Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Népszabadság, 1993.4.30 20 elem súlyának növelése. Végül a harmadik megoldás - amit az SZDSZ javasol az egyéni kerületek változatlanul hagyása mellett a listás elem súlyának csökkentése. Az egyes lehetőségek előnyeinek és hátrányainak hosszas elemzése inkább egy szakmai folyóiratban lenne lehetséges, semmint egy napilap korlátozott terjedelmű cikkében, ezért itt csak a gondolati sor végkövetkeztetésére térek ki. Hangsúlyozom, hogy a választási rendszer a hatalmi-politikai szerkezetnek csak egyik - bár kétségtelenül rendkívül fontos - eleme. A többségi (más néven tiszta egyéni kerületi rendszer), vagy az arányos (tiszta listás rendszer) önmagában se nem jó. se nem rossz. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.' Ha a kettő kombinációját választjuk, akkor lehetővé válik az előnyök gyarapítása es a hátrányok mérséklése. A választási rendszeren kívül azonban a hatalmi-politikai berendezés egy sor más elemének kiépítésé. a hatalmi ágak elválasztása. a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerének létrehozása is alapvetően befolyásolja az adott rendszer demokratizmusát. Annak ellenére, hogy a listás rendszer első ránézésre azzal a kézenfekvő előnnyel jár. hogy minden politikai támogatást elvező párt támogatottságának mértéké szerint szerez rajta keresztül képviseletet, kétségtelen az a hátránya, hogy nagyban csökkenti a politikai stabilitást. mint ahogyan azt Kovács László Imre is említi (vagy ahogyan azt Lengyelország példáján magunk is láthatjuk). Az arányos képviseletnek azonban van egy további hátránya is: bizonyos történelmi helyzetekben rendkívül felértékeli a politikai szélsőségeket. A többségi rendszerben (mint Nagv-Britanniaban vagy az USA-ban) a politikai ' szélsőségek, akar jobboldalról, akár baloldalról jelenjenek is meg. soha nem képesek olyan nagy támogatást szerezni, hogy tényleges hatalomhoz jussanak. Ezzel szemben az arányos képviseletet lehetővé tévő rendszerben a lakosság néhány százalékának támogatását élvező kis szélsőséges párt megjelenhet a mérleg nyelveként, és eldöntheti, hogy a nagy pártok közül melyik alakíthat kormányt, sőt egy koalíció tagjaként a kisebbség akaratát a többségre kényszerítheti. A tiszta listás vagy a túlsúlyosan listás rendszerekben a képviselők kötődésé sokkal erősebb pártjukhoz, mint választóikhoz, hiszen a párt dönti el. ki kerül a listákra. Nem véletlen, hogy Hollandiában a választási rendszer megváltoztatásán gondolkodnak. a tiszta listás rendszert vegyes rendszerrel szeretnék felváltani. Olaszországban pedig ezekben a napokban tartottak népszavazást arról, hogy az eddig alkalmazott tiszta listás rendszert felváltsák-e a tiszta egyéni kerületi rendszerrel. Az 1994-es választásokra az SZDSZ a választási törvény olyan változtatását javasolja, amely a rendszeren belül - az egyem kerületek változatlanul hagyásával - a listás elem súlyát csökkentené azáltal, hogy megszüntetné a területi listákat Ez a változás tovább erősítené választási rendszerünknek azt a sajátosságát, hogy a választást megnyerő pártot favorizálja. Az a párt, amely egy ilyen rendszerben megnyeri a választásokat, a tényleges támogatottságánál erősebb parlamenti pozíciókat szerez, ugyanakkor az egyéni képviselőknek a választóikhoz való erősebb kötődése miatt csökken a pártapparátusok hatalma, ami nem kis előny. Ezen felül erősödhet a kormányzati stabilitás, és ami még fontosabb - különösen itt és most javaslataink elfogadása eseten növekszik a választópolgárok politikát alakító befolyása. ..Ebben a koordinátarendszerben elhelyezve" a szabaddemokrata választójogi javaslatot. azt látjuk, hogy annak haszonélvezője sokkal inkább a választópolgárok összessége. Mivel javaslatunk a választásokat megnyerő pártnak kedvez, tudományos alapon akkor állíthatja valaki, hogy az SZDSZ-t önző pártérdekek vezetik, ha tudományosan bebizonyítja, hogy a következő választást az SZDSZ nven. Hack Péter országgyűlési képviselő SZDSZ
