Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-12 / 8465. szám
Kiket támogat a Soros-alapítvány? Vásárhelyi Miklós alelnök az ellenérzésekről, az állami beleszólásról és a pártatlanságról Magyar Nemzet, 1993.5.8 37 Immár több mint hatezer bejegyzett é$ engedélyezett alapítvány működik Magyarországon, de ezek közül csak néhány áll az érdeklődés középpontjában. A közelmúltban ismét fellángolt a vita az alapítványokról, az oda áramló pénzekről, a támogatásokról és az állam szerepéről. Jövőre lesz tíz éve annak, hogy Soros Győrqy, Amerikában élő üzletember elindította az akkor még MTA-Soros néven ismert alapítványt, azt a szervezetet, amelyet az elmúlt időben támadás ért. Mi a véleménye ezekről Vásárhelyi Miklósnak, a Soros-alapítvány aleinökének?- A jelenlegi helyzet adta kérdések megválaszolásához kicsit vissza kell menni a múltba - mondja Vásárhelyi MMós, az alapítvány alelnöke, aki a rendszerváltásig Soros György személyes megbízottjaként irányította az akkor még MTA-Soros Alapítványt. - Több szempontból is úttörő jelentőségű volt az alapítvány létrehozása 1984-ben, hiszen Magyarországon egyike volt az első alapítványoknak, ráadásul egy magyar származású amerikai üzletember hozta létre, aki bevallottan egy nyitott társadalom megvalósításának elősegítését tűzte ki célul az alapítvány számára - egy kommunista országban.- Egy olyan országban, amely talán ezzel a gesztussal is javítani akarta külföldi megítélését.- A Soros-alapítvány Tété része lett a magyar imagenak, hazánk kedvező külföldi megítélésének. Ugyanakkor azonban már az első gazdasági válságjelenségek is kezdtek feltűnni, s mint ahogy az általában lenni szokott, ennek első kárvallottja a kultúra és az egészségügy lett. Az, hogy Soros György dollárjaival megjelent ezeken a területeken, sokat jelentett a társadalom és az állam számára. Ráadásul az alapítvány az ,\kkor megszokottnál 3 sokkal gyorsabban, bürokráciámén esen döntött a támogatásokról.- Milyen beleszólása volt ezekbe a döntésekbe az államnak?- Az alapítvány kuratóriumának elnöke Soros volt, társelnöke pedig a Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, vagyis abban az időben Kulcsár Kálmán akadémikus volt, aki egyértelműen az állam és a párt képvise; lőjeként tevékenykedett ott. Sorosnak és Kulcsárnak egyaránt vétójoga volt a döntésekben - minden indoklási i kényszer nélkül. A történelmi hűséghez hozzátartozik, hogy ezzel a jogával a rendszerváltásig, azaz 1990-ig so- I ha egyetlen fél sem élt, tehát sikerült konszenzust találni.- Sokan még ma is úgy tudják, hogy az alapítvány pénzügyi alapjait fele-fele arányban a magyar kormány és Soros György teremtette meg, s így működött az MTA-Soros Alapítvány egészen 1992-ig.- Erről szó sem volt! A magyar állam 1984 és 1989 közön egyáltalán nem támogatta pénzzel az alapítványt. Később, a megkötött szerződés értelmében arra vállalkozott, hogy amennyiben évente hárommillió dollárt meghaladja Soros György támogatása, akkor á hárommillió feletti összeg nagyságával egyenlő forintot utal át ~ az alapítvány számlájára.- A televízió Hét című műsorában mégis egy olyan adatsor hangzott el, amely szerint a magyar ál- | lám több mint 200 millió forintot adott az alapítványnak, és a Közép-európai Egyetem épületének megvásárlásához is 180 millió forinttal járult hozzá.- Az említett összeg nagysága helyes, csak a magyarázat nem pontos. A magyar állam az előbb említett vállalt kötelezettségének tett eleget - részben. 