Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-14 / 8449. szám

Vendégünk az észt külügyminiszter Közös gyökerek, hagyományos barátság Új Magyarország 1993.ápr.7. 03 Az észt-magyar kapcsolatok lég­köre felhőtlen, mindkét ország csak nyerhet a hagyományos ba­rátságon - mondotta tárgyalása­ikat követően Trivimi Velliste észt külügyminiszter tegnap a ven­déglátójával, Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszterrel közö­sen tartott sajtókonferencián. Az észt diplomácia vezetője április 5-én érkezett háromnapos hiva­talos látogatásra hazánkba. Az országaink közötti politikai, gaz­dasági és kulturális együttműkö­dés szorosabbra vonása érdeké­ben Konzultációs Jegyzőkönyv készült, amelyet a két külügymi­niszter tegnap délelőtt látott el kézjegyével. A sajtótájékoztatón Trivimi Velliste hazája nevében köszö­netét mondott azért a támogatá­sért, amit Magyarország, a ma­gyar politika nyújtott Észtország függetlenségének visszaállítása érdekében, valamint nagyra ér­tékelte a továbbiakban és napja­inkban is tapasztalható élénk magyar érdeldődést a balti álla­mok s köztük kiemelten a finn­ugor rokonságot képviselő or­szág sorsa iránt. Az észt külügy­miniszter különösen fontosnak ítélte az országaink közötti kul­turális és gazdasági kapcsolatok mihamarabbi fellendítését. Az észt-magyar és a finn-magyar együttműködés . legnemesebb hagyományaira támaszkodva kezdeményezhetné a három ro­kon gyökerű nemzet a volt Szovjetunió utódállamaiban il­letve a mai Oroszország terüle­tén éló kis finnugor népcsopor­tok megsegítését és támogatását. Többek között az ezzel a kezde­ményezéssel kapcsolatos kérdé­seket is érinti Mart Laar észt mi­niszterelnöknek a magyar kor­mányhoz címzett levele, amelyet Trivimi Velliste magával hozott. Észtország október harmadik hetére - hagyományosan ekkor ünnepelték a világháború előtt a finnugor népek rokonságuk napját - kormányfői szintű hár­mas találkozót szervez Tallinn­­ban, ahová meghívta a finn és a magyar miniszterelnököt abban a reményben, hogy ez alkalom­mal sikerül kidolgozni az elkép­zelés megvalósításának gyakor­lati lépéseit Ugy ancsak ebben az esztendóben tervezik az érintett országok új|áteremteni a Finnu­gor Népek Kulturális Kong­resszusának intézményét, hogy méltóképp folytassa a második világháború következtében megszakadt munkát. Az elkép­zelések szerint jövőre Finnor­szág, a Világkiállítás évében Ma­gyarország, majd 1998-ban Észt­ország vállalná a Kongresszus házigazdájának szerepét. Az észt külügyminiszter ko­moly reményeket fűzött egy észt-mag>ar gazdasági vegyes bizottság hatékony működésé­hez az országaink közötti keres­kedelem élénkítése terén, amelynek leendő észt tagjait Tallinn már ki is jelölte. Trivimi Velliste elmondotta, hogy’ a ta­valy bevezetett saját fizetőesz­köz, az észt korona, amely lege­rősebben a német márka árfo­lyamához kötődik, máris meg­bízható és konvertibilis nemcsak az országon belül, hanem né­hány más országban is, így pél­dául szívesen elfogadják Helsin­kiben és Stockholmban. Észtor­szág gazdasági kapcsolatai im­már egyébként erősebben kö­tődnek a Nyugathoz: legfonto­sabb kereskedelmi partnere je­lenleg Finnország, s második he­lyet a jelek szerint nemsokára át­veszi Svédország; a korábbi leg­nagyobb, Oroszország, hamaro­san a harmadik helyre szorul vissza Jeszenszky Géza egyetértett észt kollégájával a hagyomá­nyok ápolására irányuló kezde­ményezések terén és biztosította partnerét arról, hogy a kulturális és a gazdasági kapcsolatok élén­kítésének ügyére, az ezekben rejló lehetőségekre hangsúlyo­zottan fel fogja hívni kormányá­nak figyelmét. A magyar kül­ügyminiszter tájékoztatása sze­rint észt kollégájával mélyreható eszmecserét folytattak Tallinn és Moszkva kívánatosnak tartott jó viszonyáról, s ennek kapcsán felidézték, hogy mind hazánk, mind pedig Észtország nyilatko­zatban foglalt állást az oroszor­szági demokrácia és Jelcin elnök személye mellett. A vancouveri orosz-amerikái csúcstalálkozót értékelve egyetértettek, abban, hogy ez az esemény fontos lé­pést jelent a haladó erők számá­ra Oroszországban. Jeszenszky Géza és Trivimi Velliste a mind a balti térségben, mind régiónkban nagyon fon­tosnak ítélte a kisebbségek hely­zetének rendezését. Tallinn és Budapest véleménye megegye­ző: a megelégedett kisebbségek erő­sítik az adott országok stabilitását. Az észt külügyminiszter egy kérdésre válaszolva visszautasí­totta Jelcin elnök Vancouverben elhangzott bírálatát, amelynek során - úgymond az észtországi orosz kisebbség védelmében - a csapatkivonásokat az egyenlő­ség elvén megvalósuló észt em­beri jogi gyakorlattól tette füg­gővé. A nemzetközi szervezetek megfigyelői nem észleltek ilyen irányú jogsértést Észtországban, s az orosz elnök nyilatkozata el­lentétben áll azokkal a kötele­zettségekkel, amelyeket kormá­nya vállalt a csapatkivonásokat érintően. Trivimi Velliste mind­emellett kifejezte reményét, hogy karácsonyra már nem lesz­nek orosz csapatok Észtország földjén. Az észt külügyminisztert a mai nap folyamán fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és megbeszélést folytat Csóti György , az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága alelnókével va­lamint Szabó Miklóssal, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia pa­rancsnokával. S zalai Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom