Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-08 / 8425a. szám

pesti Hírlap, 1993.márc.1. NÉPI POLITIKUSOK KISÚJSZÁLLÁSON Megmaradni és felemelkedni Nyílt politikai fórumon szellemi műhelymunka folyt szombaton és vasárnap a népi gondolatot a politikában is érvényesíteni akaró neves politikusok, értelmiségiek és művészek közreműködésével Kisújszálláson. _______JoáirrvÁM_______ Az Alföld Program, a Haza és Haladás, a Lakitdek, a Magyar Kilátó nevű alapítványok és a Magyar Szellemi Védegylet ál­tal rendezett Számadás ’92 ta­nácskozás — melyen négy pártból és a függetlenek közül 28 országgyűlési képviselő is je­len volt — nemcsak a tavalyi évet, hanem a magyar jövő esé­lyeit is vizsgálta. A főszervező, Tóth Albert József megnyitáskor az alföldi ember józanságát és bölcses­ségét ajánlotta a jelenlévők fi­gyelmébe. Fiié Kalalxn pedig az otthoniét érzetét igyekezett fölkelteni a hallgatóságban. A konferencia először AntaU Jó­zsef tévéinteijúját tekintette meg. A miniszterelnök óvott a „pártok felett álló népfronto6 gondolkodástól”, mondván, most más a helyzet, mint ke­rek 50 évvel ezelőtt volt Bala­tonszárszón. A több mint félszáz felszó­lalás a nemzet sorskérdéseit taglalta meg, nehezményezte a rendszerváltozás elhúzódá­sát, a társadalom elnyomoro­­dását. Számosán hangsúlyoz­ták a magyar népi kultúra — és nem utolsó sorban a ma­gyar fold — megőrzendő vol­tál. 3. oldal folytatás az 1. oldalról Az dső dóadó, Bertha Zoltán megállapította, hogy a nem­zed értékeket rengeteg pro­­vokáaó fenyeged a közdét­ben, miközben a szabadság mdlől hiányzik az esély­­egyenlőség és a testvériség. Csurka István kimutatta: törté­nelmünkben a nemzetiszoda- Lista fanadzmust, a bolsevista erőszakot a jóllakatás, a fo­gyasztói módszer váltotta fel a nép kihasználásában. F.z a módszer közömbösít; fő esz­köze a tömegkultúra. Az em­berek dközömbösítése, dtö­­megesftése miatt nehéz érvé­nyesíteni a választások ered­ményűt. A háromezer éves múltra visszatekintő, ezer éve Euró­pában élő történd mi magyar­ságért érzett fdelősségben je­lölte meg Für Lajos az időről időre más változatban fdbuk­­kanó népi gondolat lényegét. Úgy vélte, ennek mindig együtt kell állnia a társadalmi igazságossággal. A szélsősé­gekkel szemben nem lehet­nek illúzióink, mondta, de azt is dismerte, a középosztály, a polgárság és a parasztság ré­tegét haladéktalanul újra kell teremteni. — Szárszón 1943-ban ab­ban reménykedtünk, hogy hamarosan bábáskodhatunk, fd évszázad múlva Kisújszál­láson kétségbeesett szemidői vagyunk egy torzszülött vo­­nagiásainak — jdentette ki Somodt István, az 1943-as né­pi-értelmiségi találkozó tanú­ja, aki szerint a társadalmi át­alakulás kupecek kezén van. A második napon Pozsgay Imre előadását övezte a legna­gyobb érdeklődés. Jóslata: nem túl sok idő múlva a sors­közösség érzete felülkereke­dik a mai túlzott közéleti megosztottságon, és létrejö­het a politikai közmeg­egyezés. Úgy fogalmazott, hogy valamifajta zsivány pragmatizmus az, amely szubkultúra megnyilvánulá­sának hazudja azt, ami Kisúj­szálláson történik. (Ismeretes, hogy a hat parlamenti frakció közül csak az SZDSZ és a Fi­desz személyiségei hiányoztak az eseményről.) A résztvevők nyilatkozatban is megörökítették azt, hogy a megmaradást és a fdemdke­­dést kívánják szolgálni — min­den pártszempontot ndkülöz­­ve küzddmet vállalnak azért, hogy kibontakozhasson a nem­zet alkotóképessége, munkája, a család fenntartó ereje és a ha­zai tulajdonocság. Azon is őr­ködni kívánnak: a népi eszme és értékrend a maga törekvésd­­vd és cdjaival hitdesen jden­­jék meg a nemzetközi politikai gondolkodásban és a sajtóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom