Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-18 / 8468. szám
nacionalizmus kölcsönös eszkalációja Amerikai könyv a magyar külpolitikáról Fenyeget a (Washingtoni tudósítónktól) A Zbigniew Brzezinski nevével fémjelzett Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjának „Washingtoni iratok” sorozatában 168 oldalas tanulmány jelent meg a magyar külpolitikáról. A kötet, amely alcíme szerint egy új demokrácia tapasztalatait ismerteti, tudomásunk szerint az első kísérlet a rendszerváltozás utáni magyar külpolitika felvázolására. Az e századi előzményeket is röViden áttekintő könyv szerzője, Joseph C. Kun, azaz Kun József, a hatvanas-hetvenes években a Szabad Európa Rádió kutatóközpontjának vezető elemzője, majd - 1991-es nyugalomba vonulásáig - különböző amerikai kormányszervek munkatársa volt. Könyvéhez Tom Lantos képviselő írt előszót, külön is kiemelve, hogy az mintegy esettanulmányként kínál kulcsot a közép-európai országok külpolitikáját alakító tényezők megértéséhez. Az 1992. október 31-én lezárt kötet előre tekintve a fő veszélyt „a nacionalizmus kölcsönös eszkalációjában” jelöli meg. „Ha Szlovákia vagy a kisjugoszláviai szerb szélsőségesek fenyegetnék ezen országok magyar kisebbségének létét, azzal közvetve hozzájárulnának a magyarországi irredenta, ultranacionalista mozgalmak megerősödéséhez és a demokratikus centrum meggyengüléséhez - Írja a szerző. - Egy ilyen fejlemény hátrányosan érintheti Magyarország nyugati ’ hitelét. Antalinak miniszterelnökként és a vezető politikai párt elnökeként azt kell célul tűznie, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők felülkerekedését és elhárítsa annak lehetőségét, hogy a társadalom anarchiába süllyedjen. Mindemellett a demokratikus rendszer túlélése Magyarországon csak akkor biztosítható,, ha a nyugati világ következetesen támogatja az ország fennálló politikai rendszerét. Ha a Nyugat habozik, amidőn ilyen támogatásra lenne szükség, az Magyarországnak is és Kelet- Közép-Európa más új demokráciáinak is katasztrófát tartogathat.” A kötet érdekessége, hogy a tanulmány szerzője a dokumentumok és a sajtó - köztük a Népszabadság - jelentései mellett felhasználta azt a tájékoztatást is, amelyet személyes beszélgetésekben kapott a kormány külügyekben illetékes vezető szakértőitől, köztük Kodolányi Gyulától, a miniszterelnök tanácsadójától. Bár a szerző a - szakmai, politikai érdeklődésű - amerikai olvasó tájékoztatása végett tárgyilagosságra törekszik, a személyes interjúk kormánypolitikusokra korlátozódó köre magában rejti az egyoldalúság bizonyos veszélyét. Joseph C. Kun ezzel nyilván maga is tisztában van, ezért következő, a magyar biztonságpolitika kérdéskörét körül járó dqlgozatának a napokban esedékes magyarországi előtanulmányai során a kormánykoalíción kívüli politikai tényezőkkel, illetve független kutatókkal is találkozni kiván - mint lapunknak nyilatkozta - „minél szélesebb körben”. S. P. Népszabadság, 1993. május 14.
