Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

/

A Dun« TV már a gondolatának megszületésekor is az abortuszát követelők kereszttüzébe került, világrajötte pedig sokkolta ellenzőinek jelentős részét. Szorgalmasan keresgélgették a kákán a csomót. De mivel nem találták, hát gyártottak egy szakajtóra valót, és bedobták a köztudatba, hogy növeljék a torzításokat okozó tényezők számát.

BOKOR IMRE

Aligha cáTolható, hogy a „dicsőséges" Rákosi—Kádár-féle rendszerben a szocialista építkezés egyik jelentős mérföldköveként értékelték volna egy ..égi" tv csatorna megjelenését, és még a vízcsapból is az folyt volna, hogy milyen csapást mértünk a nemzetközi imperializmusra. Most viszont azt érezzük, hogy a kormány szinte titokban tartotta ezt a kezdeményezését, mintha szégyell né, hogy pótolni igyekszik azt, amit internacionalista tudattal átitatott elődei bönös módon elhanyagoltak megtenni!

Úgy tűnik, hogy a Duna TV megjelenésével megoldódik és fejlődik a külföldön élő magyarok és a magyarokkal szimpatizálók különféle műsorokkal történő rendszeres ellátása, a kapcsolatok szorosabbá tétele, hazánk kilépése a tévéjelekkel telezsúfolt éterbe, és ezzel egy jelentős lépés megtétele az európai ház. felé.

Vitathalalan, hogy ez a lépés sok pénzfje került, mint minden eddigi lemaradásunk bepótlása, éppen ezért visszataszító az a hangulatkeltése kampány, amelyet részben a költségek miatt, részben a felügyelet (irányítás, ellenőrzés) miatt indítottak egyes ellenzéki (vagy külső) pártok és politikusaik. A hangulatkeltést

már-már olyan tekintélyes kórus végzi, amely jelentős írott és elektronikus információközlési bázissal bír, és olyan szólistával rendelkezik, mint például dr. Mnlruír Pétrr, a Fidesz; médiaszakértője, aki a Népszabadság 1993. április 16-i számában „szakértett" a Duna TV ügyében. Szakmai kérdésekben rendkívül nehéz ezzel a médiaszakértővel vitatkozni, mert ezeket a kérdéseket nem érintette, holott egy képzett médiaszakértőnek illett volna ezzel foglalkoznia, ezért kénytelen vagyok politikai nézeteit rövid vizsgálat tárgyává tenni, szakmai területen pedig kisegíteni.

Az említett médiaszakértő szinte egy szuszra a következőket nyilatkozta: „A nemzeti érzést melldöngetve kisajátítani próbáló kormányerők részéről a cinizmus tetőfoka, hogy az egyébként nemes célt —- a határainkon túl élő magyar kisebbség anyanyelvű, lehetőleg a környező országok többségi nyelvén feliratozott televíziós műsorral való ellátását aktuálpolitikai érdekeiknek rendelték alá, tekintet nélkül az ország teherbíró kéjjességére". Majd fjedig: ..A Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban jelen pillanatban az történik, amit a

Dilemmák a Duna TV körül

I

kormány akar, versenytársak pedig nincsenek".

Aki ilyen mondatokat ki mer mondani és meg mer jelentetni, az bátran nézhet a tükörbe borotválkozás közben, mert a penge nem sérti fel az arcbőrét. A „kormányerők” — többek között azért nem sajátíthatják ki más erők nemzeti érzéseit, mert a szóbavehető erők ilyen érzéssel nem rendelkeznek, vagpy ha igen, akkor azt eddig ügyesen titkolták! Ha pedig az M I V- ben és a MR-ben jelen pillanatban az történik, ámít a kormány akar, akkor még hatványozottabb módon 'indokolt a két intézmény megreformálása. laikusként erről ennyit! Most pedig vizsgáljuk meg a Duna 'IV műsorpolitikáját.

Mintegy hatheti műsoranyag feldogozása alapján számos kérdés és észrevétel megfogalmazása vetődött fel a jobbítás, valamint az értelmezés érdekéljen.

— A vizsgált időszak alatt 46 magyar filmet és 42 külföldi filmet sugároztak (orosz, amerikai, olasz, ukrán, bolgár, francia, német, angol— olasz, magyar—orosz, lengyel és cseh), tehát az egymáshoz viszonyított arányuk közel áll az 50 százalékhoz, amely túl - ságnsan magasnak tűnik, ha a Duna TV rendeltetését és célkitűzését vesszük figyelembe.

