Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Magyar Nemzet, 1993.ápr.26. 42 Az erdélyi körök szorgalmazzák A Duna tévén keresztül meg kell szólítani a románságot Az erdélyi körök országos konferenciájának fővédnöke Honáth József államtitkár, köztársasági megbízott, védnökei pedig Botos Gábor, a Győr-Sopron megyei közgyűlés elnöke, valamint Fejes Zoltán, Sopron város polgármestere voltak. Az ülést szombaton a polgármester nyitotta meg, ezt követően Búzás Gábor, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke mondott üdvözlő beszédet. A konferenciát levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó és Tőkés László püspök. Az első napon Csépe Béla a Kereszténydemokrata Néppárt, Bíró Zoltán a Népi Demokratikus Szövetség, Fazekas Zoltán az SZDSZ, Schamschula György miniszter az MDF, Tirisch Tamás pedig a Fidesz képiseletében vett részt az előadásokon. Csépe Béla kiemelte: a meglévő határokat mindenki tiszteletben tartja, de ezen felül létezik egy szellemi haza, amelynek minden állampolgára egyenrangú kell hogy legyen. Ezt szolgálja a Duna televízió is, amely a Itatárokon kívüli magyaroknak szellemi oázis, ahová a szomjúzók inni járhatnak. Előadása befejezéseként annak a reményének adón hangot, hogy egy új Európával egy új Erdélynek is meg kell születnie. Bíró Zoltán felhívta a figyelmet: ma már Erdélyben is énekelhető a magyar Hinuiusz büntetés nélkül, azonban lélekben a kint élő magyarok ugyanúgy elgyötörtek, mint azelőtt, hiszen a fordulattal valamennyien nagyobb és pozitívabb változásokat vártak. Bíró szerint hiba lenne a magyarországi belső problémákkal megterhelni a kint élőket, tehát a belső politikai harcoknak sem eszköze, sem célja nem lehet az erdélyi magyarok irányítása A mottó talán a „maradjunk együtt” lehet, felülemelkedve a sokszor durva pártharcokon. Fazekas Zoltán szerint a meglévő határok kérdése egy egyesülni akaró Európába nem lehet létkérdés, attól még létrejöhet magyar-román együttműködés, mint ahogy arra testvérvárosi kapcsolatok kialakításával több példa is akad. Schamschula György úgy vélte, a kérdést elsősorban gazdasági szempontból kell értékelni, vagyis az anyaország gazdasági felemelkedésével, gazdagodásával együtt, annak kisugárzásával a probléma könnyen kezelhető, Magyarország szándéka pedig az kell legyen, hogy a térség gazdasági, tehát piaci, pénzügyi, ipari és mezőgazdasági központjává váljék. Tirtsch Tamás szorgalmazta, hogy az erdélyi magyarokkal szemben rövidítsék le az állampolgárság megszerezhetőségének idejét, először három évre, majd később ezt is felül kellene vizsgálni. Vasárnap reggel folytatták a konferencia munkáját. A felszólalásokban az előadók kiemelték, hogy az Erdélyből Magyarországra áttelepülők kint a hiányzók kategóriájába sorolandók, tehát a közös ügy szempontjából már nincs fontos szerepük. A Duna televízió körül folyó pártcsatákat az erdélyi magyarok értetlenül fogadják, hiszen ez az empátia hiányát példázza, pedig éppen a fejlesztésén kellene fáradozni. Például úgy, hogy ezen a csatornán keresztül kellene megszólítani az erdélyi románságot is, esetleges román nyelvű feliratozással, mert nyilvánvalónak kell lenni, hogy nem a hivatalos politika képviselőit kell úgymond „megtéríteni”, lévén ez teljesen lehetetlen vállalkozás, hanem a kisembert, hiszen - hangzott el a drámai kérdés - „kivel kellene párbeszédet folytatni, ha nem az Erdélyben lakó románokkal?”. így lehetne nyomatékosan felhívni arra is a figyelmet, hogy amíg nemzetiségi békétlenség van, illetve ameddig fennáll az etnikai tisztogatás veszélye, addig a gazdasági felemelkedésre Romániában nem is lehet számítani, mindenki érdeke tehát, hogy ez a kérdés minél előbb kulturált módon megoldódjon. A konferencián ezt követően felhívás hangzott el, hogy az Erdéllyel foglalkozó sajtótermékeket, aki teheti juttassa el az alábbi címre: Budapest, Molnár u. 5., hogy létrejöhessen egy Erdélyi Könyvtár (jelenleg hatezer kötetet tartanak nyilván). Búzás Gábor zárszavában értékelte a konferencia munkáját, és egy kiadandó nyilatkozat fő gondolatait az alábbiakban fogalmazta meg: fontos, hogy ezen a konferencián valamennyi nagy párt képviselője megjelent és hozzászólt; aláírásgyűjtést kell szervezni az 1989-es romániai események miatt elítélt magyarok ügyében, hiszen egy 1990-es amnesztiával mindenkit felmentettek; előbbihez kapcsolódva fel kell hívni minden román hivatalos szerv és politikus figyelmét arra, hogy a romániai fordulat nagyon is markánsan Tőkés püspök nevéhez fűződik; meg kell találni annak a módját, hogy az erdélyi magyarok minél kevesebb hivatalos procedúra során tudjanak belépni Magyarországra; a Duna televízió vezetőségéhez kell fordulni avégett, hogy a román lakosság is tudja nézni az adást, ezáltal a közeledés mihamarabb létrejöjjön. (gebhardt)
