Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-11 / 8464. szám

Tárgyalni kell a magyar—szlovák kapcsolatokról Magyarország üdvözli az athéni „igent” A délszláv válságban hosszú idő óta az első reménysugár, hogy immár mind a három érin­tett fél aláírta a boszniai rende­zést célzó Vance—Owen-béke­­tervet. Magyarország üdvözli Radovan Karadzic boszniai szerb vezér athéni igenjét, de tisztában vagyunk azzal is, hogy a lépés valódi jelentőségét a boszniai szerb parlament dön­tése és a terv gyakorlati megva­lósítása adja majd meg — kö­zölte szokásos keddi sajtókon­ferenciáján Herman János. A külügyi szóvivő egyben emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kis-Jugoszlávia ellen hozott szankcióira a döntés nincs ha­tással, azok egészen addig ér­vényben maradnak, míg a BT másképp nem dönt. Egy kérdésre válaszolva el­mondta, hogy a Külügyminisz­térium diplomáciai úton nem tett lépéseket annak a két eltűnt illocskai férfinak az ügyében, akik a múlt hét csütörtökén csi­gagyűjtésre indultak, és valószí­nűleg áttévedtek a szomszédos, szerb ellenőrzés alatt álló horvát területre. A szóban forgó terület megszállás alatt áll, s a jogilag egyébként illetékes Horvátor­szágnak nincs lehetősége az eset kivizsgálására, hangsúlyoz­ta a szóvivő. Ha a belgrádi ha­tóságokhoz fordulnánk informá­cióért, az ugyan nem jelentené, hogy elismerjük a joghatóságu­kat a kérdéses terület felett, de némelyek, akiknek ez érdekük, esetleg így állíthatnák be a dol­got. A határőrség viszont kért tájékoztatást partnerszervezeté­től, tette hozzá. Herman János véleménye szerint nincs szó arról, hogy Antall József bármilyen feltétel­hez kötné találkozóját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök­kel. A kétoldalú kapcsolatokról általában kellene megbeszélést folytatni, nem csupán egy-egy kérdésről, mondta a szóvivő, aki hangsúlyozta azt is, hogy több magas szintű találkozót is tervbe vettek. A lehetőségek és a konkrét ügyek alakulása dönti majd el, melyikre mikor logikus sort keríteni, mondta. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy — miként arról lapunk már hírt adott — három ügyvéd, James Crawford a cambridge-i, Ale­xandre Charles Kiss a stras­­bourgi és Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem jogászpro­fesszora képviseli hazánkat a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a bősi kérdés rendezését szolgá­ló perben. A magyar—ukrán alapszer­ződés, illetve annak a határok megváltoztathatatlanságát ki­mondó kitétele körül kialakult vitát a szóvivő nem óhajtotta kommentálni. Mint egy kérdés­re válaszolva közölte: ország­gyűlési polémiával kapcsolat­ban a Külügyminisztériumnak nem szükséges állást foglalnia. Bejelentette azt is, hogy ha­zánk elismeri az eritreai népsza­vazás eredményét, és lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok felvételére a két ország között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több más országhoz ha­sonlóan Budapest is elismeri az új állam függetlenségét, erősí­tette meg válaszul a Magyar Hírlap kérdésére. A szóvivő beszámolt a ma­gyar diplomácia több soron kö­vetkező eseményéről is. Kele­men András államtitkár — aki egyébként a sajtótájékoztatón beszámolt közelmúltbeli közép­ázsiai körútjáról — május 9—12. között a külügyminiszté­riumok közötti konzultációk ke­retében Lengyelországban és Fehéroroszországban tesz láto­gatást. Minszkben fogadja őt Sztanyiszlav Suskevics államfő is. A Külügyminisztérium má­sik államtitkára, Martonyi János május 10-én Párizsba utazik. Kétnapos látogatása során — amelyik az. első magas szintű magyar megbeszéléssorozat lesz az új francia vezetőkkel — találkozik többek között Alain Juppé külügyminiszterrel, Alain Lamassourc-ral, az európai ügyek miniszterével és Valéry Giscard d’Estaing-nel, az Euró­pa Mozgalom elnökével. Emel­lett előadást tart a magyarorszá­gi változásokról a francia Kül­ügyi Intézetben. • M. Cs. O co I Magyar Hírlap, 1993.5.^

Next

/
Oldalképek
Tartalom