Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Az emberek nem hisznek a szélsőségekben Lengyel László az új pártok esélyeiről, a politikai személyiségekről és a meglepetésekről Magyar Nemzet, 1993.márc.27 11 A mogyar politikai életet alapvetően meghatározó tényezők a parlamenti pártok. A választások közeledtével azonban egyre többen «dörömbölnek" kívülről is, és a meglévő réseken keresztül próbálnak bejutni a politikai élet panteonjába. Esélyeikről kérdeztük Lengyel László politológust, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatóját. Ki milyen űrt tölt be?- Milyen rendszer szerint helyezkednek el a parlamenten kívüli pártok, és milyen teret szerelnének betölteni?- Úgy vélem, hogy a baloldalon vagy középbalon támadt úr, a mindenkori szociáldemokráciáé, amit a szocialista párt kétségtelenül jobban tölt be most, mint 1990-ben. Ezt a teret többen is megpróbálják betölteni. Ezek közé tartozik Pozsgay Imre Nemzeti Demokrata Szövetsége, itt próbálkozott Király Zoltán, és itt vannak a kisebb szociáldemokrata pártok is. Ugyanezt látom az Agrárszövetség esetében is, amelyik a szociáldemokrácia agrárvonalát szeretné továbbvinni. Azt azonban nem hiszem, hogy 1994-ig valóban létrejönne egy igazi szociáldemokrata párt, amelyik ezt az űrt be tudná tölteni. Azoknak a szavazóknak a megnyeréséről van szó, akiknek az MSZP még túlságosan vörös, akik a maguk részéről jobban szeremének olyan pártot, amelyikben nem látnak korábbi vezetőket. Ezen a vonalon próbálkozik a SZDSZ egyik szárnya is, de nagyon bizonytalanul. Az SZDSZ egyébként is állandóan inog, hol itt van, hol ott van. A Fidesszel kötött paktum előtt az MSZP irányában mozgott, most azonban a Fidesz felé irányul. Ez a kettősség azt mutatja, hogy a párt funkcióiban zavarok vannak.- Van esélyük ezeknek a pártoknak a parlamentbe való bejutásra?- Ezt a bizonyos balközépen támadt űrt egyetlen esetben tudják betölteni a kisebb csoportosulások, ha valamilyen pártszövetségre lépnek. Úgy gondolom, hogy Pozsgayéknak, az Agrárszövetségnek, a Néppártnak, a szociáldemokrata pártoknak akkor van esélyük arra, hogy átlépjék a bűvös négyszázalékos határt, ha együtt lépnek föl valamilyen választási koalícióban, mert különben megbuknak.- Mi a helyzet Palotás pártjával?- Látszatra van egy hely a vállalkozók táborában, amit a Köztársaság párt céloz meg. Úgy látom azonban, hogy csak látszólag van így. Ezt a helyet a nagyobb pártok mégiscsak be fogják tudni tölteni. Részben a Fidesz, amelyik erre erősen hajt, részben az MSZP, amelyik legalább annyira próbálkozik. A Köztársaság Párttal kapcsolatosan - és ebben Palotás személye nyilvánvalóan elég jelentős kérdés - úgy látom, hogy az elnök, Palotás, a vállalkozók szemében nem olyan hiteles személy, akire szavazni akarnának. Esetleg a nyugdíjasok szeretni fogják médiasztárként. Túlságosan sok olyan populista megjegyzést tesz, sok olyan programpontot mond, amit egy komoly vállalkozópárt nem engedhet meg magának. Ezért elképzelhető, hogy lesznek szavazói, de csak azok közül, akik azt gondolják, hogy ilyen egy valódi vállalkozó. Palotás egész egyszerűen az amerikai nagybácsi mítoszára játszik, amivel már próbálkozott Kelet-Európábán a lengyel 77- minski és a szerb Panics is, de nekik sem jött be. Eme a mítoszra nehezen építhető fel reális pártprogram. A nyugalom vágya- Mi történne, ha valamelyik nagy párt szétesne? Erre, mint látjuk, mostanában az MDF-nek elég szép esélye van.- A parlamenten kívüli pártoknak igazából akkor lesznek esélyeik, ha valamelyik nagy párt szétesik. Ez elképzelhető az MDF esetében, de csak akkor, ha a miniszterelnök úr visszavonul. Akkor az MDF-et nem nagyon tudja összetartani senki, és pillanatok alatt pártocskák halmaza alakulhat a helyén, ami alapvetően változtatná meg a képletet. Felme! rülhetett volna - de végül is nem tör! tént meg -, hogy szétesik az SZDSZ. Most már nem tartom valószínűnek, azonban elvileg lehetséges. Az ő esetükben az igazi kérdés az, hogyan fogják elviselni az 1994-ben a lefo-
