Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-04 / 8475a szám

Pesti Hírlap 1993.jún.1 ík Kónya Imre levele frakciótársaihoz Az alábbi levelet Kónya Imre, a Magyar De­mokrata Fórum országgyűlési képviselőcso­portjának vezetője írta és juttatta el május 28-án frakciótársaibox. A levelet teljes terje­delmében közöljük. Tisztelt Képviselőtársam! Nem jó érzés, hogy a megszokott megszó­lítás második tagját e körlevelem elé nem Ír­hatom. De szembe kell néznünk a tényekkel: a levél címzettjei közül néhányan eldöntöt­ték, hogy az együtt vállalt felelősséget tovább már nem cipelik. Ez pedig a jelenlegi kritikus helyzetben minden eddigi erőfeszítéseinket értelmedenné teheti, az MDF kudarcát, a nemzeti és keresztény értékeket való politi­kai erők háttérbe szorulását, az ország stabili­tásának, a magyarság hosszútávú érdekeinek veszélyeztetését jelenti. A képviselőcsoport működése az MDF-en belüli ellentétek kiéleződésével és megoldat­lanságával fokozatosan ellehetetlenül. A kö­zös döntések kialakításában egvre kevesebb képviselő vett részt, érvényesítésük során a frakriófegyelem nem működött. Az elnökség természetesen észlelte a sűrűsödő problémá­kat, érzékelte a helyzet veszélyeit, de azzal is tisztában volt és van, hogy a bajok felületi ke­zeléssel nem orvosolhatók, mert a Magyar Demokrata Fórum belső ellentéteiben gyö­kereznek, amely ellentétek feloldására a kép­viselőcsoport önmagában képtelen. A képviselőcsoport elnöksége a fenti össze­függések alapján — felelősségét és a frakción belüli állapotok tarthatatlanságát átérezve — a már korábban június 1-jére tervezett és a frak­­aófegvelem kérdéseivel foglalkozó frakdóülés előkészítése jegy ében az utóbbi hetekben in­tenzíven részt vett az MDF belső ellentéteinek tisztázását és azok lehetséges feloldását célzó tárgyalásokon. Az MDF egy ségének helyreállí­tása végső soron az országos elnökség és az or­szágos választmány feladata, de — a frakcióel­nökség véleménye szerint — az országgyűlési képviselőcsoport az MDF-nek az a testületé, amely valamennyi testület közül a legnagyobb felelősséget viseli a rendszerváltozás első négy­­esztendejéért: egyrészt a kormány és ezen ke­resztül az ország stabilitásának megőrzéséért, másrészt azért, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum programja kormányzati pozícióban a le­hető legteljesebb mértékben megvalósuljon. A képviselőcsoportnak ezért fel kell lépnie an­nak érdekében, hogy megszűnjön minden olyan belső ellentét, amely veszélyezteti a kor­mány működéséhez szükséges parlamenti többség biztosítását, másfelől pedig követhetet­lenné teszi a választópolgárok szemében az MDF politikáját Ezzel a poliükával elsősorban Csurka Ist­ván és Zacsek Gyula fordult szembe, s ezért az MDF-en belüli ellentétekén mindeneke­lőtt őket terheli a felelősség. Az ellentétek ki­éleződéséhez azonban jelentősen hozzájárult Elek István és Debreczeni József egyénieske­dő politizálása, illetve az MDF-ugság széles köreiben visszatetszést keltő, elfogadhatatla­nul túlzó ítéleteket megfogalmazó, szélsősé­ges indulatokat gerjesztő, s mindezért célt té­vesztő publicisztikája is. Az ő politikai stílu­sukká] szemben felerősödő érzelmi és morá­lis ellenállásnak fontos szerepe volt abban, hogy az MDF-től egyre inkább elkülönülő, a Csurka István és a Zacsek Gyula által képvi­selt végletes radikalizmus valódi tartalma és veszélyessége az MDF-tagság előtt nem vált idejében egyértelművé. Ma már azonban tu­domásul kell venni, hogy Csurka István szín­vonalas publicisztikája, következetes gondo­latrendszere és nagyhatású szervező tevé­kenysége éppúgy nem egyeztethető össze az MDF lehetőségeivel és törekvéseivel, miként Zacsek Gyula agresszív ellenzéki alapállású politikai magatartása sem. Mindezt egyértel­műen bizonyította az MDF vezetői által kez­deményezett május 26-i .békítési" kísérlet eredménytelensége is. Csurka István Magyar Út mozgalma a Magyar Demokrata