől független, általánosabb jelenségnek tűnik tehát, hogy azok a választók, akik 1990 óta elkötelezettjei valamely politikai erőnek, jobban szimpatizálnak pártjuk frontembereivel, mint az újabb keletű hívek. Ehhez képest az a nagy szó, ha egy politikus az újabban megnyert potenciális szavazókat is megragadja annyira, mint a régieket. A parlamenti pártok elnökei közül ez Hornnak, Orbánnak és Torgyánnak sikerült. Antall és Pető esetében az adatok alapján nem valószínűsíthető, hogy személyes varázsuk különösebb szerepet játszott volna az új szimpatizánsok megnyerésében. Van-e az SZDSZ-nek és az MDF-nek olyan politikusa, aki a két pártelnöknél előnyösebben működött volna közre az új sza- 1 vazók megszerzésében? Az előbbi párt esetében nemleges, az utóbbi esetében igenlő a válaszunk. Az SZDSZ szavazótáborának mindkét részében Pető a legnépszerűbb saját politikusaik közül. Például Tölgyessy Péter reputációja sem a régi hívek, de különösen az új szimpatizánsok körében nem hasonlítható a pártelnökéhez. Az MDF-nek viszont van olyan politikusa, akinek népszerűsége vetekszik a pártelnökével, s egyúttal ugyanolyan nagy vonzást gyakorol az új támogatókra. mint a régiekre: Katona Tamás. Csurka pontszáma mind a régi. mind pedig az új hívek körében alacsony. Debreczeni viszont nem ismert olyan széles körben, hogy ilyetén hatását lemérhessük. Megjegyezzük még. hogy 1991-ben Für Lajos szerepe volt kimutatható az új MDF-hívek megnyerésében. Hűséges és hűtlen 1990-es szavazók Mind a hat párt elnöke lényegesen rokonszenvesebb hűséges szavazóiknak, mint azoknak, akik 1990 óta elfordultak a párttól. Az ellenzéki pártelnökök feltételezhető befolyása a szavazók megtartására és elvesztésére azonban jóval kisebb, mint a kor! mánypártiaké. (Ez minden bizonnyal inkább a pártok kormányzó, illetve ellenzéki szerepe, mintsem a politikus személye miatt van így.) Akik 1990-ben valamelyik kormányzó pártra szavaztak s azóta megbánták a tettüket, ma ellenszenvvel tekintenek akkor választott pártjuk első emberére. Az ellenzéki pártokat cserbenhagyó szavazók viszont továbbra is megőrizték szimpátiájukat volt pártjuk elnöke iránt (ha az nem is olyan erős, mint azoké, akik hűségesek maradtak). A kormánypárti vezérek közül leginkább Antall, legkevésbé pedig Surján, az ellenzéki vezérek közül pedig leginkább Orbán és legkevésbé Pető szerepe vélelmezhető az adatok alapján a volt szavazók eltántorodásában. A hűséges szavazók véleményének változása Ha meg akarjuk állapítani, hogy fokozódott-e a pártok legfőbb te prezentinsainak vonzereje jelenlegi szavazótáboruk magjában a parlamenti választások óta. akkor mai népszerűségüket az 1990 március elejihez kell hasonlítanunk. Ennél későbbi időpont azért nem lenne megfelelő, mert a választási eredmény befolyásolta a róluk alkotott véleményeket, ennél korábban viszont csak nagyon szűk kör ismerte a pártállamban nyilvánosan nem politizáló mai pártvezetőket. Horn Gyula természetesen ekkor is közismert politikus volt, mai pártelnöktársairól azonban korántsem állíthatjuk ugyanezt. Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy az 1990 márciusának első két hetében végzett kutatás szerint Antalit. Orbánt és Petőt a felnőtt lakosság körülbelül egyharmada ismerte. Torgyánt egyhatoda, Surjánról pedig nem is rendelkezünk adattal. Az előbbi három politikust saját párthíveik fele, Torgyánt egytizede tudta ekkoriban véleményezni. Ma viszont mindannyiukat 80-90 százalék ismeri a felnőtt népességben. saját támogatóik körében pedig ennél is többen. Az 1990-es megítélésükre vonatkozó adatok tehát akkori szavazótáboruk tájékozottabb, a párthoz tudatosabban kötődő ré- I szétől származnak. Ugyanezt te! hetjük fel a mai szavazótábor magjáról, az 1990 óta kitartó hívekről. Horn Gyula akkor is. ma is kiemelkedően rokonszenves volt az MSZP-szimpatizánsok e szűkebb körében (egyébként a tágabban is), s mára ugyanezt sikerült elérnie Orbánnak és Petőnek is. Torgván szintén fokozta népszerűségét az FKGP-szavazótábor magjában, bár őt valamivel kevésbé méltányolják, mint az I ellenzéki pártok hűséges hívei I saját vezetőiket. Antall az egyetlen ötük közül, aki ma kevésbé népszerű a hűséges szavazók körében. mint volt 1990-ben.I l --------Ellenszenvek I--------------------------------------I Az MDF hűtlenné vált koráb; bi támogatói, csakúgy mint azok. akik máig kitartottak, legj kevésbé Csurkával rokonszen! veznek a párt nyolc közismert I politikusa közül. A hűtlen sza: vazók ellenszenve Antalion és Csurkán kívül főként Kónyával és Jeszenszkyvel kapcsolatban erős. Borosst. Katonát, Kádárt és Fürt sokkal inkább elfogadják. bár velük sem rokonszenveznek. Az SZDSZ-től eltávolodott volt szavazók véleménye Tardos Mártonról és Hack Péterről A parlamenti pártok hűtlenné vált 1990-es szavazóinak aránva
