Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-09 / 8478. szám

Népszabadság 1993.jún.5 ■fi Válságkezelő választmány Balatonföldváron Boross Péter: A parlamenti matematika könyörtelen ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mint mondta, fel kell ké­szülni arra is, ha elfogj’ a kor­mány többsége a parlament­ben, de nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy képes lesz-e az MDF úgy rendezni sorait, hogy elkerülhető legyen a kormányválság és az előre hozott választás. Boross sze­rint „Magyarország jobbközép kormányzásra ítéltetett, mert mint történelmünk is bizonyít­ja, más politikai irányzat kor­mányzati szerepet tartósan be­tölteni nem tud”.- Terhel-e felelősség bárkit is az MDF vezetői közül azért, mert hagyták idáig fajulni a ^ dolgokat? - kérdeztük a mi­nisztert, utalva arra, hogy a tavaly augusztusi Csurka-dol­­gozat, majd az író-politikus több megnyilvánulása már előre jelezhette a pártszakadás veszélyét.- Egy többféle eszmerend­szer kohézióját hirdető párt esetén nehéz a felelősség kér­déséről beszélni - mondta Bo­ross. - Ha bizonyos hangok követőkre találnak, a pártnak nagyon megfontoltnak kell lennie, hogy mikor teszi meg azt a lépést, amelyet például ezen a héten az MDF parla­menti frakciója megtett. Arra a kérdésre, hogy az MDF VI. országos gyűlése után miért épp most vágott vissza Csurkának a centrum, Boross azt felelte. - Emlékezni kell arra, mi mellett, tett hitet Csurka István a VI. országos gyűlésen! Erinek ellenére már másnap olyasmit hirdetett, ami korántsem a megegyezés, az összefogás és a megbékélés szándékát jelezte. A VI. orszá­gos gyűlés határozatait nem az MDF szervezetei, tagsága ellen­állása miatt nem hajtották végre, hanem azért, mert azo­kat egy csoport vagy éppen Csurka István nem tartotta magára nézve kötelezőnek. Boross szerint a mostani hét végén eldőlhet, hogy mikor tartja következő országos gyű­lését az MDF. A tét nagy -mondta, emlékeztetve arra, hogy Csurka időközben meg­kezdte a Magyar Út párttá alakítását.- Nagyobb részben stílusbeli különbségek mutathatók ki Csurka és a centrum fellépése között - jegyezte meg Boross, bár, mint mondta, ez a stílus­különbség fontos politikai tar­talommal bir -, az ellentétek kisebb része pedig dolgokról való ítélkezésről vallott, eltérő nézetekből ered. A különbségeket taglalva a belügyminiszter-alelnök sze­rint a XX. századvégi Európá­ban csak úgy lehetünk jó ma­gyarok, ha megfontoltan, oko­san, a körülményekhez alkal­mazkodva érvényesítjük a nemzetpolitikát. A hangosko­dás nem felel meg a kor euró­pai politikai stílusának. Boross nem kívánt bekap­csolódni a III/III-as listáról új­ból fellángolt vitába. Arra a kérdésre, hogy megkaphatja-e egy politikus, ha kéri, a róla készített nyilvántartást, Bo­ross kijelentette, hogy a szó­ban forgó iratanyagot államti­toknak minősítette és döntését egyelőre nem kívánja megvál­toztatni. A Belügyjninisztérium által beterjesztett törvényekről szólva a miniszter reményét fejezte ki, hogy rövid időn be­lül elfogadja a parlament a la­kástörvényt, ősszel pedig a rendőrségi és az idegenrendé­szeti törvényt. Ez utóbbi tűnik a legaggályosabbnak. - Euró­pa országai kirekesztő törvé­nyeket hoznak, rendre lezárják határaikat a gazdasági mene­kültek előtt. Ha mi befogadó politikát folytatunk, nálunk marad mindenki, akit a Nyu­gat nem fogad be. Ezért va­gyunk jelenleg a kontinens legveszélyeztetettebb stabil országa - mondta Boross, majd hozzátette: - Európa kirekesz­tő törvénykezést folytat, ezt fi­gyelembe véve kell nekünk is politizálnunk. S amig meg nem alkotja a T. Ház a tör­vényt, ennek szellemben jár­nak el a hatóságok. Fekete Gy. Attila ✓ Lezsák Sándor: A Magyar Ut indulatai Csurkát is felfalhatják ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL * 1 A Népszabadság kérdésére válaszolva Lezsák elmondta: a liberálisok állítása ellenére, nem volt Antall József pártel­nök és közte olyan megállapo­dás, hogy Csurkáék kizárásának ellentételezéseként ő Debrecze­­niék párttagságának felfüggesz­tését kérte volna. Tudomása volt viszont arról, hogy Debre-1 czeniékkel leülnek párttagságuk felfüggesztéséről tárgyalni, mert akkor az MDF belső békéltetése talán eredményesebb lehet. Debreczeniék felelőssége az MDF elnökségi ülésén is megfo­galmazódott. Lezsák a kedd éj­szakai frakcióülésen döntötte el, hogy támogatja az Elekék kizá­rására vonatkozó képviselői ja­vaslatot. A liberálisok önálló frakcióalakítási tervéről el­mondta: nehezen találnak nyolc olyan képviselőt, aki feladná meggyőződését. Szerinte Deb­­reczeniék inkább a Fidesztöl, az SZDSZ-től, valamint a függet­len képviselőktől számíthatnak csatlakozókra, s akkor a frakció már egy pártkezdeményezés csí­rájának tekinthető. Kétségtelen, hogy az országos választmány hét végi ülése ja­vaslatot tesz a párt etikai bi­zottságának: a frakcióból tör­tént kizárás után vizsgálja meg az érintettek párttagsági viszo­nyát. Ez a kijelentés bizonyossá teszi, hogy Csurkáék kizárását javasolja majd az országos vá­lasztmány az etikai bizottság­nak. Lezsák fontosnak tartja, hogy Csurka mit mond majd a választmány előtt: „építkező önmérsékletet” tanúsít-e, ami­vel segítheti Für Lajos javasla­tának megvalósítását, a,tisztes­séges válást. , Lezsák emlékeztetett arra, hogy a képviselők 90 százaléka kommunistaellenes kampánnyal került be a parlamentbe, ahol aztán magukra hagyták az MDF-et, a „terhekbe pedig so­kan belerokkantak”. „Szinte minden ellenünk dolgozott. Csurka itt próbált kitörési pon­tot találni, úgy tenni, mintha az MDF nem lenne felelős azért, ami az országban történt” - mondta. A kormányzati felelős­ség alól kibújni azonban nem­csak etikátlan, hanem veszélyes helyzetet is teremthet. Ez volt a tétje az MDF hatodik országos gyűlésének is. Az ügyvezető el­nök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Út Körök moz­galom „gyűjtőhelye lehet az in­dulatoknak, amelyek fölrob­banhatnak és ez fölfalhatja Csurka Istvánt is. Ugyanez tör­ténhetett volna az MDF-fel” - állította. Csak a nagyon határo­zott önfegyelemmel rendelkezők képesek arra, hogy kormányza­ti válság nélkül elvigyék az MDF-et az 1994-es választáso­kig - szögezte le Lezsák. Az MDF és a Magyar Út vi­szonyával kapcsolatban Lezsák a kulturált és tisztességes válás fontosságát hangozatta. „A jö­vőbeni kapcsolat reményében ne omlasszuk be előre azokat a folyosókat, amelyek összeköt­hetnek bennünket. Ne alakuljon ki belháború, a válást ne az in­dulatok működtessék” - han­goztatta. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy az országos vá­lasztmány egy rendkívüli orszá­gos választmányi ülés összehí­vását is kezdeményezheti, akár még júniusban. Sok függ attól, hogy milyen megbízatással ér­keznek a választmányi tagok a tanácskozásra, a megyei szerve­zetek milyen javaslatokkal in­dítják útnak őket - mondta Le­zsák. Azt a reményét fejezte ki. hogy a választmány olyan prog­ramot dolgoz majd ki, amely a választásokig meghatározza a tennivalókat. Azt is kilátásba helyezte, hogy szeptemberre­­októberre már lesz állandó ügy­vezető elnöke a pártnak. Han­goztatta: őszre olyan lesz az MDF, hogy abban ő is jól érzi majd magát, akár ügyvezető el­nökként, akár elnökségi tag­ként. Szólt arról is, hogy' Csurka tá­vozásával a tagság legfeljebb öt százalékát viheti magával, de ennél többen lesznek azok. akik visszatérnek az MDF-hez. A pártnak jelenleg 27-28 ezer re­gisztrált, de csak 10-12 ezer ak­tív tagja van. Lezsák reméli, hogy őszre az aktív tagok száma 28 ezer vagy még több lesz. Kéri J. Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom