Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Népszava, 1993.5.4 12 Látta-e Jeszenszky aláírás előtt ? További vita a magyar—ukrán alapszerződésről Ma délután tárgyal a par­lament annak a magyar— ukrán alapszerződésnek a ra­tifikációjáról, amelyet a ha­tárkérdést is érintő egyik pontja miatt súlyos kritika ért az MDF-frakció számos tagja részéről. A képviselő­csoporton belül pedig már többen azt is tudni vélik, hogy azért maradhatott a Q) információ dokumentumban a kifogá­solt szöveg, mert a külügyi tárca vezetője nem ismerte azt az aláírást megelőzően. A Népszava információi szerint Bégány Attila, a (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Határon Túli Magyarok Hi­vatalának (HTMH) főosztály­vezetője egy másfél héttel ezelőtti zárt körű megbeszé­lésen az MDF Bem téri köz­pontjában kijelentette a je­lenlévőknek: a magyar— ukrán alapszerződést annak aláírása előtt sem Jeszenszky Géza külügyminiszter, sem Entz Géza, a HTMH vezető­je nem olvasta! Lapunk MDF-es informátora azt is megerősítette, hogy ezen az ülésen — melyen kisebbségi szakértők tanácskoztak — részt vett a két érintett po­litikus is, akik nem cáfol­ták Bégány állítását! (Mint emlékezetes, március 9-én a Népszava írta meg elsőként, hogy az MDF parlamenti frakciójának balatonkenesei, kihelyezett ülésén március elején éles támadások érték Jeszenszky Gézát, amiért a 'magyar—ukrán szerződésben külön kitértek a határkérdé­sekre. Ebben Magyarország egyszer és mindenkorra le­mondott a magyar—ukrán határ békés úton történő módosításáról is, a képvise­lők zöme pedig éppen ezt kifogásolta, mondván: egy kétoldalú megállapodásban miért kell olyasmivel -is hangsúlyosan foglalkozni, amiről kellő mélységben rendelkezik a Helsinki Zá­róokmány.) Értesülésünk szerint Bé­gány Attilának a zárt körű tanácskozáson elhangzott ki­jelentése miatt már napi­­■ rendre került az állásából való - elmozdítása. Érdeklő­désünkre a főosztályvezető megerősítette információnk hitelességét, s azt is, hogy akkori állítását nem cáfolták a jelen levő érintett kor­mánytényezők. Más forrás­ból sikerült megtudnunk, hogy az MDF-frakció már­ciusi kenesei hétvégéjét megelőzően, a képviselőcso­porton belüli külügyi mun­kacsoportban — egy külügyi tájékoztató során — a Bé­­gányéval megegyező, Je­­szenszkyre vonatkozó kije­lentés hangzott el a meghí­vott minisztériumi főtisztvi­selő szájából. Ezt az értesü­lésünket Csapody Miklós (MDF), a munkacsoport tag­ja megerősítette, „súlyos fe­lületességnek” nevezte az alapszerződés aláírás előtti kezelését. Fodor András Attila, a külügyi munkacsoport má­sik tagja szerint nemcsak az említett főosztályvezető volt jelen csoportjuk ülésén, ha­nem maga a külügyminisz­ter is. Am a képviselő arra való hivatkozással, hogy az egy belső munkaértekezlet volt, részleteket nem kívánt közölni az ott elhangzottak­ból. Megerősítette viszont, hogy „a kormány részéről ez a szerződés nem volt kel­lően előkészítve, s az elöké­­szítetlenség miatt maradha­tott a dokumentumban a határkérdéssel foglalkozó pont". Mint mondta: e nélkül a kitétel nélkül is időben megszülethetett volna_ az alapszerződés, ha kellőkép­pen készítik elő, és ha „idő­ben észreveszik a hibát, mi­előtt a dokumentumot a ma­gyar miniszterelnök aláírja, s az ukrán parlament rati­fikálja”. Egy magát megnevezni nem kívánó másik képviselő pe­dig lapunk tudomására hozta: a frakció kenesei megbeszélésén a külügymi­niszternek szegezték a kül­ügyi munkacsoport tájékoz­tatóján hallottakat, ám Je­szenszky Géza ez alkalom­mal sem cáfolta az állításo­kat. Az MDF parlamenti frak­ciójának tegnapi ülésén — melyen a koalíciós pártok is képviseltették magukat — Antall József és Jeszenszky Géza hosszasan ecsetelte a magyar—ukrán alapszerző­dés fontosságát, és előnyös oldalait. Végül is a jelenlévők nagy többsége, 9 ellenszava­zat és 4 tartózkodás mellett ratifikációra javasolta a do­kumentumot. Azt a dokumen­tumot, amit — Fodor András Attila szerint — a parlament külügyi bizottsága egy évvel ezelőtt közfelkiáltással (sza­vazás mellőzésével!) átdolgo­zásra visszautalt a kormány­nak, mondván: a kifogásolt pontot tárgyalja újra az uk­rán féllel. Időközben azon­ban az ukrán parlament ra­tifikálta az okmányt. Megkérdeztük Bégány At­tila állításáról Entz Géza államtitkárt is, aki az egé­szet „Bégány agyszülemé­­ményének” nevezte, mond­ván, hogy a főosztályvezető­nek erről az egész kérdéskör­ről fogalma sem lehet. Je­szenszky Géza külügyminisz­terrel azonban hosszas győz­­ködés ellenére sem sikerült kapcsolatba lépnünk. Titkár­ságán a telefonérdeklődé­sünkre ugyanis többször és rendkívül határozottan azt az elhárító választ kaptuk: nem lenne szerencsés most ezzel a témával foglalkozni. A saj­tónak különben sem az a fel­adata, hogy személyes táma­dásoknak adjon helyet, ezért van a parlament plenáris ülése. „A miniszter úr véle­ményét megismerhetik, ami­kor a parlamentben elmond­ja az expozéját, illetve utána is áll az újságírók rendelke­zésére" — mondta a nevének elhallgatását kérő miniszté­riumi alkalmazott, újra elis^ mételve: jó lenne, ha a kép­viselők ma délután úgy mér­legelnék a szerződés ratifiká­lását, hogy nem befolyásolná őket bármiféle személyes vita. v. s. * A parlament remélhetőleg jóváhagyja a magyar—ukrán alapszerződést — nyilatkozta lapunknak Kovács László (MSZP), a parlament külügyi bizottságának elnöke. Ha ugyanis az Országgyűlés el­utasítja az alapszerződés megerősítését, ahogyan ezt egyes MDF-esek követelik, akkor vállalnia kell annak következményeit is. Azt, hogy a magyar—ukrán kapcsola­tokban nyilvánvalóan jelen­tős feszültségek keletkeznek, s nem lesznek kedvező ha­tással az ott élő 200 ezer ma­gyar sorsára sem. Kovács László annak a vé­leményének adott hangot, hogy az egyesek által kifogá­solt passzus nem sérti Ma­gyarország külpolitikai érde­keit, megfelel a Helsinki Zá­róokmány szellemének. és.

Next

/
Oldalképek
Tartalom