Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
Új Magyarország 1993.máj.26. 2. Antall József befejezte koppenhágai látogatását Dáma támogatja töpeMseinlmt Kiküldött munkatársunk jelentése: * Dánia teljes mértékben támogatja hazánk csatlakozását az Európai Közösséghez és az EK júniusi koppenhágai csúcsértekezlete a remények szerint biztató üzenetet intéz az e kérdésben érintett országok, így Magyarország irányába - hangoztatta Antall József, még Koppenhágában tartott sajtótájékoztatóján, majd tegnap befejezve hivatalos dániai látogatását hazautazott, s a délutáni órákban meg is érkezett Budapestre. A magyar miniszterelnök tegnap a Folketingben, a dán parlamentben folytatott megbeszéléseket, melynek keretében találkozott Henning Rasmussennel, a törvényhozás elnökével, valamint a külügyi- és piacügyi bizottság tagjaival és valamennyi parlamenti párt képviselőivel. Hazautazása előtt Antall lózsej a koppenhágai nagyköveti rezidencián a magyar sajtókíséret számára összegezte a látogatás eredményeit. Az Új Magyarország az iránt érdeklődött, felmerült-e valamilyen új elem a parlamenti tárgyalások során, különös tekintettel EK társulási szerződésünkre, illetve annak figyelembe vételével, hogy jelenleg Dánia az Európai Közösség soros elnöke.- A parlamenti elnök s a bizottságok tagjai egyaránt jelezték, támogatják tagsági szándékainkat. Kifejezésre juttatták, hogy - valamennyi politikai párt egyetértésével - a lehetséges legrövidebb időn belül nemcsak támogatják társulási szerződésünk ratifikálását, de például Poul Nyrup Rasmussen kormányfő hétfőn személyesen lépett kapcsolatba a portugál illetékesekkel a szerződés parlamenti jóváhagyásának meggyorsítása érdekében. A dán kormány és a parlament elkötelezettsége e kérdésben egyértelmű - hangsúlyozta Antall József. Ugyanígy egyértelmű az is, hogy kedvezően viszonyulnak a magyar-NATO kapcsolatok megerősítéséhez, a lehetséges együttműködési formák kereséséhez. Dánia atlanti szemlélete hasonló Magyarországéhoz, azzal a különbséggel, hogy ők bentról, mi pedig kívülről képviseljük álláspontunkat - mondotta válaszában a miniszterelnök. Mindehhez hozzáfűzve a parlamenti diplomácia fontosságáról megemlítette, hogy az igen komoly mértékben kiegészítheti a kormányzati diplomáciát, hiszen rugalmasabb lehet és egyfajta .felderítő” munkát végezhet. Szólt a miniszterelnök azokról a különböző találgatásokról és feltételezésekről, amelyek majdani teljes jogú EK-csatlakozásunk idejét övezik. Kiemelte, tárgyalópartnerei az utóbbi négy esztendő során hivatalosan soha még konkrét dátumot nem jelöltek meg, de a túl optimista és a túl pesszimista jóslatokat félretéve, reális lehet feltételezni, hogy még ebben az évtizedben, az EFTA-tagállamok felvétele után elérhetjük a rendes tagságot. Most lényeges, hogy a Tizenkettek rendezzék belső soraikat, Magyarország pedig tegyen eleget a felvételi követelményeknek. A közösségen kívül maradva nincsen esély a felemelkedésre - jelentette ki Antall József. Egy’ felvetésre reagálva leszögezte, jelen pillanatban nem érzi szükségesnek, hogy népszavazást írjanak ki EK-csatlakozisunkról, s egyébként is: általában nem a népszavazás híve. A miniszterelnök vélekedése szerint nem valószínű, hogy a parlamentben jelentős ellenállásra számíthatna ez a kérdés, legfeljebb azok a politikai - pártállástól független - csoportok támadnák, amelyek bármely kérdésben ellentmondanak a kormányzati előterjesztésnek. Felmerült a sajtótájékoztatón hazánk biztonságának kérdése is, aminek kapcsán a kormányfő rámutatott: a NATO hiányzó belső intézményrendszere miatt nem várható, hogy az Észak-atlanti Szövetség olyan formális garanciákat nyújtana számunkra, melyekkel saját tagállamait védelmezi. Változatlanul érvényes azonban, hogy a NATO »nem lenne közömbös" Magyarország megtámadása esetén. Azt az utóbbi időben napvilágot látott vélekedést értékelve, hogy hazánknak egy társult NATO-tagsági viszonyTa kellene törekednie, Antall József elmondta, mindkét részről megvan a szándék a szorosabb kapcsolatra, de a NATO-ban nem ismerik még a társult tagság intézményét. Emellett Oroszországot is meg kell győzni arról, hogy számára sem jelentene semmilyen veszélyt, ha a NATO határai keletre tolódnak. A miniszterelnök szerint egyébként e kérdésben a magyar parlamenti pártok véleménye nem sokban különbözik. A dániai látogatás során nagy érdeklődés mutatkozott a délszláv válságot megítélő magyar álláspontról. A magyar miniszterelnök szerint a legújabb elképzelések hatására a Vance- Ou'en-terv egyelőre lekerül a napirendről, ám nagyon sok függ most attól, a leginkább érintettek mennyire tartják be a megállapodás előírásait. Antall József utalt a délszláv válság erkölcsi kihatására is. Kuvait példája azt bizonyította, hogy egy szuverén állam elfoglalása elfogadhatatlan a mai világban. Ám, ha Bosznia esetében a további intézkedések nem a kuvaiti példát követik, akkor ez negatív üzenet lehet a szuverén államok számára. Daróczi László