1989 és 1991 között valóban kétszázmillió forintot utalt át az alapítvány számlájára a közel négyszázmillió helyett. A fennmaradó 180 millió forinttal az alapítványnak tartozott. Tehát nem az egyetem épületéhez járult hozzá, hanem tartozását rendezte. Egyébként az elmúlt kilenc évben a Soros-alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten Magyarországra áramló pénz és eszközök értéke a legfrissebb kimutatásaink szerint meghaladta az ötvenmillió dollárt - vagyis 3,5-4 milliárd forintot. A magyar állam ehhez az említett 400 millió forinttal járult hozzá.- Felvetődött-e a választások előtt vagy után az, hogy a megváltozott helyzetben a Soros-alapítvány megszűnjön vagy beleolvadjon az új kulturális minisztérium valamilyen alapítványába?- Soha, egyetlen pillanatig nem volt kétséges az alapítvány sorsa, szükségessége, hiszen 1990-re a Sorosalapítvány szinte intézményesült, a kultúra és az egészségügy szerves részévé vált. Lezsák Sándortól Balasló Jenőn át Katona Tamásig, Vitányi Ivántól Mécs Imréig a kormánypárt és az ellenzék sok vezető személyisége élvezte korábban támogatásunkat - így már csak ezért sem kérdőjelezték meg a tevékenységünket, mert személyesen is szerezhetlek tapasztalatokat működésünkről.- Az úgynevezett pártállami időkben többen azért is támadták önöket, mert tudtommal volt olyan év, hogy a Soros-alapítvány többet költött külföldi ösztöndíjakra, tanulmányútokra, mint a magyar állam összesen.- Meglehet, hogy voltak olyan évek, amikor ez valóban így volt. Évente először három-, majd hatmillió dollár volt az alapítvány kerete. Ebből költhetett tanulmányutakra, ösztöndíjakra, támogatásokra, gépbeszerzésekre és megannyi másra. Ez a segítség azért volt feltűnő és sokak számára talán irritáló, mert mindig a legégetőbb gondok megoldására igyekeztünk gyors megoldást találni. Bizonyos egyetemekre - így a lóweni és oxfordi egyetemekre - mi kezdtük el az ösztöndíjak megszervezését, s az alapítvány volt az első. amely az Országos Ösztöndíjtanács keretein kívül döntött azok odaítéléséről. Kuratóriumunk különböző szemléletű, köztiszteletben álló, elismert szakemberekből állt és áll ma is. Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt évek alatt nem érkezett hozzám olyan visszajelzés, amely részrehajlással vagy korrupcióval vádolta volna meg a kuratóriumot.- Amit a Kádár-rendszer megtűrt, azt érthetően nem szüntethette meg az új demokrácia. Akkor viszont miért támadták szinte az első pillanattól a legnagyobb koalíciós párt egy es képviselői önöket?- Mindig idegenkedve kezeltek bennünket, s már a kezdet kezdetétől fogva idegennek is tekintették az alapítványt. Ellenzéki, illetve az ellenzéket támogató alapítványnak soroltak be minket, ami persze nem felel meg a valóságnak. Mivel nálunk minden döntés nyilvános, könnyedén meggyőződhetlek volna ennek ellenkezőjéről. A sajtóban közzétett listákról egyértelműen kiderül, hogy nem egyoldalúan ellenzékieket vagy liberálisokat részesítünk támogatásban, hanem minden értékteremtő szándékol és kísérletet. Azt viszont nem tagadjuk, hogy továbbra is a nyitott társadalom hívei vagyunk, a nyitottságot és a pluralizmust támogatjuk. Ezért nem csoda, hogy működésünk nem rokonszenves azoknak, akik egy bizonyos eszmei áramlat egyedüli üdvözítő mivoltában hisznek, és elvetik a pluralista szemléletet és gyakorlatot.- Hogyan hatottak az alapítványra ezek a támadások?- A támadások és vádaskodások munkatársainkat és az alapítvánnyal kapcsolatban levőket is nyugtalanították és idegesítették. Éltek még a régi reflexek, amelyek azt sugallták, hogy ez csak a nyitány, s a végső következmény az lesz, hogy az alapítvány működését lehetetlenné teszik. Szerencsére ez eddig nem következett be.- És Soros György hogyan reagált a személyét ért rágalmakra?- Sokan azt gondolták, hogy Soros majd itthagyja az egészet, felszámolja az alapítványi és odébbáll. Nem ez
