Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Sürgető a kárenyhítés a Szigetközben (Megyei tudósítónktól) A dunakiliti duzzasztómű üzemeltetésének és a vízszabályozásra történő részleges felhasználásának annyi köze van egymáshoz, mint kocsmai bicskázásnak az orvosi műtéthez - mondta dr. Horváth József győri köztársasági megbízott a Szigetköz vizutánpótlásának tervezett műszaki megoldásáról. A címzetes államtitkár arról is beszélt lapunknak: valószínűleg újabb 30 millió forintot költhetnek a kárenyhítésre. A katasztrófaelháritásért felelős jogász szerint a jelenleg rendelkezésre álló 100 millió forinttal szemben legalább 130 millióra van szükség a kárenyhítés műszaki megoldásához. A kormány ugyan még nem döntött erről, de van esély rá, hogy a hiányzó összeget megkapják a minisztériumok különböző pénzalapjaiból. A köztársasági megbízott azt is kezdeményezte: vállalja át az állami költségvetés a 25 százalékos áfát. ( (Folytatás a 4. oldalon) j i (Folytatás az 1. oldalról) A tavaly november 5-én született kormányhatározat értelmében legkésőbb az idén március végéig gondoskodni kell a Szigetköz vízutánpótlásáról. A lehetséges műszaki megoldásokról azonban még most sincs döntés, hiszen ennek módját a brüsszeli tárgyalásoktól tették függővé. A címzetes államtitkár kijelentette: a kormányhatározat szellemében kizárólag a fenékküszöb ' megépítésének van realitása. Ennek a kidolgozott elképzelésnek az a lényege, hogy egy ideiglenes, bármikor lebontható keresztgáttal megemelnék a víz szintjét az Öreg-Dunában. Ha a fenékküszöböt - ez a kifejezés azért pontos, mert a Duna átlépné ezt a gátat, tehát szó sincs elrekesztésről - a dunakiliti duzzasztómű fölötti folyószakaszon építik meg, akkor ki kell egészíteni egy vizszabályzó zsiliprendszerrel. Ehhez pedig nemcsak pénz kell, hanem idő is. . , Ha Dunakiliti alatt létesíti a keresztgát, akkor a duzzasztómű egy nyílásának és egy szegmenstáblájának a felhasználásával szabályozni lehet a vizet. Arra a kérdésre, hogy nem kijátszása-e ez a terv annak a parlamenti határozatnak, amely kategorikusan megtiltja a már kész műtárgy üzembe helyezését, a köztársasági megbízott emlékeztetett rá: a duzzasztómű eredeti funkciója az lett volna, hogy olyan duzzasztott vízfelszínt hozzon létre, amely összeköti a műtárgyakat. Ezenkívül gondoskodjon a jég levezetéséről és tegye lehetővé a hajózást a régi mederben. A duzzasztás következtében a víz hét méterrel a terepszint fölé magasodott volna. Ezzel szemben a fenékküsköb csupán megemeli és a mederben tartja a vizet. Tárolásról szó sincs. Ráadásul a dunakiliti zsilipkaput árvizlevezetésre eddig is használták. Aki tehát a vizszabályozást összekeveri a duzzasztómű üzembe helyezésével, az vagy tudatlanságból téved, vagy félre akarja vezetni a közvéleményt - állította dr. Horváth József. A várható magyar lépésekről szólva kijelentette: szándékainkat mindenképpen be kell jelenteni a magyar-szlovák közös határvizi bizottságnak. Megkérdeztük a köztársasági megbízottat, hogy jogászként elfogadhatónak tartja-e a szlovák főberuházó-vállalat vezérigazgatójának. Július Bindernek a napokban elhangzott jóslatát, miszerint a Hágai Nemzetközi Bíróság akár 15 évig is vitatkozhat a Duna és a vízlépcső sorsáról. A címzetes államtitkár a 15 esztendőt valószínütlenül hosszúnak tartotta, de úgy vélekedett: könnyen lehet, hogy legalább 3 évig nem születik határozat Hágában. Sokak szerint boldogok lehetünk, ha ennyi idő alatt döntést hoznak - mondta. A köztársasági megbízott méltatlannak tartotta, hogy egy katasztrófahelyzetben, amikor egy páratlan vidék és több tízezer ember sorsa a tét, akkor kicsinyes csatározások, előítéletek, vádaskodások és széthúzások kerüljenek az előtérbe. A kárenyhítő műszaki megoldás formájáról végül is a kormány dönt. Különlegessé teszi a helyzetet, hogy azok a miniszterek, akik az érintett szaktárcák vezetőiként részt Vettek a tavaly novemberi kormányhatározat meghozatalában, már nincsenek a helyükön. A köztársasági megbízott mégis reménykedik abban, hogy mielőbb döntés születik a sürgető kárenyhítés módozatáról. Valószínűleg az új kormánytagok tájékozódása miatt nem került a csütörtöki kormányülés elé az ügy - vélte dr. Horváth József, aki a beszélgetés végén igy fogalmazott: „Lehetséges, hogy valakik majd engem is szégyéntáblára tűznek, mint veszett erőmüpártit, pedig utálom a vízlépcsőt." Hajba Ferenc co <1 Népszabadság, 1993.febr.26.
