Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszabadság, 1993.5.4 22 Feketegyógyszerek, feketeszoftverek Az amerikai kormány egyelőre letett arról a szándékáról - három hónapos haladékot adna hogy a szellemi tulajdon védelméről két év óta eredménytelenül folyó tárgyalások miatt gazdasági szankciókkal fenyegető feketelistára tegye hazánkat. A magyar gyógyszergyártókat és szoftverforgalmazókat vélhetően érzékenyen érintő termékoltalom szükségszerű bevezetéséről kérdeztük Szarka Ernőt, az Országos Találmányi Hivatalt, és néhány számítástechnikai szakembert. A nagy amerikai gyógyszergyártó cégek joggal neheztelnek egyes országokra, hiszen az általuk tízmillió dollárokért kikísérletezett és előállított gyógyszereket mások egyszerűen „lemásolják”. Megtehetik, hiszen az Egyesült Államokban alkalmazott szabadalmaztatási eljárás során az új vegyület összetétele - kémiai képlete - és az előállítás módja is nyilvánosságra kerül. Magyarországon viszont kiváló gyógyszervegyészek voltak és vannak, akik megismerve a hatóanyag képletét, az eredetitől eltérő úton állították elő ugyanazt a terméket. Az amerikaiak joggal kifogásolták ezt, hiszen így jóval olcsóbban állítható elő ugyanaz a gyógyszer, hiszen a farmakológiai vizsgálatok egy részét nem kell elvégezni. Ugyanakkor a hazai cégek ezt megtehették és törvénytelenséget sem követtek el, hiszen nálunk ma még az eljárásokat szabadalmaztatják és nem a termékeket. Az Európai Találmányi Hivatal, ismerve a hazai állapotokat, elfogadta, hogy Magyarország csak egy-két éven belül vezesse be a termékoltalmat, az országok többségében elfogadott gyakorlatot - álllítja Szarka Ernő, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Az USA szakemberei ellenben úgy látják: túl sokáig húzódik a magyar rendszer átalakítása, ők egy határozott időponthoz szeretnék kötni a bevezetést. A termékoltalom bevezetése hazánknak is erdeke - véli az elnök. Ugyanakkor ezzel ellentétesek a hazai gyógyszergyártók érdekei, hiszen nekik az a legkedvezőbb, ha minél később fogadják el az amerikai gyakorlatot. (Ezzel jelentősen csökkennének a bevételeik, egyes szakértők szerint a gyógyszergyártók milliárdokat veszíthetnek a termékoltalom bevezetésével.) A szellemi tulajdon védelméről szóló magyar-amerikai tárgyalások egyébként szinte kizárólag a gyógyszeripart érintették. Az ügy érdekessége, hogy a tavaly bejelentett gyógyszerszabadalmak döntő többsége külföldről érkezett, csupán a nyolcada volt hazai. Természetesen, ha nem sikerül megegyezni, az amerikaiak által emlegetett szankciók a gazdaság egészére vonatkoznának, nemcsak a gyógyszergyártókra. Ötvös Zoltán ‘i A legális számítógépszoftverek aránya Magyarországon mindössze tiz százalékra tehető - állítja a Számaik Szoftver Disztribúció vezetője, Érdi- Ktüilsz Gábor. De nemcsak hazánk jár ilyen cipőben: 1991-es adatok szerint Németországban az USA szoftverfejlesztői 1,6 milliárd dollár veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a szoftverek illegális másolása és terjesztése miatt. Európában a legszigorúbb szankció az osztrák illegálisszoftver-felhasználókat sújtja, ugyanis a gazdasági rendőrség lefoglalhatja azt a számítógépet, melynek üzemeltetői nem tudják számlával, regisztrációs lappal igazolni szoftverük eredetét. A feketeszoftverek terjedésének igyekszik gátat venni a Business Software Alliance, amely, ha illegálisszoftver-felhasználóra bukkan, felkínálja számáráig szoftver megvásárlását vagy a bírósági procedúra lefolytatását. A válasz eddig még sohasem volt kétséges. A magyar számitógépkultúra elterjedésében fontos szerepe volt a fekete (nem vásárolt) szoftvereknek. Hazánkban nincs olyan gép, ahol ne futna, legalább egy lopott szoftver. Hiszen még napjainkban is egy-egy amerikai eredetű szoftver árán egy számítógépet lehet vásárolni. A hazai fejlesztésű szoftvereknél már más a helyzet, az Ékszer for DOS szövegszerkesztőt 19 ezerért, az SPTGEB magyar-angol számitógépes szótárt ötezer forintért lehet megvásárolni. Érdi-Krausz úr véleménye szerint a szoftverlopás az USA- ban is ugyanúgy működik, mint nálunk, az egyedi felhasználók ott sem tudják minden esetben megvásárolni programjaikat. A szoftverkereskedők emellett szembetalálják magukat az illegális csatornákon beszerzett szoftverek szürke importjával és azok forgalmazóival. A Számaiknál nyolc-tíz céget tartanak nyilván, amelyeknél hasonló eset fordult elő. A szoftvergyártók pedig vagy védekeznek vagy nem. A „tömegszoftverek” készítői (operációs rendszerek, szövegszerkesztők) leginkább nem, hiszen véleményük szerint az első szoftverlopás után - a szoftvert megkedvelve - a felhasználó majdan hivatalos vásárlóként is megjelenik náluk. Mások számi tógép vírussal vagy „kulcslemezzel” próbálkoznak, de többnyire eredmény nélkül. A ma legelterjedtebb védekezési stratégia: a szoftver első felhasználójától maga „kéri el” az adatokat, azt beírja a programsorok közé. Bárki másolja le ezután a szoftvert, az első tulajdonos neve, akitől a feketemásolat útjára indult, visszakereshetően, „őrök szoftveridőkre” fennmarad Dombi Gábor