— Teljesen rapszódikosnak tűnik a „Hírek" (Hfröszefoglalő) sugárzása. Volt, amikor csak napi egy hírsugárzás került soTa, volt amikor a hírösszefoglalóval együtt háromszor hallhatták (illetve nézhették) a nézők a híreket.

— A „Mesesarok" sugárzási időpontjai a következőképpen alakullak: 18.15, 18.20, 18.25, 18.30, 18.35, 18 40. Megítélésem szerint célszerűnek látszik egyes műsoroknál pontejs kezdési időpontokhoz ragaszkodni, mert előfordulhat, htjgy egy bizonyos réteg vagy korosztály esetleg csak azokat kíséri figyelemmel, vagyis akkor kapcsolja fje a készülékét, tehát csalódás érheti, ha elszalasztottá kedvenc műsorát.

— A Filmsorozatoknál még fokozottabb módon érvényesesíteni kellene az egységes és pontos kezdési időt, mert a néző számára különösen bosszantéj lehet, ha elmulasztja vagy lekési a folytatás nézését. (F.ltérések voltak a Boldog család és a Szibériáda filmsorozatoknál)

— Az egyes nafjokat érintő sugárzások szerkezetét, illetve összetételét is célszerű lenne felülvizsgálni, mivel előfordult, hogy egy napon öt(!) film ment, míg más alkalommal két filmet sugároztak, legzsúfoltabbnak tűntek a szerdai napok, ellentétben a szombati és vasárnapi napokkal, amikor feltehetőleg több idejük van az embereknek tévézni.

— A monoszkópnak a műsoridőt jóval meghaladó időtartamú sugárzása teljes mértékben értelmetlennek tűnik. Minimális változtatásként célszerű lenne a monoszkópba „betenni" egy digitális vagy analóg órát, valamint jelezni az aznapi műsorokat és kezdési időpontjaikat. Abból a feltevésből kell kiindulni, hogy nem mindenkinek van .műsorfüzete, sőt nem mindenkinek van lehetősége a tájékoztató meghallgatására sem.

— A „postabontás" szétterítése, illetve „ötleszerű" elhelyezése (egyszer hétfő, egyszer csütörtök, egyszer pedig vasárnap), valamint kihagyása csökkenti a nézőkkel való szoros kapcsolat kialakítását.

— Szinte teljes mértékben hiányzik a sportműsor, amely feltehetőleg érdekelné a magyar és külföldi nézők többségét.

— Célszerű lenne átfogó információs csomagszolgálat rendszeres beállítása, amely tartalmazhatná: a határátkelő helyek helyzetét (a várakozásra vagy a forgalomra vonatkozólag); az időjárásjelentést (prognózist); az üzletek és áruházak nyitvatartási idejét (töljbnapos ünnefiek előtt); a szállodák foglaltsági mutatóit;

a fontosabb (kiemelkedő) rendezvények helyét, időpontját és jegyárusító irodák (pénztárak) telefonszámait; útlezárásokat; útakadályokat; vámszabályok változásait; közlekedési szabályok változásait; napilapokból és hetilapokljól készített lapszemléket; új könyvek megjelenését és megrendelésének lehetőségeit (előjegyzését), hirdetésfdvételi lehetőségeket és feltételeket, stb., stb.

Összegezve: a kormány legyen büszke erre a kezdeményezésre, a kuratórium tagjai pedig hassanak oda, hogy a sugárzandó műsorok „infrastruktúrája” legyen — éppen a nagy távolság miatt — életközelségben a nézőkkel, legyen következetesebb az egyes — viszonylag fix műsorok meghatározott napra és időpontra való beállításával, és mindenekelőtt a különféle „hazai" információk gyors „tálalásával". Igényeljék és várják a Duna TV-t nézőktől a visszajelzéseket, elemezzék és értékeljék azokat, de ami a legfontosabb, hogy a kapott eredményről tájékoztassák a nézőket, mert csak így alakul ki egy élő kapcsolat halárainkon túl élő nézőikkel, ók fogják jelezni, hogy mire van Szükségük, amit a Duna TV teljesíthet.

co

I

Pesti Hírlap, 1993.ápr.22.