Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Magyar Nemzet, 1993.ápr.26. 33 Alapítványok és az adóhatóság A trükkös adományozók pecsenyéje (Munkatársunktól) Az alapítványok és közérdekű kötelezettségvállalások száma növekszik, ám e területen sok furcsaság, sőt visszaélés is előfordult. Ha valaki alapítványra vagy közérdekű célra befizetett egy bizonyos összeget, azt levonhatta az adóalapjából. Ezt a lehetőséget kihasználván megesett az is, hogy végül csak az adományozó járt jól, amikor bizony a jó szándék, a segíteni akarás, a nemes célok helyett pusztán az önérdek vezérelte. Az adóalap csökkentések jogszerűségéről és a közcélú adományozások szabályozásáról beszélgettünk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesével, Monostori Lajosnéval.- Hallani, hogy sok „adományozónak" maga felé hajlik a keze. Ezt tapasztalja az APEH is?- Tavaly az 1991 -es és azt megelőző adóévi mérlegek és költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzéseinek keretei között megvizsgáltuk az alapítványi célú és a közérdekű kötelezettségvállalásra vonatkozó jogszabályok betartását. Az általános tapasztalat az volt, hogy a jogszabályok által biztosított lehetőségekkel a többség jogszerűen é-lt, vonatkozik ez az adományozókra és a kedvezményezettekre is. i langsúlyoznom kell, hogy vizsgálataink az 1991-es és az azt megelőző adóévre vonatkoztak.- A számok nyelvén ez mit jelent? ,- Mintegy 204 ezer (magán- és I jogi személy) adományozót regisztráltunk 1991-ben, akik 7,3 milliárd forintot fordítottak közcélokra. A lefolytatott vizsgálataink száma pedig mintegy 16 ezer volt.- Ebből száz adóalanynál tártunk fel szabálytalanságokat, és ennek következtében összesen 200 millió forint befizetendő adóhiányt és bírságot állapítottunk meg.- Mely területeken tapasztalták a legtöbb hiányosságot?- A legtöbb szabálytalanságot az ingyenes vagyoni szolgáltatások vizsgálatakor tártuk fel. Több esetben előfordult, hogy az adományozók az alapítványnak térítésmentesen átadott vagyontárgyak között szerepeltették a dolgozók „lakáshitel” tartozásainak törlesztését. Visszatérő szabálytalanság volt az is, hogy forgalombahozatali engedély hiányában kiselejtezett, majd újra készletbe vett és alapítványnak átadott termékek értékét próbálták adományként elszámolni. Bár nem okozott adóhiányt, de nagyfokú tájékozatlanságot mutat, hogy térítésmentesen átadott áruk értékét költségként számolták el, holott a térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartási értéke a felhalmozott vagyont csökkentette.- A pénzadományok körül nem több a manipuláció?- Az „adómegtakarítási” szándék a pénzbeni adományozásoknál a legnyilvánvalóbb. Sok trükkös megoldásról szereztünk tudomást. Vannak, akik alapítványi formába bújtatnak vállalkozási tevékenységet. Egy Bács- Kiskun megyei részvénytársaságnál például azt tapasztaltuk, hogy az alapítványi vagyont át se adták az alapítványnak mint címzettnek, hanem kölcsönként visszavették azt Ám az a Nógrád megyei kft. sem kevésbé találékony, amely formálisan a saját sportegyesületének adott át egy összeget, valójában azonban a pénz egy részén versenyautót vásárolt a maradékot pedig csak kölcsönadta. Egy vendéglátó vállalat igazgatója pedig úgy akarta megspórolni az adóját hogy az általa alapított alapítványt azzal a kikötéssel hozta létre, hogy három év múlva, az alapítvány megszűnése után az alapítóé; vagyis az övé lesz a vagyon. De az a városi önkormányzat is szabálytalanságot követett el, amely az általa létrehozott településfejlesztési alapítványnak adott induló vagyont, s a költségvetési üzeménél szerepeltette adóalap-csökkentő tételként.- Találkoztak-e olyanokkal, akik a saját pecsenyéjüket sütögette játszották el a jótékonykodó szerepét?- A magánszemélyeknél feltárt szabálytalanságok miatt - kapcsolódó vizsgálatként - folyamatban van még néhány olyan alapítványnak az ellenőrzése, amelyeknél nem kizárt a személyes előnyszerzés.- Melyek voltak a közérdekű kötelezettségvállalásoknál a tipikus szabálytalanságok?- Szinte minden megyében volt példa arra, hogy az adományozók a közérdekűvé nyilvánítás, vagyis az állami felügyeleti szervezet jóváhagyása nélkül csökkentették az adóalapjukat: például óvodai, iskolai felújításokra, iskolai diáksportköröknek, más sportegyesületeknek, vallási gyülekezeteknek, valamint közműfejlesztésekhez átutalt pénzeszközökkel, illetve a térítésmentesen átadott vagyontárgyakkal. Az is egy .népszerű" módszer, amikor úgy próbálják a lehetségesnél nagyobb ménékben csökkenteni a vállalkozási nyereségadóalapot, hogy az átadásra szánt vagyontárgyak könyv szerinti értékét még az adományozás előtt felértékeltetik. Egy győri kisszövetkezet például részvénytársasággá alakulása előtt a nyilvántartási érték körülbelüli negyvenszeresére értékeltette fel az alapítványnak átadott üdülőjét, és természetesen ezt az összeget számolta el adóalap-csökkentő tételként. Több önkormányzatnál tapasztaltuk, hogy a szabályozás hiányosságait kihasználva, közérdekű kötelezettségvállalások révén finanszíroztatták a maguk vagy intézményeik működtetését. Ezekben az esetekben a kötelezettségvállalásokat elfogadó és jóváhagyó önkormányzatok ugyanazok voltak. Előfordult az is, hogy a jogtalan adóalapcsökkentések a közérdekű kötelezettségvállalások bizonylatolási, elszámolási hibáiból származtak. >■ • ■ •1 . - Milyen szigorítások születtek ezen a területen?
