Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszava, 1993.5.4 Királynő érkezik hozzánk Ma délután hivatalos látoga- , tasra Göncz Árpád köztár- i sasági elnök meghívására ! hazainkba érkezik II. Erzsi- I bet királynő, Nagy-Britannia es Eszak-Irország Egyesült Királyság uralkodója, valamint férje Fülöp herceg. A királynő és férje délben egyik különgépén érkezik Londonból Budapestre, majd a repülőtérről azonnal az Országház elé hajtat II. Erzsébet királynő látogatása és az Országgyűlésben elhangzó beszéde annak elismerése, hogy Magyarország kezdeményező, vezető szerepet játszott a kelet-középeurópai átalakulásban — nyilatkozta múlt héten a Buckingham-palota szóvivője. A ma kezdődő brit királyi vizit tehát politikai jelzés. Pontosabban: politikai üzenetet hordoz, őfelsége kormányának üzenetét. Maga az uralkodónő ugyanis a brit szigetország íratlan alkotmánya értelmében nem politizál. Mindenkori kormányának politikáját képviseli odahaza és külföldön egyaránt. Természetesen, a Downing street 10. — azaz, a miniszterelnökség — sugalmazta a királynőnek, hogy a kelet- és közép-európai meghívások közül Göncz Árpád magyar köztársasági elnök invitálását fogadja el elsőként. A gesztus fontos mérföldkő az 1989—90 óta dinamikusan fejlődő magyar— 04 brit kapcsolatok történetében. A gyökerek mélyek. Mindig számon tartották a szigetországban is, hogy Széchenyi angol tervezőt és mérnököt nyert meg a Lánchíd felépítésére, követendő példaként mutatta fel műveiben az angol pénzügyi és hitelrendszert, s angol mintára kezdeményezte Magyarországon a lóversenyek bevezetését. Londonban emléktábla jelzi, hogy Kossuth Lajos tíz évig innen irányította az emigrációba kényszerült 1848-as szabadsághősök nemzetközi bizottmányát. S azt sem felejtették — felejtettük — el, hogy angol volt Guyon Richárd, Branyiszkó hőse, Görgey felvidéki hadjáratának egyik irányítója és Leiningen Károly, az aradi tizenhármak, a kivégzett szabadságharcos tábornokok egyike. A XX. században számos magyar neve vált brit foga»-— lommá. Például olyan művészeké, mint a Tanácsköztársaság bosszúhadjárata elől emigrált Sir Alexander Kordáé, akit a brit filmipar megteremtőjeként emlegetnek. Avagy olyan közgazdászoké, mint Sir Thomas Balogh és Sir Nicholas Kaldor, akiket a hatvánas években így becéztek a brit sajtóban: Pest és Buda. Amikor 1989-ben II. Erzsébet unokafivére, a kenti herceg és felesége fővédnöksége alatt egy hónapos magyar kulturális fesztivált rendeztek Londonban, Budapesten már a nemlét küszöbére érkezett a „létező szocializmus”. A következő esztendőben végbement rendszerváltás után ugrásszerűen megnövekedett a brit érdeklődés és segítőkészség Magyarország iránt. Ennek politikai, gazdasági és kulturális bizonyítékai, ötletszerűen kiragadott címszavakban'A trónörökös pár látogatása szinte közvetlenül az első szabad választások után; sorozatos magyar—brit külügyminiszteri találkozók; életbe lép a londoni kormány 25 millió font sterlinges Know-how Alapja, Magyar Beruházási Társaságot jegyeznek be a londoni tőzsdén; az Állami Hangversenyzenekar ötéves szerződést -köt a Nimbus brit hanglemezgyártó és kiadó vállalattal: bővíti kulturális, tudományos, nyelvoktatási tevékenységét és új épületbe költözik az előző évtizedekben „nem kívánatosnak” nyilvánított British Council; a United Biscuits társul a győri Keksz és Ostyagyárral; Operaházunkban vendégszerepel az Angol Nemzeti Balett; Budapesten előadást tart Sir Geoffrey Howe volt brit külügyminiszter ... Szeretnénk remélni, hogy a férje, Fülöp edinburghi herceg és Douglas Hurd külügyminiszter társaságában ma érkező brit uralkodónő látogatása nem csupán a múltra vonatkozó politikai üzenetet hordoz, hanem biztató-bátorító jelzés a kapcsoilatok, kiváltképpen a gyorsításra-bővítésre szoruló magyarországi brit beruházások jövőjét illetően is. (köves)
