Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszava, 1993.5.4 36 Száz év keresztje Ivánvi <iábor a kléru*t IIl/llI -aírói és a kis «‘g>házak elnyomásáról „Milyen alapon kérnek különleges erkölcsi bizonyítványt a kisebb egyházaktól ahhoz, hogy fennmaradhassanak, ha maguk a kormánypárti képviselők elismerték módosító indítványaikkal, hogy a történelmi egyházak vezetői közül többen kollaboráltak az elmúlt évtizedekben” — állítja Iványi Gábor SZDSZ-es képviselő, metodista lelkész, hozzáfűzve: „Az ügynöktörvény megalkotásának folyamatában vélték úgy az említett képviselők, hogy nemcsak a képviselőket, hanem az egyházi vezetőket is át kellene világítani.” Ezek a megállapítások az egyházak anyagi támogatásának parlamenti vitája kapcsán váltak aktuálissá ismét, s kiderült, a többség szerint a kis egyházak társadalmi tevékenysége vizsgálható, az úgynevezett destruktív szekták támogatása pedig megtagadható. Hogyan vélekedik erről egy kis egyház lelkésze? — Mindenki azt hiszi, hogy aki 100 évnél régebben van Magyarországon, mindent megengedhet magának — kezdte válaszát Iványi Gábor, arra utalva, hogy az állami támogatás egyik kritériuma: az illető egyház 100 éve működjék Magyarországon. — Bántó, hogy szabad országban ilyen kérdések felvetődhetnek. Ha az elmúlt 100 évet vizsgáljuk, a történelmi egyházak nem dicsekedhetnek. Képviselőik megszavaznák az első és a második zsidótörvényt, benne voltak a keresztény-marxista „szövetségben”, jeleskedtek a tsz-szervezésben, napi politikai kérdésekben „használta” fel az állam őket, mert leginkább ők tudták befolyásolni az embereket. Tehát konstruktívak?! S aki 100 évnél fiatalabb, az destruktív? A történelmi egyháznak gyanún felül állnak? A parlament előtt lévő titkosügynök-törvényhez, vagy ahogy közismert, a Hl III-ashoz kizárólag kormánypárti képviselők negyven módosító indítványt nyújtottak be, s mind azt szorgalmazzák, hogy egyházi személyeket is világítsanak át. A megnevezett tisztségek önmagukért beszélnek, milyen pozíciókban lévőket kell vizsgálni. Erre a feltételezésre tudna konkrét példát is mondani? — A rendszerváltozás előtt, a Jurta Színházban közös vitát tartottunk az Állami Egyházügyi Hivatal képviselőivel. Ezen a fórumon felszólalt Giczy György, aki jelenleg a KDNP parlamenti képviselője. Nem tudom szó szerint idézni, csak a lényeget, eszerint azt mondta, hogy a katolikus egyháznak is megvan a maga munkásőrsége vagy Münnich Ferenc Társasága, és tőlük nehezebb lesz megszabadulni, mint az igazitól. Lényeges változás azóta nem történt, ugyanúgy „arcvonalban” vannak az érintett személyek, mint régen. S ezt olyan valaki mondta el nyilvánosan, aki belülről ismeri a dolgokat, az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa. Akkor most milyen alapon kérnek a kisebb egyházaktól „különleges” erkölcsi bizonyítványt? Kérdezem én, melyik az a bíró, aki kellően pártatlan és szakavatott, mind teológiai, mind erkölcsi kérdésekben, és eldöntheti, melyik egyház és miért veszélyes a társadalomra. Ki az, aki megítélheti, mi a szektás, és mi nem? On szerint mi a szektás fogalom meghatározása? — Attól függ, hogy teológiailag miből indulunk ki. A Bibliát említhetem, hogy Isten párbeszédet folytatott néhány felfuvalkodott hívővel és azt mondta nekik, majd az Isten országába jönnek emberek Keletről, Nyugatról, Délről és Északról: „ti pedig látjátok magaltokat kirekesztve..." Azért keletkeztek újabb vallási mozgalmak, mert a nagyobb egyházak eltértek az eredeti mértéktől... De azért szerte a világon a vallás nevében megszédítenek, tönkretesznek embereket, s elsősorban fiatalokat, mint például legutóbb Texasban, ahol nyolcvanhatan fizettek az életükkel. — Hangsúlyozom, elsősorban külföldi példákra hivatkoznak azok, akik a kis egyházak betiltását követelik. Tudjuk, mindenhol vannak őrültek, de nem a hittétel sugall őrültséget, hanem a beteges személyiség, amelyik megbabonázódik attól, hogy hallgatnak rá. És az emberek hajlamosak az őrülteket követni ... Ezt a történelem már nemegyszer igazolta. Az ilyen személyt az ügyészség leplezze le, csukják le, ha a Btk.-ba ütköző cselekedetet követ el; de általánosítani?! Ez olyan, mintha betiltanák a repülést, mert a gépek időnként lezuhannak és több százan az életüket vesztik. Csak azért szektának tekinteni egy egyházat, mert nem 100, hanem csak 60-90 éve létezik, s taglétszáma nem éri el a tízezret, mert nem úgy számolnak, mint például a katolikusok akik az anyakönyvi adatok alapján öttel szoroznak be egy keresztelést, vagy mint az izraeliták a temetésnél; merthogy ennyi és ennyi hívő lehet szerintük egy családban. Ezek nem valós számok. Egyébként meggyőződésem, hogy a legnagyobb egyház sem tud tízezer embert találni, aki hajlandó arra, hogy aláírásával nyugtázza, melyik felekezethez tartozik. Mire alapozza ezt az állítását? — Arra, hogy az aláírásokat megvizsgálják, hitelesek-e. S az emberekben még élnek félelmek, hogy mire használják fel azokat. A harmincas évek felekezeti nyilvántartásai szolgáltattak alapot a holocaustra. 1990-ben, amikor törvényt hoztak és meghatározták, hogy 100 ember alapíthat egyházat, akkor senki nem ágált. • Enynyire gyengék lennének a történelmi egyházak, hogy ilyen adminisztratív eszközökkel kell magukat megtámogatniuk? Ez az egész eljárás átgondolatlan, „puccsszerű” akció, és az egész mögött a rivális egyházak „eltakarítása” áll, mert ezek a kis gyülekezeték növekednek, erősödnek, ma a körülbelül egymillió hívőből 100 ezer tartozik hozzájuk. Sámán Ildikó I
