Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-06 / 8462. szám
Köztársaság, 1993.4.30 38 LIBERALIZMUS ÉS HAZAFISAG Szögletes kocka A liberalizmus és a hazafiság egymáshoz való viszonyáról rendeztek vitaestet a napokban a Liberátor Klubban. Előadónak meghívták Elek Istvánt (MDF), Molnár Pétert (Fidesz), Jánosi Györgyöt (MSZP) és Kőszeg Ferencet (SZDSZ). A közönség soraiból részt vett és hozzászólt a vitához Eörsi István író és Szájer József fideszes országgyűlési képviselő. A fiatal demokratáknak feltették a kérdést: ugyan mi az, hogy nemzeti liberális? Liberalizmus egyenlő kozmopolitizmus - emlékeztetett a közismert vádra Molnár Péter, majd azzal folytatta, hogy az efféle megközelítés, amelyben a kozmopolitizmus mint szitokszó szerepel, lényegét tekintve nem más, mint a modemizációellenesség megnyilvánulása. Márpedig ha valaki „nemzeti színű féltéglával döngeti a mellét", bizonyosan nem a magy arság javára cselekszik A nemzeti retorikában való versengés különben is óriási károkat okozhat - a szomszédban és itthon egy aránt A hazafiságot a gyakorlatban kell keresni, nem pedig a hovatartozás állandó hangoztatásában. Molnár Péter Elek Istv ántól érdeklődön az MDF-es Debreczeni József gondolatai iránt. Nevezetesen, hogy Debreczeni miért hangoztatja: a hazai liberális, szabadelvű eszmevilág hagyományosan érzéketlen a nemzeti probléma iránt. Elek nem érezte illetékesnek magát a kérdés megválaszolására (tegyük hozzá: joggal). Ugyanakkor elmondta, hogy Debreczeni nem áll egyedül a nézeteivel, hiszen többek közön Kende Péter is hasonlóan vélekedik. Nagyjából arról van szó, hogy amíg például a kossuthi liberalizmus úgy volt liberális, hogy közben mindenki számára nyilvánvalóan nemzeti is volL meg keresztény is, addig a mai szabadelvűek legalábbis kevéssé tudják érzékeltetni és elhitetni, hogy a nemzeti értéket is magukénak vallják. Jánosi György szerint „a nemzetek a nemzeti érzést mint integratív erőt nem lehet feladni", hiszen általános értékválság van, amely a társadalmi dezintegráció irányába hat. ,A magyar történelemben a Demzeti érzés mindig tragédiát hozott, ha nem kapcsolódott össze a modernizációval... Sokszor ilyen érzelmekkel kompenzálták a modernizáció elmaradását." Az állampolgári lojalitás és a nemzethez való tartozás kérdését feszegette Kőszeg, amikor kijelentette: „Ha nem érez valaki, hát nem érez". Mármint a hazája iránt. Szerinte ugyanis ma már nem lebeL nem érdemes a jellem és a nemzeti érzés között közvetlen összefüggést keresni. Jókai korában más volt a helyzet. Az író például evidenciának vette, hogy aki nem szereti a hazájáL az jellemtelen, hitvány alak. De hát mit jelentett például a Ceausescu-korban szeretni a hazát az erdélyi magyar számára? Mert ugyebár a haza Románia volt. A patriotizmus, a hazafiság leginkább belső, érzelmi kérdésként fogható fel, valahogy úgy, mint a vallásosság. Dye-. tériképpen átélhető az emigrációban is és a határon túlra került magyarok számára is. A hallgatóság soraiból arra kérték a fiatal demokraták képviselőjét, magyarázza meg, hogyan kell érteni a párt új önmeghatározását, mit jelent az, hogy nemzeti elkötelezettségű liberális középpárt. Merthogy gyanítják, ez nem más, mint porhintés a közelgő választások előtt. Eörsi István is céltáblának tekintette a nevezett öndefiníciót. „Egy kocka hetven kocka közt nem jelenti be, hogy ő kocka” - mondta az író, és további ironikus megjegyzéseket tett. Válaszában Szájer József közölte: a kocka nem azt jelentette be magáról, hogy 6 kocka, hanem hogy szögletes. Hiszen ezt vonták kétségbe. Másfelől semelyik párt sem vindikálhatja magának a jogoL hogy kizárólag ő a haza haladásának letéteményese, hogy kizárólag ő képviseli a hazafias szellemet. A Fidesz önmeghatározásának .helyi értéke van", ám ebben semmi .immorális, a nép szájízéhez való igazodás" nincs. Eörsi tovább firtatta, ugyan miben áll a Fidesz nemzeti elkötelezettsége, hiszen „ez egy elvont általánosság, a kutyát sem győzi meg". Egyébként is az, hogy nemzeti liberalizmus - így, jelzővel - tökéletes képtelenség, csakúgy, mint a .középpárt" kifejezés. Szájer szerinL ha a „nemzeti" jelzővel és a definícióval ennyi baj van. ő ugyanolyan joggal feltehetőé a kérdést: mi az. hogy liberális? A nemzeti retorikával, illetve bizonyos kérdések túlhangsúlyozásával a kormány és az MDF annyit ártott a határokon túli magyaroknak, mint még soha senki - állította Jánosi, ám ehhez a gondolatához senki sem csatlakozott. Elek így reagált rá: „szégyellem magam, ha te ezt komolyan gondolod". Az egyik felszólaló azt fejtegette, hogy szerinte az MDF számára a nemzethez tartozás nem állapot, hanem program. Ugyanakkor szemére vetette a pártnak az etatista elemeket Nem igazán értette Elek, hogy a felszólaló miféle etatista elemekről beszél. Meg kell nézni a pártprogramot mondta, abban benne van egy liberális minimum. Megfogalmazták benne, hogy az állami tulajdont le kell építeni - ezt például nehéz lenne etatista mozzanatnak beállítani. Mások és a másság értékeinek befogadását is célul tűzték ki... Persze más kérdés a gyakorlat... Természetes, hogy a patriotizmus mint nevelési cél fontos a párt számára. Az utóbbi megjegyzéshez kapcsolódva Eörsi annak a véleményének adott hangot, miszerint „a magyar történelmet úgy kell tanítani, mint a szerencsétlen döntések terepét". Kőszeg ezt másképp látja. „Ne csak a bukásokra hegyezzük ki a történelmet", hiszen létezik a nacionalizmusnak egyfajta kifordítása is, amikor úgy tűnhetünk fel önmagunk előtt, hogy mi vagyunk a legszerencsétlenebb, legbecstelenebb nép. Ez mindenképp elkerülendő. ■
