Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Népszabadság, 1993.márc.1 18 egy sátorban, a Magyar Demokrata Fórumot. Meghívtuk Konrád urat is. El is jött, de nem mint alapitó, hanem mint vendég. Mindössze egy vagy két nappal utána a The New York Times cimű lapban cikke jelent meg arról, hogy Lakitelken a magyar nacionalisták és antiszemiták találkoztak egymással, akik ebből az alkalomból létrehozták a saját, nemzetiszocialista pártjukat. Azóta nem hagy nyugton bennünket, hasonlóan a többi baloldali, egykori kommunista kishalakhoz. akik a múlt rendszer szolgái voltak és állítólag liberálisaknak tartják magukat. Ök neveznek bennünket fasisztáknak. fehérharisnyáknak. Elmentek Amerikába is és ott megpróbáltak lejáratni bennünket. azt követően, hogy győztünk a parlamenti választásokon. Vajon nem vonhat ön párhuzamot a horvátországi helyzettel a hallottak után0 A kormányzó párt Magyarországgal azonosítja magát. Kérdem én, az úgynevezett liberális ellenzékiek, az internacionalista kozmopoliták nem árulják el az országot? Elnökünk, Göncz nagyon is jól tudja ezt, és vegye tudomásul, hogy mi nevükön nevezzük a dolgokat mindenütt és nem hunyunk szemet afölött, ami nyilvánvaló.- Miután az orosz parlament kikényszeritette, hogy a kormány szankciókat követeljen Horvátország ellen, érzékelhető az orosz fenyegetés újraélesztésének kísérlete.- A Nyugatot sokkolta a Szovjetunió szétesése. Kétségtelen, hogy a szétesés utolsó fázisában sok minden kikerült az ellenőrzés alól, ami veszélyes az egész világra nézve. Félő, hogy Irak atomfegyvert vehet Oroszországtól. Nem kizárt, hogy- Szerbia is. Jól tudjuk, az oroszoknál minden eladó. Itt is eladtak egy csomó mindent, amikor csapataik kivonultak, ágyúkat, tankokat és aknavetőket lehetett venni. A vakolatot is leverték a falakról. Az ön helyében én lefényképeznék néhány volt szovjet laktanyát, megmutatni, mit is hagytak maguk mögött a szovjet egységek. De itt hagyták azt is, amit t-óDviseltek. Nálunk az ellenzén. lehet, hogy nem akarattal, segít feléleszteni a szovjet veszélyt. Egy nyilvános vitában, amikor szó esett Göncz elnök állítólagos üldöztetéséről a múlt rezsimben, kiderült: ő valójában a rendszer kedvence volt és bizonyos kisebb irodalmi díjakat is kapott. Itt még a kommunizmus alatt is ügyeltek arra, hogy ne díjazzák túl a kiszolgálókat. A díjakat mégiscsak a legérdemesebbeknek kellett adniuk, ahogy nekem is kétszer. Jól ismert, hogy ettől még nem kellett térdet hajtanom a kommunizmus előtt. Senki nincs Magyarországon, aki ilyen sikeresen tette volna nevetségessé a kommunizmust. Aki ismeri a világsikerű darabomat, a Házmestersiratót, az tudja, mennyire nem lehetett engem megvásárolni. Mindez nem gátolja a nómenklatúra képviselőit, hogy gazsuláljanak Göncz elnöknek, akinek a drámáit most mindenhol bemutatják. Az enyémek viszont ismét eltűntek, mert én örökké nem kívánatos vagyok, mert a budapesti színházak ismét az úgynevezett liberális ellenzék kezén vannak.- Hogyan nevezne ön a zsidókat, ahogy ön mondta, a saját nevükön? Ön szerint a zsidók összefonódnak a nómenklatúrával, a nemzetközi bank- és pénzvilággal, fellepve a „magyarság” ellen. Időközben közülük már nagyon sokat eltávolították a rádióból és a televízióból, akárcsak a lapoktól, vagy nem így van?- E téren valóban sikereket értünk el. A médiumokat megtisztítottuk a régi rendszer maradványaitól. A zsidó lobbyt nem én találtam ki..Ahhoz ennek semmi köze, hogy a zsidóság sokat szenvedett nép. más népek is szenvedtek a történelem folyamán. (...) * Telefonon beszéltünk az interjút publikáló zágrábi hetilap főszerkesztőjével. O elmondotta, hogy a beszélgetés két hete Budapesten folyt, a képviselői irodaházban. Mivel az újságíró, aki készítette, nem beszélt magyarul, ezért Csurka István szavait németre fordítottak, és utóbb az interjukeszitó újságíró felesége tette át németből horvatra. A Csurkával folytatott hosszú beszélgetésnek a főszerkesztő szerint mintegy 60-70 százaléka került be az újságba. Azt nem zárja ki. hogy a kettős fordítás és a rövidítés lehetőve tehetett valamelyes hangsúlybeli eltérést a szövegtől, de lényeges félreértést azért tart kizártnak, mert a beszélgetés fo témáira Csurka István általában többször is visszatért. Kérdésünkre azt is elmondotta, hogy az interjúkészitö tapasztalt újságíró. A főszerkesztő azt mondotta munkatársunknak. hogy tudomása szerint az interjúkészítő újságírónak megvan a beszélgetésről készült magnótekercs.
