Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-21 / 8470. szám
Magyar Hírlap 1993.máj.17. 39 P. Szabó József és Illés László a Magyar Rádióról Felül kell vizsgálni a műsorokat A rádióban eddig történt és még szükségesnek tartott változásokról nyilatkozik lapunknak P. Szabó József, a Kossuth adó főszerkesztője (László József leváltását követően immár egyben a tájékoztatási fó'szerkesztőség vezetője is) és a hírműsorok szakmai irányításával megbízott általános helyettese, Illés László, aki 25 évi, különböző nyugati rádióknál töltött gyakorlat után tért vissza egykori munkahelyére. MH: Hogyan vélekednek a rádió jelenlegi hírműsorairól? Illés László: Alapvető kötelességünk a hiteles, pártatlan tájékoztatás. s e téren még sok hiányosságot tapasztalok. Ez részben a fiatal kollégák gyakorlatlanságából adódik, másrészt pedig még hiányzik a teljes akklimatizálódás a polgári demokrácia feltételeihez. A hírek manipulálásának korábbi gyakorlata ösztönként tovább él. s többnyire kommentárok hozzáfűzésében jelenik meg. P. Szabó József: Még a legjobb kollégák többsége is a rendszerváltozás idején jutott igazán szerephez, s akkoriban az volt a szemlélet, hogy a pártállam lebontásához lehetőleg minél nagyobbat kell a hatalomba rúgni. Az új korszakban azonban már nem biztos, hogy ennek mindenáron érvényesülnie kell. A koránypártiság természetesen nem vállalható egy közszolgálati rádióban, de az is evidencia, hogy szemben sem állhatunk a kormánnyal, ahogy az ellenzékkel sem. MH: Az etikai kódex útmutatása szerint a pártokat választási eredményük arányában kell szerepeltetni. Külföldi tapasztalatai alapján mi erről Illés László véleménye? I. L.: A hírműsorokban arányosítani. különösen hat párt esetén, lehetetlen. Ugyanis a kormány a cselekvő, s emiatt sokkal többet szerepel a híradásokban, mint az ellenzék. A közszolgálati rádió pedig a történésekről számol be. egy kormányzati bejelentést követően nem szervezhet ellenzéki reagálásokat, ez nem feladata. A véleményközlő, vitaműsorokban már más a helyzet, itt lehet és kell is a megfelelő arányok betartására törekedni, hogy azonos súllyal kaphassanak hangot az eltérő nézetek. P. Sz. J.: Többnyire a mindenáron való bírálat szándéka érhető tetten. Ha a kormány közzéteszi elképzeléseit, a szerkesztők kötelességüknek érzik, hogy nyomban egy-két ellenzéki véleménnyel ütköztessék. Ez pedig azt sugallja, hogy a kormány elképzelései rosszak. Szerintem a sajtó nem hatalmi ágazat. csupán közvetít a hatalom és a civilszféra között. Ez a szerepe azonban sokszor elsikkad, és a sajtó maga lép a küzdőtérre. beavatkozva a döntéshozásba. MH: Ha nem is hatalmi ágazat. ugyanakkor a sajtó egyik kulcsfeladata egyfajta társadalmi kontroll képviselete... 1. L.: De nem a közszolgálati médiumoké. A hírlapoknak természetesen szíve joga egyik vagy másik pártot szidni illetve támogatni. A rádiós jegyzetekben azonban arányt kell tartani, hiszen a hatalom politikáját nemcsak a bírálat világíthatja meg. hanem az is, ha egy elemzés történetesen mellette szól. P. Sz. J.: A szubjektív műfajban különösen fontos a nézetek sokféleségének tükröztetése. Ennek szellemében szeretnénk bővíteni a jegyzetek tematikáját és íróik körét, a vasárnapi jegyzetek mellett szombatiakat is bevezetni. Minden írás nem lehet abszolút pártatlan, ez esetben összességüknek kell a megfelelő arányokat biztosítani. A pártatlanság érvényesüléséhez, minden területen, nemcsak szerkesztői autonómia, hanem felelősség is szükséges, ami azt jelenti, hogy az autonómia nem mondhat ellent a közszolgálati rádiózás értékrendjénék és kötelmeinek. MH: Ez persze nem utólagos ! felelősségre vonást, hanem elő- I zetes egyeztetést jelent. Kent sérül ezáltal az autonómia’’ P. Sz. J.: Az előzetes egyeztetés a BBC-nél is bevett gyakorlat. Persze az is a szerkesztő felelősségi rendszerébe tartozik, hogy tudja, mi az. amit szükséges engedélyeztetnie, s mi az. amit maga is vállalhat. Ehhez óriási szakmai ismeret szükséges, ami nálunk még sok esetben hiányzik. 1. L.: ...és nagyfokú tolerancia, demokratikus hozzáállás. Nyugaton mindenütt jóval erősebb a belső utasításos rendszer, éppen a semlegesség biztosítása érdekében, s ezt a műsorkészítők el is fogadják. Ha itthon bevezetnénk ezt a napi írásos utasítgatást, akkor azt mondanák, i hogy visszatért a pártállami rendszer. Pedig csupán a szervezett munka térne vele vissza. A főszerkesztőknek kell a helyes arányokat biztosítania, hiszen csak ők látják át. melyik műsor mivel foglalkozik. MH: Mint önök is mondják, a demokrácia nálunk még kialakulatlan. s így a centralizáltsággal fennáll a veszélye annak, hogy a kormány a saját embereivel saját céljaira kívánja és tudja is felhasználni a rádiót... P. Sz. J.: A közszolgálattság
