Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-08 / 8477. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.3. „A szakítással javult az MDF koalícióképessége”- mondja Schlett István politológus- Az MDF vezetői rászánták magukat arra a lépésre, amire sokan biztatták már őket, elkerülhetetlennek érezve az elhatárolódást a párt jobbszárnyától. Melyek a szakadás okai?- Az MDF-ben kezdettől fogva eltérő politikai programok ütköztek egymással, s különbség volt abban is, hogy pártként vagy mozgalomként képzelik el a politizálást. Az MDF- nek volt már egy nagy fordulata, amikor a morális, szellemi mozgalomból politikai párttá alakult, ez Antall József elnökké választásához köthető. Az alapító atyák közül ezt az átalakulást sokan nem fogadták el, néhányan kiváltak, mások maradtak, de ez a feszültség benne maradt az MDF-ben. Csurka első megnyilatkozásait is úgy próbálták bagatellizálni, hogy ez írói munkásságának része. Dyen szerepelkülönítés egy mozgalomban lehetséges, de egy pártban nem.-A mostani kizárások is a párttá válás egyik állomásának tekinthetők, esetleg ügy, hogy az MDF válóban modern párt lesz, de eközben veszít jelentőségéből? ■- Nem hiszem, hogy ez történne. A pártot éppen az különbözteti meg a mozgalomtól, hogy vannak struktúrái, intézményei, pártbürokráciája, személyi kapcsolatai. Ez az intézményesültség - szemben a mozgalommal - megóvja a pártot attól, hogy pillanatok alatt elenyésszen. Az MDF minden további nélkül túlélheti ezt a helyzetet, az se lepne meg, ha nem veszítene politikai jelentőségéből. Nem feltétlenül fogja megismételni a 90-es választási eredményét, de ennek nem a mostani szakadás lesz az egyetlen oka, s nem is a legfőbb. Csurka kiválása nem az MDF végét jelenti, legfeljebb egy olyan korszak végét, amikor a részvevők azt hihették, hogy ez a szervezet egyesíteni tudja a mozgalmiságot és a parlamenti párt mivoltot.- Mégis mintha a párt meggyengülésétől és a kormányozhatóság elvesztésétől való félelem miatt halogatták volna ezt a lépést az MDF meghatározó személyiségei.-Nem tudom, hogy Antall József számára az elmúlt három év bármely pillanatában megvolt-e a lehetőség ennek az operációnak a végrehajtására. Valószínűleg az MDF-nek jobbat tett volna, ha nem egy évvel a választások előtt történik a szakadás, de kérdés, hogy korábban hány képviselő megy el Csurkával. Korábban is mondtam, hogy az én ízlésemnek az felelne meg, ha minél gyorsabban megszabadulnának ettől a szárnytól, de egy ilyen politikai döntésben nemcsak az ízlésnek van szerepe, ehhez bizonyos feltételek is kellenek, amik nem teremthetők meg egyszerűen.- Az MDF elnökét általában jó taktikusként ismerik el, mégis sokan érezték úgy, hogy nem ő, hanem valójában Csurka irányította az eseményeket, azzal is, hogy nem távozott önként.- Nem így gondolom. Nem volt egyszerű ezt a döntést úgy keresztülvinni a pártban, hogy az MDF ne hulljon szét elemeire. Most is csak a két liberális képviselő beáldozásával született meg az egyezség. Többek , számára csak úgy volt elfogadható Csurka és társai kizárása, ha tesznek egy gesztust, hogy nemcsak ő volt a hibás. Az egyik MDF-es képviselő nyilatkozta, hogy minden emdéefesben lakozik egy kis Csurka is. A pártaktivisták jelentős részében tényleg él a vágyakozás a mozgalmi lét iránt, él valamiféle esztétikai és morális beállítottság, a lehetőségek fogságából kitömi vágyó attitűd. A különféle taktikai, előkészítési manőverek azt mutatják, hogy nem egy személy akaratán múlott a döntés, hanem voltak olyan feltételek a párton belül, amelyeket létre kellett hozni. A folyamatokat azonban, azt hiszem, nem Csurka irányította. Antaliról azt szokták mondani, hogy uralja a pártját, de úgy tetszik, ennek az uralásnak is megvannak a korlátái. A párt bázisa nehezen szánta rá magát e döntés meghozatalára, s demokratikus pártban nagyon nehéz a bázis ellenére tenni, ezért át kellett gyúrni a gondolkodását.- Kezelhetővé vált-e a mostani döntéssel az a feszültség, amely az MDF alapítóinak mozgalmi vonzódásából fakad? . - Kemény és fájdalmas szemét hy'és ' döntések ' születtek^" Kiélezett helyzetben ezek az urak meghozták a “döntésüket, Lezsák elég'határozottan és visszavonhatatlanul, de lemondásával Für Lajos is elismerte a mozgalom-párt kombináció fenntartásának sikertelenségét. Azonban se az elnökségből, se a miniszteri posztról nem köszönt le. Úgy érzem, ezzel véglegesen eldőlt a dilemma, párt vagy mozgalom legyen az MDF.- Mik lehetnek a legfontosabb kövekezményei annak, hogy az MDF most meghúzta a határait?- Az MDF koalícióképességét ez a lépés jelentősen javította. Azzal, hogy visszamozdult a centrum felé, elfogadható partnerré vált több párt számára is. Nőtt a valószínűsége annak, hogy az új koalícióra vonatkozó találgatások tényleg realitássá válnak. Még akkor is, ha nem tudni előre a fejleményeket, például, hogy hányán követik Csurkát.-A jelenlegi koalíció parlamenti többsége viszont könnyen veszélybe kerülhet...- Nem tartom kizártnak, hogy a fontos kérdésekben a kormány úgy szerez többséget, hogy közvetett támogatást kap az ellenzéktől. Korábban is írtam már egy Játhatatlan ko- I alíciórór, amely a parlamenti pártok zömének alapkonszenzusán nyugszik. Lehet, hogy akik a kormány nyílt támogatását ilyen-olyan okból nem vállalják, gondosan megszámolják majd, hány ellenzéki képviselőnek keÜ távoznia az ülésteremből ahhoz, hogy a kormány nehogy véletlenül megbukjon. Úgy látom, hogy ez a második koalíció egyetért abban, hogy a választások előrehozása nem volna kívánatos. Kockázatos volna egy költségvetés nélküli országban kampányt folytatni. Kikerülhetetlen lenne az ígérgetés, és túl gyorsan következne be az igazság órája. Sokszor hallani, hogy jó lenne, ha ez a kormány kiszolgálná az idejét, elfogadná a költségvetést, így kényelmesebb lenne a bármilyen összetételű új kormány helyzete is. Az elmúlt három év egyébként azt igazolta, hogy a felszíni hisztériák ellenére a politikai elit józanul viselkedett, a két tábor léte nem vált valódi törésvonallá, mindegyik párt korlátozni tudta a saját, konfrontációra törekvő csoportjait. Nem látom be, hogy most miért mondanák föl ezt az informális koalíciót. Javomiczky István