Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
A kivárási taktika nem elegendő Morita Cuneo a japán tőkebefektetések esélyeiről Az MTA Vilóggazdasógi Kutatóintézetének Japán, Kelet- és Dél-keletázsiai Kutatóközpontjában a közelmúltban tartoftóíc második tanácskozásukat a magyar japanológusok. E tanácskozás kulturális témájú ülésszakáról korábban beszámoltunk lapunkban. A következő ülésszakon a gazdaságról hangzottak el előadások. A hazánkban élő japán közgazdász, Morita Cuneo arról beszélt, milyenek a japán és a magyar gazdaság perspektívái 2000-ia, és milvenek a kétoldalú kapcsolatok esélyei. Morita professzort, aki a Nőmura Magyar Befektetési Bank kutatási tanácsadója, a Kék Szalag Bizottság szakmai tanácsadója, s aki számos tanulmányt írt a magyar gazdaságról, elsőként arról kérdeztük, miként hathat a japán recesszió gazdasági kapcsolataink fejlesztésére.- A japán recesszió hatása nem túl komoly a kétoldalú kapcsolatokra: a: érdeklődés változatlanul kicsi Magyarország iránt. 1989-ben látszólag megnőtt ez az érdeklődés, valójában azonban ez akkor is csak elvi, s nem pedig igazi, üzletszerű lehetőség volt. Mintegy másfél év múlva azonban újra megindulhat a tőkeexport, mert a japán cégeknél van tőke, csak most - mivel Japánban csökkent a jövedelmezőség, és Európában is recesszió van - elsősorban a belföldi termelőbázis megerősítésére fordítanak pénzt. Kedvezőbb feltételeket!- Kádár Béla másfél évvel ezelőtt, kiotói útján azt mondta: szeretné, ha Magyarország hídfőállás lenne Kö2ép-Kelet-Európában a japán gazdaság számára. Móri Josiro külkereskedelmi miniszter idei januári látogatásakor - igaz, más hangsúllyal - úgy fogalmazott: hazánkat tartja legalkalmasabbnak, hogy kikerüljön a térségre jellemző gazdasági helyzetből. Lehetünk-e valóban optimisták a japán tőke beáramlását illetően?- Én nem vagyok optimista e téren. Komoly teendőkre van szükség, éspedig magyar oldalról, a magyar kormány részéről. Eddig minden különösebb reklám nélkül jött a külföldi tőke, mert úgy gondolták, biztos nagy lehetőségek lesznek a határok megnyitása után. De lassan kiderült, hogy nincs azonnali üzlet, és a szomszéd országokban sincsen azonnali fizetőképes kereslet.- Magyarországnak vannak előnyei, de ezek is csak lehetőségek. Az ország termelőbázisként a kelet-európai országok felé földrajzilag jó helyen van - itt verseny várható Csehországgal, hogy melyik ország tud kedvezőbb feltételeket biztosítani a külföldi tőkének. Ám a jó földrajzi elhelyezkedés is lehetőség csak, mert a szomszéd országokban nincs igazi piac. A belföldi piac kicsi, a szomszéd piacok nélkül a japán fél nem tud nagy befektetésekben gondolkozni, mindig csak eladási gondokkal küszködnénk.- Van-e jellegzetes japán beruházói magatartás, amelyre külön tekintettel kell lennünk?- Európa nagyon messze van Japántól. Bizonytalan helyzetű országokban a japán cégek egyáltalán nem akarnak beruházni, például Lengyelországban, Jugoszláviában, Oroszországban. Egy nagy és erős japán vállalat jobbnak tartja a stabil feltételeket, így nem az olcsóbb helyet fogja választani, hanem a stabilt, a biztosabbat, azt, amelyik hosszú távú tervezésre nyújt módot. A japán beruházók nem rövid távú haszonban gondolkodnak. Továbbá Európába általában a nagy cégek jönnek: kis cégeknek nincs értelme idejönni nagy kockázattal.- Kádár Béla az említett nyilatkozatában a közös piaci-magyar szerződéssel kapcsolatos japán nyugtalanságról is beszélt. Ön, mint egy akkoriban megjelent tanulmányában olvastam, más véleményen van erről, igaz?- Szerintem kissé túlzó volt a miniszter kijelentése. A japán üzletemberek inkább nagyon is várják, hogy minél hamarabb csatlakozzon Magyarország az EK-hoz. Egy japán cég szempontjából ez mindenképpen előnyös. A japán tőke azért áramlott az USA-ba, mert ott sosem voltak piaci mérettel kapcsolatos problémák. Stratégiai beruházások- Milyen különleges magyar körülmények nehezítik a japán tőke beáramlását Magyarországra?- Hiányzik a kormány részéről az alapvető törekvés, és hiányzik még sok-sok információ. A japán tőke Európában eddig Angliába és Hollandiába ment elsősorban, mert .on voltak számára előnyös feltételek. Magyarország nagyon kicsi, ezért kormánya igyekszik ügyesen viselkedni: azonos feltételeket teremt a kis tőkének és a nagy tőkének, de ezzel azonos hátrányokat is kényszerít rájuk. így nincs értelme egftoagy japán cégnek idejönnie. Meg kell különböztetni a fejlett
