Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Népszabadság, 1993.márc.30.

Az Országgyűlés nem vizsgálja íorgyán vádjait

Hétfői ülésén az Országgyűlés 125 elutasító, 119 támogató szavazat és 25 tartózkodás mellett úgy határozott: nem tűzi napirendjére Torgyán József kisgazda képviselő önálló indítványát, melyben vizsgálóbizottság felállítását javasolta „egyes alkotmányellene, rendőrségi és nemzetbiztonsági eljárások kivizsgálására", illetve dr. Boross Péter belügyminiszter, dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány, dr. Bodrácska Janos budapesti rendőrfőkapitány és dr. Balogh Janos főkapitány-helyettes felelősségének kivizsgálására.

Napirend előtt, első felszólalóként Boross Péter belügyminiszter Torgyán indítványának az ő személyét is érintő egyes kitételeire reagált. Elöljáróban leszögezte azonban, hogy tudomása van arról: Szabad György, az Országgyűlés elnöke Torgyán indítványát és a hozzá mellékelt közjegyzői okiratot kivizsgálásra megküldte Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek. Boross erre hivatkozva kérte a Tisztelt Házat: tegye lehetővé az ügyészségi tényfeltáró vizsgálat zavartalan lefolytatását, s csak azt követően tűzze napirendre Torgyán indítványát.- Négy, a testülettől fegyelmileg eltávolitott rendőr nyilatkozata szerepel a közjegyzői okiratban - emlékeztetett Boross, hozzátéve, hogy sokféleképpen lehet minősiteni szavaikat. Ö azonban meg kívánja várni az ügyészségi vizsgálat végét. Azt megjegyezte, hogy nem ez az első eset, amikor közvetett támadások célpontjává válik Hozzátette: „tudok arról, hogy bizonyos körökben dijakat tűztek ki azok számára, akik gazdasági csinvtevésen érnek. vagy a családom köréből ram nézve kompromittáló adatokat szereznek".

Boross felszólalását követően heves ügyrendi vita bontakozott ki arról, vajon jogában állt-e a miniszternek napirend előtt szólnia Torgyán József úgy vélte. Szabad György megsértette a házszabályt azzal. hogy Borossnak lehetőséget adott ó előtte szólni a még be sem terjesztett határozati javaslatról. (Véleményéhez

adásul, folytatta Torgyán. az elmúlt évtizedekben a rendőrség eluralkodott az ügyészség felett, ezért sem alkalmas az ügyészi testület a tényfeltáró vizsgálat elvégzésére. Bekapcsolódott a vitaba Isepy Tamás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár, aki figyelmeztette Torgyant. az Országgyűlés. ellentétben az ügyészséggel, nem bűnüldöző szerv.

A T. Ház e jogi kitérőt követően képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Ezután következett Torgyán József felszólalása. A kisgazda pártelnök - miután Szabad György figyelmeztette, csupán öt perc áll rendelkezésére indítványa megindoklásara - vázlatosan ismertette azokat az eseményeket, amelyekről a négy rendőr a közjegyző előtt nyilatkozott. Nevezetesen: kábítószert akartak csempesztetni a kocsijába; rendőrök parancsot kaptak a kisgazdák hangosító kocsijának megrongálására, illetve arra. hogy a kisgazdák közé vegyülve tömegdemonstrációkon bizalmas pártinformációka't gyűjtsenek. A Tisztelt Ház végül 119 támogató, 125 ellenzó szavazat és 25 tartózkodás mellett Torgyán József indítványát nem tűzte napirendre.

F. Gv. A.

Galszecsy András nyugalmazott tarca nélküli miniszter, aki korábban a titkosszolgalatok munkáját felügyelte, az MTI erdeklodesere nem kivánta kommentálni annak a négy volt rendőrnek közjegyző előtti nyilatkozatát, amelyben alkotmányellenes cselekedetekkel vádolják a belügyminisztert. Az egyik rendőrnek arra az állítására, bogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tehetetlen volt. es ezért a rendőrséget bízták meg Torgyán lejáratásának megszervezesével. Gálcsécsy hangsúlyozta: fel sem merült annak a lehetosege. hogy a felügyelete ala tartozó titkosszolgálati hivatalokat ilyen kéréssel megkísértsek bármelyik aktív politikussal kapcsolatban, aki bejegyzett politikai partban tevékenykedik.

