Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-28 / 8472a szám

Népszabadság, 1993. inájus 22. Tőkeinjekcióra szorul a hazai bankrendszer Tovább gyűrűzik a vita a magyar bankok fizetésképte­lenségének megítéléséről. Teg­napi számunkban részletesen beszámoltunk a Financial Times cikkéről, amely wa­shingtoni forrásokra alapozta állításait. Az MNB alelnöke kétségbe vonta a technikai fi­zetésképtelenségre vonatkozó állítást, hozzátéve, hogy a ne­ves angol szaklap az idézett adatok közzétételekor nem vet­(Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi pénzügyi szer­vezetek plusz 8 százalékban szabják meg az újratőkésítés tőkemegfelelési mutatóját. A világbanki adatok szerint az MHB esetében ennek a nyolc százaléknak az eléréséhez 38,2 milliárdos tőkeinjekcióra volna szükség, míg az OKHB eseté­ben 26,6 milliárdra. Ha vala­mennyi nagy bankot fel kíván­ják hozni erre a szintre, az összesen 146,3 milliárdos tőke­­injekciót igényelne. Ám az IMF- és a Világbank-tárgyalá­sok során a fokozatosság mel­lett döntöttek: első menetben te figyelembe az eddigi, száz­­milliárd értékű hitelkonszoli­dáció következményeit. La­punk értesülései szerint viszont a Financial Times már a Világ­banknak a magyar bankrend­szer legfrissebb, ’93-as állapo­tát bemutató adatai alapján vonta le következtetéseit. A Népszabadság - megbízha­tó forrásokból - megkapta ugyanazokat az adatokat, ame­lyekből a Financial Times is csak a négyszázalékos megfele­lési mutatót kell a bankszek­tornak elérnie, s ez 99,3 milli­árd forintos további állami tő­keinjekciót igényel Miután a banszektort érintő minden negatív közlés alapve­tően befolyásolja a gazdálkodó és a magánszféra megtakarítá­si szándékait, a vitában pár­tatlan, ugyanakkor a nemzet­közi és a hazai pénzügyekben egyaránt jártas Surányi Györ­gyöt, a CIB vezetőjét kértük, hogy értelmezze a kialakult helyzetet. Surányi elmondta - ezt egyébként a Financial Times dolgozott. E szerint nem is annyira az OKHB és az MHB veszteségeinek mértéke ad okot aggodalomra, hanem az úgyne­vezett kockázati tőketartalék hiánya, illetve ennek a bankok teljes vagyonához viszonyított aránya. A Magyar Hitelbank esetében a kockázati tartalék hiánya 19 milliárd forint, ami a teljes töke 7,9 százaléka, míg az OKHB-nál 13,7 milliárd (8,5 százalék). Pozitívak ezek a mu­cikkében is idézték - , hogy az adatok a negatív tőkemegfele­lést bizonyítják, ám emiatt még egyetlen magyar állami hank sem fog csődbe menni, mert a hitelkonszolidáció to­vábbi szakaszaiban megtörté­nik újratőkésítésük. A neves bankszakértő azt is vitatja, hogy valóban fenáll-e a ma­gyar banszektor „technikai fi­zetésképtelensége”. Szerinte á nagy kereskedelmi bankok kellően likvidek, s ezért fize­tőképesek is. Más kérdés, hogy felélték tőkéjüket, hiszen bevételeiknél nagyobb a ké­tes kinnlévőségeik vesztesége. tatók a Budapest Banknál és a Magyar Külkereskedelmi Banknál, de negativak az OTP- nél: itt a kockázati tartalék hi­ánya 1,8 milliárd, ami a vagyon 0,4 százaléka. Az adatokól az is kiderül, hogy a százmilliárdos hitelkonszolidációs program nyomán az MHB helyzete kissé javult, de az OKHB-é tovább romlott. (Folytatás az 5. oldalon) Ezért van szükség az újratőké­sítésre és a komplex hitelkon­szolidációs programra. Kérdésünkre, hogy a máskor oly „zárkózottnak" tetsző nem­zetközi pénzügyi szervezetek most miért szellőztették meg ezeket az adatokat, Surányi úgy vélekedett: valószínűleg a Világbank ezzel is jelezni kí­vánja a kormánynak, hogy a bankok újratőkésítése az egész gazdaság finanszírozhatósága szempontjából halaszthatatlan lépés, s enélkül a privatizáció sem kezdődhet meg. Nem okozott bankpánikot a Financial Times csütörtöki, a magyar lapok által is ismerte­tett cikke, amelyben a neves brit szaklap tudósítója arról irt. hogy a magyar bankok technikailag fizetésképtelenek. Az éppen rendes évi közgyű­lését tartó Országos Kereske­delmi és Hitelbankot név sze­rint is megemlíti a Financial Times szerzője. A bank^töz­­pontjának pénteken egyik fiók sem jelezte, hogy bármi eltérés