Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-08 / 8447. szám

Beszélő, 1993.ápr.3. F. K_- Változatlanul azt mondom, hogy nem szerencsés a .magyar nemzetiségű" kifejezés. A törvényjavaslat nagyon is részletesen előírja, hogy milyen iratokat kell benyújtani. De ezek alapján csak egy dolgot lehet ddönteni: hogy a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt-e vagy sem. N. Br Miért nem lehetett meghagyni az egész eljárást a kedvezményezett honosítás esetei kö­zött? Midi kellett irritáló módon visszahoncsítás­­nak nevezni? F. IC: Miért nem jó a visszahonosítás? N. B.: Arra, aki saját életében már volt magyar állampolgár, és viasza akar jönni, jó, De azoknak az esetében, akik sosem voltak magyar állampol­gárok, csak arra jó, hogy hihetetlenül ingerelje a szomszédos országokat. Ugyanis azt sugallja, hogy ezek mindig magyarok voltak, mindenki magyar, akinek valaha magyar felmenője volt, nyilván a területek is, ahol dlek, mindig magya­rok voltak. Aki akarja, még hozzágondolhatja, hogy ma is magyarok, és innen már csak egy lé­pés, hogy visszaszerezzük őket. F. K.: Ha konzekvensen végignézzük a tör­vényt, az eljárást, látni fogjuk, hogy mit kell a kérelmezőnek igazolnia. Ebből teljesen egyértel­mű. hogy a nemzetiséget a hivatal nem fogja vizs­gálni N. B.: Ez a veszély benne ránézésre dönt. F. K-: De ránézésre se tud dönteni, mert postán kapja a papírokat. N. B.: Akkor egyszerűen a név vagy a fénykép alapján dönt. Kér egy színes fényképet, és eldönti, hogy elég fehér-e a kérelmező, vagy nem elég fe­hér. F. K.: Ez ilyen eljárás. N. B.: Nem jó eljárás, ha nem azt kell definiálni bogy mi a magyar államérdek, hanem azt, hogy mi a magyar nemzetiség. A mindenkori előadó mindenkori belátásán fog múlni hogy három vagy nyolc darab papírból eldöntse, hogy X-et magyarnak tekinti-e. Beszélő: A .magyar nemzetiségű" kifejezés­nek mégis benne kell lennie. Ha ugyanis min­denkinek előjogai vannak a magyar állampol­gárság megszerzésénél akinek a felmenői ma­gyar állampolgárok voltak, akkor beláthatatlan­­ná növelem a kedvezményezettek számát. 1910- ben mintegy tízmillió nem magyar nemzetiségű magyar állampolgár élt Magyarországon - a nemzetiségi megszorítás nélkül valamennyi le­származottjuknak egyforma jogokat kellene ad­ni N. B.: Mégis tisztább lenne a rendszer, ha egy­színűén azt mondanám, hogy fcrdrezményescn ho­nosítható az, akinek a felmenői magyar állampol­gárok voltak. Nem azt sugallnám, hogy a magyar nemzetiségűt szinte kötelező honosítani mert őt visszahonosítom, miközben akadályokat gördítek az áttelepülése elé. Amíg az állami mérlegelés szabályait nem ismerjük meg, addig az új szabá­lyozásnak sincs több értelme, mint a korábbinak volt. Beszélő: Próbáljuk meg végiggondolni mik lennének a feltételei egy, a tervezettnél jobb ál­lampolgársági törvénynek. N. B.: Bőször is eldönteném, mi a tervem a szomszédos országokban élő kisebbségekkel. Akarom-e támogatni az áttdepülésüket vagy sem. Ha az lenne a politikám, mint a jelenlegi kormányé is, hogy éljenek a kisebbségek jobban ott, ahol élnek, akkor arra törekednék, hogy min­denekelőtt ebben támogassam őket. Nem csinál­nék jogszabályt addig amíg a politikámat végig nem gondoltam. Ebben, azt hiszem, különböznék a mostani kormánytól. Ha azt látnám; hogy nagy politikai nyomás elől akarnak átköltözni, akkor több kedvezményt adnék, mint ha egyszerű mig­rációs folyamatról lenne szó, amely olyan embe­reket érint, akik magyarul beszélnek, és magukat magyarnak vallják. De nem látnám akadályát an­nak, hogy az egyszerű migráción belül is preferál­jam azokat, akiket magyarnak tekintek. A hazai viszonyoktól - lakáshelyzet, munkaerőpiac stb. - függően eldönteném, hogy a bevándorlás terén adok-e kedvezményeket vagy nem. Könnyei elő­fordulhatna, hogy nem adnék. Azt mondanám, hogy a magyarországi magyarral szemben nem preferálom a szomszédos országokban élő ma­gyarokat, tehát a munkaerőpiacra vagy a lakáspi­acra vagy csak azonos, vagy a külföldieket megil­lető feltételekkel engedem be őket Aki átjutott a bevándorlás akadályain, gondtalanul tudnám preferálni a honosítás terén. De nem sugároznék bátorító jelzéseket, amikor nem is akarom, hogy jöjjenek. S főképpen, megbeszélném a társadalom érintett csoportjaival, hogy mit szeretnének ők. Nem alkotnék jogszabályt addig, amíg nem foly­tattam nagy, nyilvános vitát arról hogy a Ma­gyarországon élő magyar nemzet mit szeretne. Nem az irodámban akarnám ddönteni hogy mi a jó F. K.: Ez a fejtegetés a jogszabály-előkészítés egyik módja lehet, de ezek még mindig csak el­vek. Az elvek után következik a további folya­mat, a jogi normák megfogalmazása. A szubjekti­vitást a megfelelő normaalkotással ki lehet küszö­bölni. N. B.: Nincsenek illúzióim, nem hiszem, hogy papíron létre lehet hozni egy olyan rendszert, amelyik jól működik. Nem lehet. Beszélő: Mindkettőjüknek köszönöm a be­szélgetést. (A Beszélőt Kőszeg Ferenc képviselte.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom