Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Bős—nagymarosi költségek A Szigetköz megmentése érdekében hamarosan megkezdődnek a vízpótlási munkálatok. A költségvetésből korábban 100 millió forintot különítettek el a kárenyhítés céljára. Horváth József, a katasztrófaelhárítási munkálatok koordinálásával megbízott győri köztársasági megbízott a napokban közölte: legalább 130 millió forintra volna szükség a feladatok műszaki kivitelezésére. A vízlépcsőrendszer megvalósítása eddig több tízmilliárd forintot emésztett fel. Az első jelentősebb összegeket már a létesítmények megvalósításáról szóló államközi szerződés aláírása előtt elköltötték tervezési munkálatokra, megvalósíthatósági tanulmányokra. Az 1977-ben ratifikált dokumentum rögzítette: a felek a közös beruházás megvalósításának költségeit egyenlő arányban viselik, míg a nemzeti beruházásokat az államok maguk finanszírozzák. A vízlépcsőrendszer megvalósítása a szerződés megkötését követően kezdetben nehézkesen haladt. Egyik ország gazdasági teljesítőképessége sem tette ugyanis lehetővé az előírt határidők betartását. Az építkezést hátráltatta, hogy a szov jetek állal megígért nagy teljesítményű munkagépek nem érkeztek meg. 1981-ben már mindkét ország közel kété^ vés lemaradást könyvelhetett cl az eredeti tervhez képest. Ezt követően Magyarországon kél évig jelentősen csökkent a beruházásra fordított összeg nagysága. A kivitelezés lelassulása miatt került sor 1983- ban a szerződésmódosításra, amelyben az építkezés 5 évvel való meghosszabbítását határozták el. Ekkor került először sor a vízlépcső lehetséges ökológiai következményeinek felmérésére. A/ MSZMP KB a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel véleményadásra. Az MTA jelentése már 10 éve rámutatott: „vitatható, hogy megengedhelünk-c magunknak olyan hosszú távú beruházásokat, amelyek jelentős termelőerőket, anyagi eszközöket másfél évtizeden át csak fogyasztanak és befagyasztanak". Az akadémia véleményét nem vették figyelembe, állásfoglalásukat elhallgatták, nem hozták nyilvánosságra. A munkálatok egy évvel később vettek nagyobb lendületet, a beruházásokra fordított éves összeg nemsokára messze túllépte az egymilliárdol. Az építkezés anyagi forrásait hitelfelvételekkel teremtették meg. 1986 elejéig összesen 3.3 milliárd forintos költségvetési támogatást (az éves teljesítések folyó áras összege) fordítottak a vízlépcső megvalósításának előkészítésére. Ezt követően három hitelkonstrukciót hoztak létre a költségek fedezésére. Az Állami Fejlesztési Intézel kezelésében közel 36 milliárd forint összegű különalapol létesítettek. Négy év alatt elköltötték az alap nagy részét, megközelítően 33 milliárd forintot. Ebből részben a közvetlen forintkifizetéseket teljesítették 1990. december 31-éig. részben fedezetül szolgált egy jelentősebb osztrák hitel felvételére, amelyet a dunakiliti duzzasztó kivitelezési munkálataira fordítottak. A Donaukraftwerke AG-val kötött 1986. évi fővállalkozói szerződés adott magyar oldalon az építkezésnek lendületet. Az osztrák cég kezdeti hozzá a nagymarosi erőmű megvalósításához. A velük aláírt kivitelezési mcgállafxxlás 5.7 milliárd osztrák schilling értékű munkák elvégzését irányozta elő. amelyből végül 2.8 milliárd ATS-nyit — 20.7 milliárd forintnak megfelelő munkát — végezlek el. A szükséges pénzeszközöket egy osztrák bankkonzorcium hitelezte. A hitelt és kamatait a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállítással törleszti 1996- 2015 években. A törlesztést a Magyar Nemzeti Bank garantálja. Az alvízcsalorna kotrási munkálataira egy másik kíilloldi vállalattal, a jugoszláv Brodimpeks céggel hasonló hitelkonstrukcióban kötött szerződést az Oviber. Ez a megoldás áruvásárlásra nyújtott 51.9 millió amerikai dollár értékű hitelszerződést eredményezett. amelyből végül 19 millió dollár került kifizetésre. A vízlépcső létesítésére a X0-as évek végén, az építkezést felfüggesztéséről rendelkező kormánydöntésig súlyos tízmilliárdokal költöttek. 1990-től. az építkezés leállítása után is jelentős pénz emészt fel a feleslegesnek bizonyult szocialista nagyberuházás Fenntartási, állagmegóvási munkáikra, kártalanításra, a félbemaradt létesítmények őrzésére, helyreállítási munkák tervezésére. kárenyhítés felmérésére slh. az elmúlt kél évben brutto l.l milliard forintot költöttek. Ennél nagyobb terhet |elent azonban az országnak a hiteltörlesztések kifizetése. 1991 -92-ben évente megközelítően 3.5 milliárd forintot, összesen tehát 7 milliárdol fordítóit erre a célra a költségvetés. » I—i. hU. • Szilágyi A. János Magyar Hírlap, 1993.márc.1.