Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-08 / 8447. szám
Beszélő, 1993.ápr.3. F. K_- Változatlanul azt mondom, hogy nem szerencsés a .magyar nemzetiségű" kifejezés. A törvényjavaslat nagyon is részletesen előírja, hogy milyen iratokat kell benyújtani. De ezek alapján csak egy dolgot lehet ddönteni: hogy a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt-e vagy sem. N. Br Miért nem lehetett meghagyni az egész eljárást a kedvezményezett honosítás esetei között? Midi kellett irritáló módon visszahoncsításnak nevezni? F. IC: Miért nem jó a visszahonosítás? N. B.: Arra, aki saját életében már volt magyar állampolgár, és viasza akar jönni, jó, De azoknak az esetében, akik sosem voltak magyar állampolgárok, csak arra jó, hogy hihetetlenül ingerelje a szomszédos országokat. Ugyanis azt sugallja, hogy ezek mindig magyarok voltak, mindenki magyar, akinek valaha magyar felmenője volt, nyilván a területek is, ahol dlek, mindig magyarok voltak. Aki akarja, még hozzágondolhatja, hogy ma is magyarok, és innen már csak egy lépés, hogy visszaszerezzük őket. F. K.: Ha konzekvensen végignézzük a törvényt, az eljárást, látni fogjuk, hogy mit kell a kérelmezőnek igazolnia. Ebből teljesen egyértelmű. hogy a nemzetiséget a hivatal nem fogja vizsgálni N. B.: Ez a veszély benne ránézésre dönt. F. K-: De ránézésre se tud dönteni, mert postán kapja a papírokat. N. B.: Akkor egyszerűen a név vagy a fénykép alapján dönt. Kér egy színes fényképet, és eldönti, hogy elég fehér-e a kérelmező, vagy nem elég fehér. F. K.: Ez ilyen eljárás. N. B.: Nem jó eljárás, ha nem azt kell definiálni bogy mi a magyar államérdek, hanem azt, hogy mi a magyar nemzetiség. A mindenkori előadó mindenkori belátásán fog múlni hogy három vagy nyolc darab papírból eldöntse, hogy X-et magyarnak tekinti-e. Beszélő: A .magyar nemzetiségű" kifejezésnek mégis benne kell lennie. Ha ugyanis mindenkinek előjogai vannak a magyar állampolgárság megszerzésénél akinek a felmenői magyar állampolgárok voltak, akkor beláthatatlanná növelem a kedvezményezettek számát. 1910- ben mintegy tízmillió nem magyar nemzetiségű magyar állampolgár élt Magyarországon - a nemzetiségi megszorítás nélkül valamennyi leszármazottjuknak egyforma jogokat kellene adni N. B.: Mégis tisztább lenne a rendszer, ha egyszínűén azt mondanám, hogy fcrdrezményescn honosítható az, akinek a felmenői magyar állampolgárok voltak. Nem azt sugallnám, hogy a magyar nemzetiségűt szinte kötelező honosítani mert őt visszahonosítom, miközben akadályokat gördítek az áttelepülése elé. Amíg az állami mérlegelés szabályait nem ismerjük meg, addig az új szabályozásnak sincs több értelme, mint a korábbinak volt. Beszélő: Próbáljuk meg végiggondolni mik lennének a feltételei egy, a tervezettnél jobb állampolgársági törvénynek. N. B.: Bőször is eldönteném, mi a tervem a szomszédos országokban élő kisebbségekkel. Akarom-e támogatni az áttdepülésüket vagy sem. Ha az lenne a politikám, mint a jelenlegi kormányé is, hogy éljenek a kisebbségek jobban ott, ahol élnek, akkor arra törekednék, hogy mindenekelőtt ebben támogassam őket. Nem csinálnék jogszabályt addig amíg a politikámat végig nem gondoltam. Ebben, azt hiszem, különböznék a mostani kormánytól. Ha azt látnám; hogy nagy politikai nyomás elől akarnak átköltözni, akkor több kedvezményt adnék, mint ha egyszerű migrációs folyamatról lenne szó, amely olyan embereket érint, akik magyarul beszélnek, és magukat magyarnak vallják. De nem látnám akadályát annak, hogy az egyszerű migráción belül is preferáljam azokat, akiket magyarnak tekintek. A hazai viszonyoktól - lakáshelyzet, munkaerőpiac stb. - függően eldönteném, hogy a bevándorlás terén adok-e kedvezményeket vagy nem. Könnyei előfordulhatna, hogy nem adnék. Azt mondanám, hogy a magyarországi magyarral szemben nem preferálom a szomszédos országokban élő magyarokat, tehát a munkaerőpiacra vagy a lakáspiacra vagy csak azonos, vagy a külföldieket megillető feltételekkel engedem be őket Aki átjutott a bevándorlás akadályain, gondtalanul tudnám preferálni a honosítás terén. De nem sugároznék bátorító jelzéseket, amikor nem is akarom, hogy jöjjenek. S főképpen, megbeszélném a társadalom érintett csoportjaival, hogy mit szeretnének ők. Nem alkotnék jogszabályt addig, amíg nem folytattam nagy, nyilvános vitát arról hogy a Magyarországon élő magyar nemzet mit szeretne. Nem az irodámban akarnám ddönteni hogy mi a jó F. K.: Ez a fejtegetés a jogszabály-előkészítés egyik módja lehet, de ezek még mindig csak elvek. Az elvek után következik a további folyamat, a jogi normák megfogalmazása. A szubjektivitást a megfelelő normaalkotással ki lehet küszöbölni. N. B.: Nincsenek illúzióim, nem hiszem, hogy papíron létre lehet hozni egy olyan rendszert, amelyik jól működik. Nem lehet. Beszélő: Mindkettőjüknek köszönöm a beszélgetést. (A Beszélőt Kőszeg Ferenc képviselte.)
