Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-17 / 8467. szám
NAGY FORMÁTUMÚ, HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ HONVÉDELMI TÖRVÉNYEK SZÜLETHETNEK Pesti Hírlap, 1993.5.12 13 COJé CO ©o> ^co</> COco ^C ü'S :0 c^co s co CL ISIco s NI A kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvényjavaslat hatpárti egyeztetése már több mint két hete zajlik a Honvédelmi Minisztériumban. Az ülésekről eddig szűkszavú közlemények jelentek csak meg, pedig minden magyar családot alapvetően érintő törvényjavaslatról van szó: elég csak arra gondolni, hogy a diplomások szolgálati idejét 9 hónapra csökkentenék, vagy arra, hogy a tartalékos hadköteleseket csak 45 éves korig hívhatnák be. Perjés Gáborral, a Honvédelmi Bizottság alelnökével, akit a Magyar Demokrata Fórum delegált, az eddigi tapasztalatokról, a tárgyalások „titkairól” beszélgettünk. FEKETE Z0LTÄW — Még 1990-ben került sor a honvédelemről szóló 1976. évi első törvény kisebb módosítására. Az azóta bekövetkezett társadalmi változások, megalkotott törvények, s nem utolsósorban a Varsói Szerződés megszűnése, a szovjet csapatok távozása szükségessé tette, hogy hazánk saját erejére építve alkossa meg honvédelmét, s az azt szabályozó törvényeket. Az elmúlt három évben rá kellett jönnünk arra, hogy az 1976-os módosított törvény gyakorlatilag alkotmányellenessé vált. — Arra az alkotmánybírósági döntésre gondol, mely az 1991-ben lezajlott hatásköri vitákat zárta let — Igen, ez az a bizonyos „vízfej-vita" volt. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Honvédség irányítása a parlament, a köztársasági elnök, a kormány és a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Ezzel egyértelművé vált, hogy másnak nincs irányítási lehetősége. A Magyar Honvédség parancsnoka továbbra is vezeti a rá bízott honvédséget, de csak az irányítás, az irányítók döntéseinek keretei között. — Az Alkotmánybíróság döntése után kezdődött csak wteg az új honvédelmi törvény kidolgozását — Tulajdonképpen igen. A biztonságpolitikai koncepció elkészítése után születtek meg a honvédelmi alapelvek, amelyet a közelmúltban ellenszavazat nélkül fogadott el az országgyűlés. Most érkezett el az ideje annak, hogy a honvédelem és a hadsereg működését, belső életét teljesen átfogóan, törvényileg szabályozzuk. Az egész társadalom, s különösen a Honvédség tagjai elvárják, hogy egyszer és mindenkorra törvényi színien rendezzük a kérdést. — Már négy-öt tárgyalási napon túlfutottak. Milyen tapasztalatokat szerzett a tárgyalás okont —Az első tárgyalási napon arról folyt a vita, hogy elégséges-e az 1976. évi I-es törvény újabb módosítgatása, vagy pedig új, korszerű honvédelmi törvényt alkossunk. A tárgyalás során megállapodtunk abban, hogy egy egységes törvényt hozunk létre. Megállapodtunk abban, hogy az eredeti a kormány álul beadott honvédelmi törvényjavaslathoz közösen fűzünk hatpárti módosító indítványokat. Minden kérdésben igyekszünk százszázalékos egyetértésre jutni, hiszen tárgyalástechnikai szempontból az egész törvényt kétharmadosnak tekintjük. Abban is egyetértésre jutottunk, hogy nem több, hanem egy törvényben kerül a honvédelem szabályozásra. A legutóbbi tárgyalási napon a viu ismét a parancsnoki jogkör körül zajlott. A koalíciós pártok az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően úgy vflekedtek —s ragaszkodtak az Alkotmánybíróság 48/1991. számú határozatához —, hogy a Honvédség parancsnokának ni na önálló irányítási jogköre. Ezzel szemben az MSZP és az SZDSZ képviselői nem tudták elfogadni, hogy a hadsereg a végrehajtó halálom része. Álláspontjuk lényegét tekintve a bírói, a törvényhozói, a végrehajtói hatalmi ágon kívül egy újabb, kvázi negyedik haulmi ág a Honvédség. Ha ezt elfogadjuk, akkor kimondjuk, hogy a Honvédség fölött nina civil ellenőrzés, s ezzel tulajdonképpen egy banánköztársasági modellt szentesítünk. A Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyeuese. Bíró vezérőrnagy, aki meghívott szakértőként vesz részt, a legutóbbi ülésünkön a honvéd parancsnok véleményét tolmácsolva kijelentette: a hadsereg vezetése szeretné, ha a törvényi szabályozás minél előbb befejeződne. A hadsereg vezetőt elfogadják a tőrvényszintú vagy kormányrendelettel történő szabályozást, de kérik, hogy ez minél előbb valósuljon meg. Az MSZP törekvése nyilvánvalóan a 89-es struktúra
