Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Népszabadság 1993.máj.26.

Elitek Kelet-Közép-Európában

Ezekben a hetekben a Medián Közvélemény-kutató Kft. kérdezőbiztosai több ezer magyar állampolgárt kérdeznek meg arról, hogyan változtatta meg az életüket a rendszerváltás. Erről beszélgettünk az Akadémia közgyűlésére hazaérkezett Szelényi Iván szociológussal, a I Los Angeles-i UCLA egyetem I tanszékvezető professzorával.

{ - Ön szenvedélyes maratoni futó,

szűk egyhetes itthon tartózkodása alatt volt ideje futni?- Igen, de nem futottam vé- i gig a Mars maratoni, mert két | hete tettem meg egy maratonit, j most még korai lett volna.- Hol tartanak az ön által kezdeményezett, az exszocialista országok társadalmi rétegződését vizsgáló kutatások?- A társadalmi rétegződés változásai Közép-Európában 1989 után nevet viselő kutatásaink terepmunkálatait készítjük elő. Ezekben a hetekben hat országban - Oroszország, Lengyelország. Csehország. Szlovákia, Magyarország és Bulgária - 42 ezer embert kérdezünk meg a társadalmi-politikai átalakulásról. Országonként öt-ötezer állampolgárt véletlenszerűen választottunk ki. Ezt egészíti ki két-kétezer ember, akik a jelenlegi és a hajdani politikai, kulturális és gazdasági elitből kerülnek ki.

Három elitmintát állítottunk 1 össze. Egy nómenklatúramintát, amelybe azok kerülnek, akiknek a kinevezéséhez 1988. január elsején az uralkodó pártok központi bizottságainak hozzájárulása kellett. Országonként összeállítottuk a nómenklatúrajegyzékeket. Nálunk 3500, Oroszországban 10 ezer ilyen állás volt. A különböző országok döntéshozói munkakörei között megkerestük az átfedéseket és a hozzájuk tartozó neveket.

A nómenklatúralistából kihagytuk az időközben értelmüket vesztett pozíciókat. Egy másik mintába így a mai politic kai, kulturális elitnek azok a tagjai kerültek, akik fölött ma - ha lenne a központi bizottság biztos felügyeletet akarna gyakorolni. Ilyenek például az Állami Vagyonügynökség vezető tisztségei.

A gazdaságielit-mintából az 1992-ben legnagyobb forgalmat lebonyolító hatezer vállalat 600 vezetőjét kérdezzük meg.- Kutatásaikban mire kiváncsiak?- Életrajzi interjúkat veszünk föl. Nem véleményekre vagyunk kiváncsiak, hanem azt szeretnénk tudni, mi történt az emberekkel életük során, kinek és milyen irányba változtatta mee az életét a rendszerváltás.

A kérdőív magva egy tevekenységtörténet. Szeretnénk áttekintést kapni arról, hogy évről évre mit csináltak a megkérdezettek. Milyen sérelmeket szenvedtek el a politikától, ha elvesztették, mikor és miért vesztették el állásukat. Ebből elkészíthetjük a politikai sérülések katalógusát. Föltérképezzük a pártokhoz való kötődésüket. Kirajzolódhat, hogy gz emberek milyen életstratégiákat alkalmaztak. Megkérdezzük, hogy kik voltak a szüleik, a nagyszüleik, miiven végzettségük'volt, és mivél foglalkoztak A származás, még a nagyszülők társadalmi helyzete is befolyásolja, hogy emberek miként választanak az életstratégiák között.

1982-es adatokat elemezve figyeltem fel arra, hogy-a mezőgazdasági második gazdaságban, az árutermelő gazdaságot kiépítő kisvállalkozók között sokan akadnak, akik középparaszti származásúak. Tehát a nyolcvanas évek elején sokan, akik megpróbáltak valamilyen piaci tevékenységet folytatni, olyan családból származtak,' ahol ennek hagyománya volt.

A nagyszülőkig visszamenni szokatlan a szociológiában. Azért érdekel a háromgenerációs mozgás, mert Magyarországon az államszocializmus alatt bizonyos társadalmi rétegekben a középső generációnak aránylag nagy felfelé vagy lefelé irányuló mozgása lehetett. Érdekes, hogy a harmadik gej nerációban mennyiben korrigálódik a pálya váltás. Föltevé- 1 sem, hogy akadnak olyan feltörekvő munkás- vagy paraszt- i családok, amelyek káderértel: miségiekké váltak, de az ő gyerekeik gyakran nem értelmiségi pályák felé orientálódnak. Mintegy azt teszik, amit az apjuk vagy az anyjuk tett volna, ha nem lett volna államszocializmus.- Mi az oka. bogy ilyen bonyolult ■ mintákkal dolgoznak?- Azért terveztük így, mert ! különösen azt szeretnénk tudni, hogy az elit összetétele mi-i ként és mennyiben változott. Nem könnyű feladat, mert ez a kérdés ma a politikai csatározások középpontjába került.

1 Elég korán megfogalmazó- I dott az az elmélet, hogy a ká- 1 der sikeresen átváltja politikai hatalmát gazdaságivá. Én ezt az elit reprodukciójának neveztem. Valószínűbbnek tartom az elit cirkulációját. Reprodukálja magát az elit vagy- cirkulál? Ez nyitott kérdés.- Milyen válaszokat szeretne 'kapni?- Az lenne a kívánatos, ha szigorúan a teljesitménv érvényesülne és nem múltbeli vélt vagy valóságos hibák, vélt vagy valóságos hőstettek. Mert ez újabb kontraszelekcióhoz vezet. A gerincesebb emberek sérülnének, a köpönyegforgatók, akik újraírják az életrajzukat, pedig nem. A társadalom nem engedheti meg magának, hogy fél évszázadon belül másodszor történjen kontraszelekció.

Egyesek berzenkednek az egykori kommunisták ellen, akik a spontán privatizáció során hatalmukat átmentették. Ez a réteg ingerli az embereket.

• A mulatságosság és az izléstelenseg határán van. hogy valaki a szocializmus elszánt hívéből a kapitalizmus lelkes apostola lesz.

Egy új társadalom van kialakulóban ebben a régióban. Korábbán az egyenlőség domináns érték, a vagyonosság takargatnivaló volt. Á közösségi értékek hangsúlyosak voltak. Most megyünk át egy olyan társadalomba, ahol a pénz méri a becsületet, ahol a versenyképesség fontosabb, mint a kooperációs hajlam, ahol a magántulajdon szentséget kap. Ahhoz, hogy ez az új értékrend kialakuljon, az embereknek ezt el kell sajátítaniuk. Hinniük kell bennük. El kell fogadniuk, hogy a gazdagok nem csirkefogók. Ehhez elég módos embernek kell lenni, aki vagyonához szorgalmas munkával és tehetséggel jutott. Az új értékrend elfogadása az alapja a rendszer legitimációjának. Ha túl sok az olyan újkapitalista, akiről az emberek úgy vélik, hogy vagyonát csalafintasággal szerezte, akkor nem jön létre ez a legitimáció. Ennek hiánya veszélyezteti a társadalom demokratikus működését. Az emberekben cinizmus alakul 1 ki arra nézvést: ki juthat előre a társadalomban Nem mennek el választani, cinikusak lesznek a pártokkal szemben. Nem hisznek a kormánynak, a parlamentnek. Ilyen "értelemben veszélyes, ha túlzott az elit reprodukciója.- Az elit tagjai termelik a saját uralmuk elfedéséhez szükséges ideológiákat. Nem áll érdekükben az elit változásának feltárására irányuló vizsgálatban reszt venni.