mutatkozna a pénteken más­kor is megszokott forgalomtól. Semmiféle pánikhangulatnak nincs nyoma, s mint elmond­ták, ez nem is lenne indokolt. A betétesek pénze biztonság­ban van. Az Országos Takarékpénztár fiókjaiban is a szokásos forgal­mat regisztrálták. A bank XIII. kerületi fiókjának vezetője - bár munkatársunk még pénz­tárzárás előtt érdeklődött nála - úgy becsülte, hogy szép for­galmuk volt pénteken, s az pontosan megfelelt a más pén­teki napokon tapasztalható­nak. Hasonlóról számoltak be a X. kerületi fiókban is, ahol szintén nem érzékelték, hogy a Financial Times véleménye a betétek kivonására ösztönözné az embereket. Töröcskei István, a,név sze­rint is megemlített másik pénz­intézet, a Magyar Hitelbank vezérigazgatója megalapozat­lannak és rosszindulatúnak ne­vezte a Financial Times állítá­sait. Elmondta: az MHB-t nem érte váratlanul az angol véle­mény, felkészültek a megjele­nésre. A vezérigazgató beszá­molt arról is, hogy’ minden va­lószínűség szerint a Hitelbank jogi úton követel majd kártérí­tést a brit üzleti laptól. Az MHB budapesti Thököly úti és érdi fiókjában nem ta­pasztaltak semmiféle változást az üzleti forgalom pénteki ala­kulásában, az érdi fiók vezetője azonban lát lehetőséget némi visszaesésre. A Budapest Bank^ kelet-pesti fiókjának vezetője kifejezett forgalomemelkedés­ről számolt be. Ezt az értesülést erősiti meg Ódry Ágotának, a Budapest Bank vezérigazgató­helyettesének véleménye, mely szerint a Financial Times beje­lentése nem éreztette hatását. A vezérigazgató-helyettes sem a londoni cikk tartalmát, sem pedig időzítését nem tartotta szerencsésnek, mivel hátrányo­san befolyásolhatja a bankren­­szer megerősítésére irányuló folyamatot. Ugyanakkor - ma­gukat megnevezni nem kívánó - bankszakértők érzékeltették: az MHB ügyfélköréből a kisbe­fektetők egy része megkezdte betéteinek kivonását. A bruttó lakossági megtakarítások szintje 58 milliárd fo­rinttal emelkedett az év első négy hónapjában, elérve az 1114,8 milliárd forintot. Egyaránt növekedett a forint- és a devizabetét-állomány, valamint az értékpapir-állomány. A la­kosság eladósodásának mértéke csökkent: márciusban és áp­rilisban az állampolgárok kevesebb új hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Mindezek eredményeképp a nettó megtakarítások 900,4 milliárd forintra emelkedtek. A lakossági devizabetét-állomány az első negyedévben ha­vonta 3-4 milliard forint értékű valutával bővült. Ez a növe­kedési ütem hozzávetőlegesen a tavalyi szintnek felel meg. A Financial Timesban közölt adatok nem auditáltak, az OKHB ezeket nem adta ki, és az értékelésük is hibás, jelen­tette ki Lenk Géza elnök­vezérigazgató a Kereskedelmi Bank Rt. tegnapi közgyűlésén. Szolnoky Péter, a legnágyobb tulajdonost, az államot képvise­lő ÁV Rt. vezérigazgatóhelyette­se szerint újságírói felelőtlen­ségből kerültek nyilvánosságra áz adatok, amelyek kontrollá­latlan, bizalmas munkaanyag­ból származnak, és nem tükrö­zik a bank helyzetét. Azt elis­merte, hogy a banknak komoly nehézségei vannak, de nincs csődhelyzetben, és finanszíroz­ható. A közgyűlés elé terjesztett je­lentés szerint a bajok gyökere ,az elhúzódó válságból fakad, a csődhullám és a bank ügyfélkö­rében meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság és élelmi­szeripar visszaesése súlyosbí­totta helyzetüket. Ezért tavaly a hitelkonszolidáció nélküli veszteség 2,9 milliárd forint lett volna, hitelkonszolidáció­val 1,1 milliárd forint volt. 1992 végén, a hitelkonszolidá­ciót követően 20,9 milliárd fo­rintnyi problematikus minősí­tésű kinnlevőségük volt. A helyzet javításához a ban­kok újratőkésítésére lenne szükség, továbbá az üzlekörük­be tartozó vállalatok reorgani­zációjára, ami mérsékelhetné a tartalékképzési kötelezettséget. A bank alaptőke-emelést ter­vezett a kárpótlási jegyek cse­réjéhez, de az ÁV Rt. javaslatá­ra ettől elálltak. Megszavazta a közgyűlés, hogy az AV Rt. mint jogi személy ta^: ’egyen az igazgatóságnak. A veszteségre \ ekintettel az idén nem fizet ^ztalékot a bank.

Next

/
Oldalképek
Tartalom