Arra a kérdésre, hogy ilyen megkeresés erkezett-e egyáltalán hozzá, emlékeztetett arra: már lemondásakor is elmondta, hogy sem a miniszterelnöktől. sem a magyar kormánytól soha semmifele olyan felkeresi. megbízást, felhívást nem kapott, hogy bármilyen bejegyzett politikai parttal szemben - legyen az akár parlamenten kívüli is - a Nemzetbiztonsági Hivatal eljárjon.

Egy további kérdésre válaszolva, miszerint egyetlen kormánytagtól sem kapott-e ilyen felkérést, kijelentette: „én úgy fogalmaztam, ahogy fogalmaztam". Hozzátette még. hogy lemondásakor is így fogalmazott, és ezt ezúttal megerősíti. „Most sem kívánom bővebben kifejteni, amit akkor elmondtam” - adta egyértelműen az MTI tudtára Galszecsy András.

Lapunk munkatársának azon kérésére, nem kivánja-e valamivel bővebben kifejteni a fentiekben előadottakat, Gálszecsy András azt mondotta, ez aligha szükséges, hiszen a kormány az o felfogasa szerint „csapat", s az ö nyilatkozata e csapattal kapcsolatban egyértelmű. Maid hozzátette, a politikai élet fogalma természetesen sokkal szelesebben értelmezendő; azt nem lehet állítani, hogy annak soraiból soha senkiben nem merült fel a titkosszolgálatok felhasznalasának gondolata bejegyzett politikai parttal szemben, ezt azonban ó eleve visszautasította azzal, hogy a pártállam e módszerei soha nem térhetnek vissza.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész munkatársunknak hétfőn elmondta: amint visszatér a hivatalába, elrendeli azt a tenymegallapitó vizsgálatot. amelyre a parlament elnöke kérte. A vizsgálat során ellenőrzik azokat a tényeket, amelyeket a közjegyzőileg hitelesített okirat körvonalaz. Ennek során személyeket hallgat majd meg az ügy észség, és megvizsgálja bizonyos okmányok tartalmat. A vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentest készítenek az Országgyűlésnek. Györgyi hangoztatta: változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha akar feljelentésre. akar hivatalból az ügyészség olyan tényekről szerez tudomást, amelyek büncselekmeny elkövetesenek alapos gyanújára utalnak. akkor az ügyészségnek kötelessége a büntetőeljárást elrendelni vagy az illetékes hatóságot erre utasítani. A vizsgálatnak nincs határideje. s a belügyminiszter is meghallgatható. Végezetül kijelentette: „nem razza meg", hogy Torgy án az o személye miatt vonja kétségbe a legfőbb ügyészség kompetenciáját a vizsgálathoz.

Az Országgyűlés ülésén a kormányból egyedül Schamschula György közlekedési miniszter mondott igent Torgyán indítványára, míg Nagy Ferenc József tarca nélküli miniszter tartózkodott. A független képviselők közül Balogh Gábor és Ilkei Csaba tartózkodott, míg a többiek igennel voksoltak. A Magy ar Demokrata Forum képviselőcsoportjából igent mondott az indítványra Fodor András Attila es Szél Peter. Tartózkodtak: Bogdan Emil, Csapody Miklós. Fekete Gyula. Figler János. Papp Lehel György, Réti Miklós, Szilasy György. Török Gabor, Varga Zoltán és Zetenyi Zsolt.

A szocialisták közül hárman tartózkodtak: Annus József. Hámori Csaba és Nyers Rezső, mig a többiek igent mondtak. A fiatal demokraták és a szabaddemokraták egyhangú igennel szavaztak. A Kereszténydemokrata Néppártból Inotay Ferenc János igent mondott a Torgyan-inditvanyTa, Rótt Nándor tartózkodott, míg a többiek egy hangú nemmel szavaztak. -i'

’ „A legfőbb’ ügyész húsz évig "MSZMP-tag volt, pártbizottsági vezető és tag. nincs abban a helyzetben, hogy objektiv vizsgálatot folytasson.” Rácsatlakozott -később Kirá'ly Zoltán is.) Torgyán tiltakozott az ellen, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja ki a közjegyzői okiratban foglaltakat, mondván;