Fórumé­val rokon érzelmi és szellemi forrásból táplál­kozik, azonban az elmúlt hónapok tapasz­talatai alapján kénytelenek vagyunk tudomá­sul venni, hogy a Magyar Út Körök mozga­lom nem tud és nem is akar közös felelőssé­get vállalni az MDF és az MDF vezette koalí­ciós kormányzat gyakorlatáért a legalapve­tőbb kérdésekben sem. Miután egy többpárt­rendszerű hatalmi szerkezetben egy kor­mányzópárt nem lehet önmaga ellenzéke — azaz nem vállalkozhat egyszerre saját tevé­kenységének igazolására és totális elutasításá­ra —, a belső egyensúlyát és önazonosságát óvó képviselőcsoport csak két lehetőség kö­zül választhat. Vagy a koalíció poliükáját megtagadók álláspontjával azonosul, s meg­vonja bizalmát a kormánytól, vagy elhatárol­ja magát a frakcióegység megbontóitól. Az Országos Gyűlés poLiúkai nyilatkozatá­val, az elnökség tagjainak megválasztásával egyértelműen elutasította mzt a radikális irányváltást, amelyet Csurka István — anél­kül, hogy ennek részleteit, gyakorlatát kidol­gozta volna — folyamatosan követelt. A tiszt­­újítás befejeződésével bebizonyosodott, hogy ilyen radikális irányváltást az MDF új vezető testületéi sem támogatnának. Csurka István legújabb írásaiból nyilván­való, hogy ma már végképp nem az MDF po­litikájának megváltoztatására, hanem az új mozgalom (párt?) felépítésére koncentrál Azok a nyilatkozatai, amelyek a Magyar Út programjának a megalkotását, helyi vezető testületéinek megválasztását és képviselője­löltek állítását helyezik kilátásba, döntésre kényszerítik a Magyar Demokrau Fórum minden ugját és vezetőjét. Abban a kérdés­ben, hogy a választásokra való felkészülés időszakában az MDF együttműködhet-e a Magyar Úttal, a pán vezető testületéinek kell állást foglalniuk. Nekünk azt kell mérlegel­­nük, hogy segíti-e, vagy akadályozza tör­vényhozó munkánkat Csurka István és Za­csek Gyula politikai tevékenysége. Arról kell döntenünk: vállaljuk-e a kormány program­ját, támogatjuk-e a lehetőségekhez igazított törvényjavaslatait, védelmünkbe vesszük-e elkerülhetetlen intézkedéseit, s megteremt­jük-e az eredményes működéshez nélkülöz­hetetlen frakciófegvelmet. Végső soron arról kell döntenünk, hogy biztosítjuk-e a kor­mányzati többséget és ezen keresztül a kor­mány és az ország subilitását, lehetővé tesz­­szük-e, hogy a kormány biztonságosan irá­nyítsa az országot az 1994-es választásokig, vagy pedig tehetetlen szemlélői, netán cse­lekvő részesei leszünk annak a folyamatnak, melynek során felmorzsolódik a kormányko­alíció parlamenti bázisa. Ez utóbbi esetben vállalnunk kellene a történelmi felelősséget azért, hogy a nemzeti'és keresztény értékek jegyében szerveződött politikai erők kudar­cot vallanak, és anélkül adják vissza a negy­ven év utáni első szabad választásokon el­nyert megbízatásukat, hogy mindent megtet­tek volna annak teljesítéséért. A frakcióelnöksség meggyőződése, hogy a képviselőcsoport ugjamak túlnyomó több­sége a2 MDF arra hivatott testületéi által meghatározott politika és a kormányzati fel­­elősségvállalá mellett kötelezte el magát, s három év után nem ezzel ellentétess irány­ban keresi a „magyar uut". Az elnökség javasolja a képviselőcsoport­nak, hogy 1993. június 1-jén kedden este fél nyolckor kezdődő frakcióülésen vitassa meg a fenti problémákat és erősítse meg elköte­lezettségét a Magvar Demokrau Fórum VI. Országos Gyűlésének poliukai nyilatkozatá­ban foglalt elvek és a kormánnyal való együttműködés szándéka mellett. Akik nem tudják e kettős követelményt vállalni, önma­gukat zárják ki a Magyar Demokrau Fórum képviselőcsoportjának kötelékéből A frakdóüléss tárgvára és sorsdöntő jelen­tőségére figyelemmel a képviselőcsoport el­nöksége az ülésre meghívja a Magyar Demok­­rau Fórum Országos Elnökségének tagjait is. Az ülésre vonatkozó határozati javaslatot a képviselők az Országgyűlés plenáris ülése során fogják kézhez kapni. Üdvözlettel: Kónya Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom