Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-09 / 8478. szám

Népszabadság 1993.jún.5 iL vés. A kuratóriumi névsorok úgy kez­dődtek, hogy Csoóri, Konrád... Aztán kiderült, hogy ez igy nem megy. Tu­domásul kell venni, hogy a magyar társadalomban vannak kulturális és politikai törésvonalak, és jó, ha ezek láthatóvá válnak. Tehát én azt mon­dom, hogy azt kell megvizsgálni, tett-. e ez a kormány valamit azért, hogy megakadályozza a politikai váltógaz­daság, a dfemokratikus intézmények működését. Nem tudok mit kezdeni azzal az állítással, hogy szándékában volt ez, és csak gyöngesége miatt nem sikerült. Nem kenyerem a szándékku­tatás. A tények érdekelnek. S ezek azt mutatják, hogy az átalakulásban igenis benne volt a politikai demok­rácia megcsonkításának lehetősége, s ez meg is történt nem egy kelet-euró­pai országban, de nálunk nem. B. M.: - Az igaz, hogy a politikai térnyerés szándéka nem azonos a dik­tatúrára való törekvéssel, még akkor sem, ha az MDF-en belül néhány po­litikus ennek a híve. Hiszen amikor azt mondják, hogy a hatalom nem en­gedhető át a kommunistáknak vagy a liberálisoknak, diktatórikus hajlamai­kat fejezik ki. Persze nem a kormány­ról van szó. De az is elvesztette a mértéket hatalmi pozícióinak kihasz­nálásában. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Csurkával való szakítás mind­egyre késett, és olyan dolgok követ­keztek be, amelyek nemzeti válság képzetét idézik fel sok MDF-esben. Érthetetlen, hogy a miniszterelnök rendre hamis történelmi analógiákra hivatkozik. így mondhatta azt. hogy ő nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy átadja a hatalmat Kun Bélának vagy Szálasinak. Holott szó sincs róla, hogy lenne valami hasonlóság 1919, 1944 és a jelen helyzet között S. I.: - En Antall József példáját két aktuális vízióra adott válaszként érté­kelem. Az MDF-en belüli ellenzék szerint a kommunizmus, Kun Béla itt dörömböl a kapukon. Mások, így pél­dául a Demokratikus Charta környé­kén lévő egyes csoportok szerint fa­siszta veszély van, Szálasi közeledik. Én a rémképekre adott válaszként ér­telmeztem ezt a történelmi példázatot. B. M.: - Nekem azzal van bajom, hogy a miniszterelnök olyan veszedel­mekkel ijesztget, amelyek nem léte­­zőek. S. I.: - A hamis víziók is társadal­mi-politikai tények, ezeket nem a kormányfő találta ki. K. L.: - Én is azt gondolom, hogy az Antall József által festett rémképek a reális alternatíva felmutatását hiva­tottak pótolni, de sok minden van még ebben. Például a saját pótolha­­tatlanságának érzékeltetése. S ezert én nem is kárhoztatom. Ez is része lesz majd a kormány összteljesítmé­nyének. A reményeim szerinti teljes választási ciklus után pedig majd ez lesz az új hatalom számára a mérce. Amelyet ma úgy látszik, nem lesz ne­héz túlszárnyalni, de akár alul is le­het múlni.- Olvasóink és lapunk nevében kö­szönöm a beszélgetést. Azt hiszem, ez az eszmecsere azt bizonyítja, hogy bár­mi történjék is a következő hónapok­ban, a mögöttünk levő három esztendő alatt elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy mind a tudomány, mind a politika részéről megkezdődhessen a rendszerváltás eredményeinek és ku­darcainak kritikai feldolgozása. Hovanyecz László

Next

/
Oldalképek
Tartalom