Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-04 / 8461. szám

Pesti Hírlap, 1993.4.30 44 MACEDÓN—MAGYAR TÁRSASÁG SKOPJÉBAN A távoli barát is lehet a szívünkhöz közel Kevés az olyan hely ma Közép-Kelet-Európában, ahol népszerű a magyar. Különösen érvényes ez a balkáni válságban érintett országokra. Skopjéban, a Macedón Köztársaság fővárosában egy kisszámú, ám igen lelkes csoportra bukkantunk, akik azon fáradoznak, hogy te* vékenységükkel országunk jó hírét keltsék, ázsiónkat növeljék a délszláv viharban. Ennek érdekében a közel­múltban létrehozták a Macedón—Magyar Baráti Társa­ságot. A szervezet egyik alapítója, főszervezője a magya­rul is kitűnően beszélő Todor Branov, a műszaki tudo­mányok doktora válaszolt kérdéseinkre, beszélt múlt­jukról, jelenükről, terveikről. HáJDMVáM - PBOBBSH IXfl — Mi késztet ma valakit arra, hogy létrehozzon egy ilyen tár­saságot t — Az 1947—49-es görög­országi események miatt so­kunknak menekülnünk kel­lett görög-Makedóniából a szélrózsa minden irányába. Magyarország körülbelül 4-500 sorstársamat fogadta be, és adta meg számunkra a lehetőséget, hogy békében él­jünk, dolgozzunk, tanuljunk, sőt akár tudományos fokoza­tot szerezzünk. 1955 után in­dult meg a visszaáramlás Ma­gyarországról, ám az akkori politikai viszonyok miatt Gö­rögországba nem térhettünk vissza, így kerültünk ide, Skopjéba. Az eltelt évek során számtalanszor felvetődött a kérdés, vajon hogyan viszo­nozhatnánk a nagyszerű ma­gyar népnek, hogy otthont adott nekünk. Most, amikor közvetlen szomszédainkkal nehezen találjuk a közös han­got, országunknak távolabb kell tekintenie barátok után, ha talpon akar maradni. Elér­kezettnek láttuk az időt arra, hogy életre hívjuk a Mace­dón—Magyar Baráti Társasá­got. Megemlékezve az 1848—49-a forradalomról és szabadságharcról, március 15-re szerveztük alakuló összejövetelünket. Felállítot­tunk egy ötfős bizottságot, melynek a társasági alapsza­bály kidolgozása és a nagy­gyűlés létrehozása a feladata. — Kikből 60 a szervezőbi­zottság? — Tagjai neves macedón közéleti személyiségek. Közü­lük talán a legnevesebb Pasi­­kai GiUvsiki író-műfordító, aki eddig mintegy száz magyar filmet ültetett át macedónra, köztük Jancsi alkotásait. Ne­véhez fűződik Juhász Ferenc verseinek fordítása is. Rajta kívül Riszto IljovszJá történész, Kosztod inka Lembancrua, a ma­cedón külügyminisztérium sajtóreferense, Jamovszka Ar­­hondula és jómagam veszünk részt a bizottság munkájában. Közös vonásunk, hogy mind­annyian hosszabb-rövidebb időt Magyarországon töltöt­tünk, beszéljük a magyar nyelvet, ápoljuk a magyar kultúrát. — Mi a társaság célját — Tevékenységünk izfles skálán igyekszik céljainkat megvalósítani. F.zek közé tar­tozik a két nép, a két ország közötti kapcsolatok megte­remtése politikai, gazdasági, kulturális és más téren. Kez­deményezzük kulturális és in­formációs központok felállítá­sát a két fővárosban. Segíteni kívánjuk a fiatalok magyar, Il­letve macedón nyelvre okta­tását, tudományos, gazdasági, turisztikai, sport-, művészeti programokat szervezünk. Távlati céljaink között szere­pel a két ország intézményei közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésében való rész­vétel is, valamint hasonlójel­legű társaság felállítása Buda­pesten. — Kik lehetnek a társaság tagjait — Számítunk mindenkire, aki segíteni akaija munkán­kat, legyen az akár hazatele­pült vagy őshonos macedón, netán itt dolgozó magyar. Kö­rülbelül ezerre tehető csak azok száma, akik Magyaror­szágról települtek vissza Ma­cedóniába, így a bázis adott. — Kiktől és wnlyen segítsé­get várnak tevékenységükhöz? — Mint minden hasonló «tömörülés, amely nem lami támogatást, nem áll mögötte alapítvány vagy más tőkeerős szerv, mi is vá­runk olyan szponzorokat, akik akár anyagi, akár szel­lemi segítséget nyújtanának munkánkhoz. A Magyar Köz­társaság belgrádi ügyvivője úgy nyilatkozott, hogyha megnyílik skopjei képvisele­tük, akkor hatékonyabban se­gíthetik kapcsolataink meg­élénkülését Magyarországgal. Szeretnénk kialakítani a két tudományos akadémia közöt­ti kooperációt, és már jó együttműködési lehetősége­ink vannak a két ország mű­szaki egyetemeinek villa­mosmérnöki karaival. Szíve­sen látnánk magyar művésze­ket, akik jelenlétükkel, fellé­péseikkel emelnék a társaság által szervezett programok értékét. Május elején kerül sor Skopjéban a hagyomá­nyos „Operaestek" dmű ren­dezvénysorozatra, amelyen már eddig is számot magyar művész lépett fel, és szeret­nénk, ha idén is képviseltetné magát a magyar kultúra né­hány reprezentánsával. Mindezeken túl törekszünk a vajdasági magyarsággal való kapcsolataink elmélyítésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom