Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-11 / 8479. szám

Magyar Nemzet 1993.jún.5. egyébként elismert korlátozások nélkül biztosítja. Másfelől garanciális okokból igen jelentős, hogy a vallásszabadság (be­leértve a vallásgyakorlás jogát is) rendkí­vüli, szükségállapotban és veszélyhelyzet­ben sem függeszthető fel és nem korlátoz­ható. A normativitásra törekvő jogalkotói technika a jog rugalmatlanná, életszerűt­­lenné válásához vezethet, amit éppen a jog­­alkalmazók - elsősorban a bíróság - tekin­télyének (és önbizalmának) növekedése el­lensúlyozhatna. Az említett törvényjavaslat megkövetelné, hogy a bejegyezni kívánt egyház olyan vallási tevékenység végzése céljából kerüljön alapításra, mely „az általánosan elfoga­dott erkölcsöket nem sérti”, A jogalkalmazó - jelen eset­ben a bíróság - ma sem tér­hetne ki bizonyos ténykérdé­sek megállapítása elől. A be­jegyzésnél ugyanis, vitatha­tatlanul helyes módon, az il­lető egyházat alapító vallás hittételeinek igaz voltát nem vizsgálhatja, de abban állást kell foglalnia, hogy az illető „vallás” vallás-e egyáltalán. Jogszabályaink terminológiá­ját a magyar nyelv általáno­san elfogadott szabályai sze­rint kell értelmezni, ami tör­ténelmileg és kulturálisan be­határolja a fogalmak jelenté­sét. A kultikus prostitúciót (az extrémnek tűnő példa lé­tező esetet takar) vagy kifejezetten deviáns, értékromboló magatartásformákat egy eu­rópai kultúrállam nem tekinthet vallási te­vékenységnek, és mint ilyent, nem részesít­het támogatásban vagy védelemben. Ma ha Magyarországon száz ember jól akar élni, legcélszerűbb, ha egyházat alapít. A bejegyzéssel magával számos adókedvez­ményben részesül. Létrehozhat rögtön egy „teológiai” főiskolát is, melynek tanárait ma­ga nevezi ki, állami beleszólás nélkül, tantár- i gyait is maga határozza meg —. egyébként » igen helyes módon. A következő lépés, hogy' az új „egyház” tagjai beiratkoznak az új főis­kolára. Ezután már csak a normatív alapon járó költségvetési támogatást kell fölvenni a professzorok fizetésére, és a hallgatók után járó fejkvótát; s négy év után a gyülekezetét el lehet látni diplomával. Természetesen a nappali tagozatos hallgatók társadalombizto­sítási járulékot nem fizetnek, tanulmányi ide­jük szolgálati időnek minősül, és ösztöndíjuk sem növeli személyi jövedelemadó-alapju­kat. Míg az előző rendszerben csak az állam és egyes kiváltságosok élhettek vissza jo­gaikkal, ma ez a lenetőség mindenki számára nyitva áll. Az utóbbi években alakult kisegyházak, illetve Magyarországon is tevékenykedni kezdő nagyobbak természetesen sok esetben igen értékes tevékenységet fejtenek ki. Azo­­nos kezelésük a történelmi egyházakkal azonban legalábbis problematikus. Az új, kis közösségek tölthetnek be pozitív szerepet egyének életében, ugyanakkor alapvetően más a társadalmi szerepük, mint a történelmi egyházaknak, hiszen integráló erőt nem je­lenthetnek. Az egyházak megkülönböztetett • kezelésének éppen az az alapja, hogy - amel- i lett, hogy a vallási meggyőződés az egyén ! egész személyiségét átfogja - történelmileg I és társadalmi szerepüket illetőleg különböz­­* nek a többi állampolgár által létrehozható jo­­' gi személytől. 1 A csúsztatások elkerülése végett tisztá- 1 zom: azon közösségek ellen, amelyek nyil- 1 vánvalóan törvénybe ütköző tevékenységet folytatnak (például tagjaik személyiségét erőszakkal formálják át), a jog (adott esetben a büntetőjog) eszközeivel kell föllépni, még ha ennek eredményessége megkérdőjelezhe­tő is. Semmiképpen nem szabad azonban ál­lami eszközökkel „szembeszállni” a tör­vénytisztelő kisegyházakkal - ugyanakkor jogállásukat és támogatási rendszerüket át kell gondolni. A hatalmi beavatkozás csak üldözöttségi tudatot vált ki, ami azonnal a média reflektorfényébe kerül, és a kérdés tárgyilagos kezelését a továbbiakban lehetet­lenné teszi. Az Alkotmánybíróság ez év februári ha­tározata - mely ügyben az indítványozók a vallásszabadság alkotmányellenes korláto­zásának vélve támadták a 100 fős határt (in­dítványukat az Alkotmánybíróság elutasí­totta - A szerk.) - indoklásában abból indul ki, hogy az állam szabadon alakítja a létre­hozható jogi személyek körét, addig a pon­tig, amíg szabályozása nem válik diszkrimi­natívvá. Az „egyházkénti” jogállás azonban nem tartalmaz olyan többletjogosítványo­kat, amelyek ilyen diszkrimináció alapjául szolgálhatnának. A vallásszabadság s ezen belül a vallásgyakorláshoz való jog termé­szetesen mindenkit megillet, egyformán azokat, akik bejegyzett egyházhoz tartoz­­! nak, és azokat is, akik nem. A diszkriminá­ció az Alkotmánybíróság állandó gyakorla­ta szerint csak azonos cso­­. portba tartozók, összemérhe­­l tők között bír jelentéssel. A i jogi státusnak a jogrendbe való „testre szabott” illeszke­dés végett van jelentősége. A teológiai vélekedéseknek, egyház-önértelmezésnek e téren nincs jelentősége (an­nak, hogy az adott közösség fölfogása szerint mi tekinten­dő közösségnek, gyülekezet­nek, egyháznak). Aligha szükséges bizonyítani, hogy alapvetően más egy nagy - esetenként az ország létrejöt­tét megelőző -, történelmi múlttal rendelkező közösség­nek a súlya, mint egy újon­nan alakultnak vagy újonnan az országba érkezettnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom