Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-29 / 8458. szám
Népszabadság, 1993.ápr.24. Cöncz-Gore találkozó Washingtonban (Washingtoni tudósítónktól) A Washingtonban tartózkodó Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap Al Gore amerikai alelnőkkel találkozott. Mint ismeretes. e megbeszélés gondolatát maga Clinton elnök vetette fel a magyar államfővel még szerdán folytatott eszmecseréjükön. A találkozó színhelye Gore fehér házbeli irodája volt (Bush elnöksége idején az alelnöki hivatal egy szomszédos épületben volt) és mint a köztársasági elnök elmondta, a tervezettnél hosszabbra, 45 percre nyúlt eszmecsere után házigazdája épp Clinton elnökhöz sietett, aki - mint köztudomású - igen szoros baráti, politikai munkakapcsolatban áll az amerikai alelnökkel. Göncz Árpád az előbb, két napja Clinton elnökkel, majd most Gore alelnökkel lezajlott párbeszédsorozatot összegezve jelezte, hogy - feltehetően az eredeti washingtoni elképzeléseken is túlmutatóan - egyfajta mini-csucstalálkozóvá vált a Holocaust Emlékmúzeum avatóünnepsége. amelyen Görögországot kivéve valamennyi, a délszláv válság szinteréhez közeli, szomszédos térségbeli ország állam-, illetve kormányfői szinten képviseltette magát. A köztársasági elnök utalt rá. hogy Magyarország magas szintű jelenlétét a budapesti amerikai nagykövetség is szorgalmazta. Ugyanakkor Göncz Árpád a leghatározottabban kérte, hogy senki ne firtassa tovább Washingtonba utazásának körülményeit, igy azt, hogy ki kit, miről tájékoztatott, kiemelve, hogy bárki képviselte volna Magyarországot, nyilvánvalóan jól képviselte volna érdekeinket, noha természetes, hogy ennek más a súlya, ha azt a köztársaság elnöke teszi. A Gore alelnökkel lezajlott eszmecserén az alelnök jelezte, hogy az Egyesült Államok a délszláv válsággal kapcsolatban előkészületben levő lépések ügyében állandó konzultációban áll a szövetségeseivel. Göncz Árpád azonban ennek részleteiről a kötelező diszkrécióra tekintettel semmit nem volt hajlandó mondám. Ugyanakkor jelezte, ő a maga részéről érdemi véleménynyilvánításra felkészülten érkezett Washingtonba, tekintve, hogy ideutazása előtt mind a vezérkari főnöktől, mind a honvédség parancsnokától tájékozódott a balkáni helyzetről és annak katonai vonatkozásáról. A maga részéről kiemelte, hogy álláspontunk szerint magyar katona a történelmi előzmények miatt nem teheti lábát Szerbia földjére, célunk a békés megoldás. mert térségünkben mindenkivel együtt kell élnünk. Ez nem változtat azon, hogy ez a háború elviselhetetlen és be kell fejezni. A köztársasági elnök Gore alelnöknek is felhívta a figyelmét arra, hogy térségünknek támogatásra van szüksége ahhoz, hog\’ a Nyugat-Európába való integrálódás útján ne veszítse el a versenyfutást az idővel, mert az esetben régiónk ismét ütközőzónává válhatnék, ahelyett, hogy összekötő övezet lenne. Göncz Árpád jelezte az amrtikai vezetésnek, hogy Magyarország értékelt stabilitásán és külpolitikai irányvonalán semmiképpen sem fog változtatni a jövőre esedékes választások kimenetele. Budapest politikája: a nyugati integráció, a keleti realitások figyelembevétele, a hid-szerep és az érdekeltség a volt szovjet térség politikai és gazdasági jelentőségének figyelembevételével. Göncz Árpád benyomása szerint Gore alelnök nemcsak igen tájékozottnak bizonyult viszonyainkról és térségünkről, hanem igen pozitívan is fogadta a köztársasági elnöktől hallottakat és válaszai megértöek voltak. Jóllehet a köztársasági elnök nem hívta meg'Gore-t, de mindketten azzal álltak fel az eszmecsere után, hogy a párbeszédet ezzel nem tekintik „kipipáltnak”, mert ez sem protokolláris alkalom volt és szükségesnek érzik a folytatást. így azzal búcsúztak egymástól: viszontlátásra vag>’ Magyarországon, vagy az Egyesült Államokban. Egy, a washingtoni látogatás emberi, mozzanatairól feltett kérdésre az államfő elmondta: a Holocaust Múzem felavatását ■hosszabb szabadtéri gyűlés előzte meg, melynek végén Clinton elnök a hideg időben teásbögrét szorongatva a kezében odament Göncz Árpádhoz és Milan Kuőan szlovén elnökhöz, akiknek külön is megköszönte az előző nap velük folytatott érdemi beszélgetést. Martonyi az amerikai küiügy- és a védelmi minisztériumban A köztársasági elnöknek a legfelső amerikai vezetéssel létrejött találkozóit igen fontosnak minősítette a szintén Washingtonban tárgyaló Martonyi János külügyi államtitkár, rámutatva: az Egyesült Államok kormányzata a Holocaust Emlékmúzeum megnyitásának alkalmát felhasználta arra, hogy’ megismerje a közép- és keleteurópai országok vezetőit és tőlük első kézből tájékozódjék ezen országok tényleges gondjairól és friss információkat, új szempontokat halljon régiónkból Martonyi államtitkár, aki e napokban az amerikai külügyminisztériumban Ralph Johnson csoportfőnökkel, a védelmi minisztériumban Frank Wiesner miniszterhelyettessel konzultált, hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok kormányzatában most a délszláv válsággal összefüggő döntés előtti gondolkodási folyamat zajlik, amelyben minden érintett kormányhivatal részt vesz. E helyzetben hasznos, ha minden szinten mód nyúlik arra, hogy’ el tudjuk mondani az észrevételeinket. Az államtitkár a maga részéről - mint elmondta - a délszláv válsággal kapcsolatos biztonsági kérdésekre koncentrált a konzultációi», s utalva sebezhetőségünkre, jelezte a biztonságpolitikai és védelmi garanciákra való igényünket, elsősorban a NATO-hoz való további közeledésünk révén. Bár értik problémánkat, és vizsgálják a lehetőségeket, amerikai részről úgy látják: Belgrádnak nem érdeke, hogy északon új frontot nyisson. Ä Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy volt-e szó korszerű védelmi eszközökre való igényünkről, az államtitkár azt válaszolta, hogy az - bár a beszerzés nem az ő feladata - a védelmi minisztériumban folytatott minden megbeszélésen felmerül és a délszláv helyzet igényünket akuttá teszi. Az j Egyesült Államokban azonban poiitikai döntésre var meg. le- I hetövé teszik-e. hogy szükebb régiónkban bárki korszerű vé-' delmi fegyverhez jusson Amerikából. Egy kérdésre az államtitkár elmondta, az Egyesült Államokban kedvezően értékelik, hogy’ a bősi vitában megszületett a hágai alávetési nyilatkozat, amelynek - mint Martonyi partnereinek jelezte - Magyarországon zavartalan lesz a ratifikációja. Moraviik szlovák külügyminiszter, akivel alkalma volt a washingtoni ünnepségen szót váltani, hasonlóan ítélte meg a szlovák ratifikálás esélyét. Amerikában - fűzte hozzá Martonyi János - megnyugvással fogadják, ha sikerű! oldani a két szomszédos ország közötti feszültséget. Serény Peter
