Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
AGYELSZÍVÁS VAGY MOBILITÁS? Népszabadság, 1993.febr.27 35 Valós veszély-e a kutatók elvándorlása, az agyelszívásnak - braindrainnek - nevezett jelenség, avagy csupán mondvacsinált problémája (köz)életünknek. A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni - mint az Berényi Dénesnek, az MTA alelnökének és Pungor Ernő tárca nélküli‘miniszternek, az OMFB elnökének alábbi gondolataiból kiderül. Ok mindketten egy-egy, Stockholmban illetve Bécsben e témáról rendezett konferenciáról érkeztek haza. A világ minden tájáról jöttek küldöttek az agyelszívás témakörében a múlt héten Stockholmban megrendezett háromnapos szűk körű nemzetközi rendezvényre, amelynek magyar meghívottja Berényi Dénes volt. Az MTA alelnöke szerint a találkozó legfontosabb megállapítása: kapcsolatrendszerek, az ok-okozati összefüggések ismerete nélkül nem lehet megérteni a problémát, a brain-drain nem tekinthető egyértelműen negatív folyamatnak. Nagyon is természetes jelenség: a tudományos mobilitás áll a háttérben. A volt szocialista tábor lakói közül mi, magyarok még a szerencsésebbek közé tartoztunk, de voltak olyanok, akik kifejezett elzártságban éltek. Ám a tudományt nem lehet karanténban művelni, a kutatók éltető eleme a konferenciákon való korlátozás nélküli részvétel, a legújabb eredmények átvétele,és megvitatása. Heisenberg, a világhírű fizikus híres mondása, amit szívesen idéz Berényi Dénes: a természettudomány méréseken alapul, de az eredmények beszélgetések során öltenek testet. A személyes találkozás, a gondolatok kicserélése, a közös munka semmivel sem pótolható lételeme,.a kutató elmének. A mobilitás a tudomány természetes vonósa. Új tudományos központok kialakulásakor megfigyelhető, hogy' az adott szakterület iránt csillapíthatatlanul érdeklődők, akár a politika gátjait átlépve is megtalálják a szakmai fejlődésükhöz vezető utat. Ezt megakadályozni a legnagyobb bűn lenne. A határokon való akadálytalan közlekedés az alapvető emberi jogok közé tartozik, hogy erre lehetősége van a magyar kutatónak, azt csak dicsérni lehet. Az is igaz viszont, hogy általában a szegény országokból a tehetősebbek felé áramlanak a kutatók és nem fordítva. Egy ország nem sok jót várhat a jövőtől, ha onnan elmenekülnek a magasan képzett emberek. Ám nem mellékes szempont,, hogy az emberiség, a tudomány szempontjából mi a nagyobb veszteség, ha egy ember otthon marad és nem azzal foglalkozik, amire különös tehetsége van, hanem pénzt keres, pályaelhagyó lesz belőle, mert élni akar, vagy elmegy egy- külföldi, jobban felszerelt intézetbe, ahol szakmailag fejlődhet A kutatáshoz való tehetség nagy’ érték, amit őrizni kell. A pályaelhagyó tehetségek az emberiség szempontjából elkallódnak, még ha egyénileg másutt sikereket émek is el. Éz az igazi veszteség, s nem az, ha egy másik országban dolgozik valaki. Sőt az anyaország szempontjából sem kell feltétlenül veszteségről beszélni, csak fel kell használni minden lehetőséget, hogy „hazakössék” a külföldön dolgozókat. Példaként említhető Komái János, aki fél évig itthon ad elő, fél évig Amerikában. És ilyen szakember nem egy van! Veszteség ez Magyarországnak? - természetesen nem, hiszen a legfrissebb információkat hozza és adja át kollégáinak - állítja Berényi Dénes. A brain-drain negativ hatásainak csökkentésében már most is jelentős szerepe van a nemzetközi kutatóhelyeknek. Tucatnyi, a CERN-hez (Közös Európai Részecskefizikai Kutató Központ) hasonló intézetet tartanak fenn az európai országok, amit gazdasági erejüknek megfelelően támogatnak, de a kutatásoknál már nem számit, ki mennyit adott be, hanem az a A valódi veszély a pályaelhagyás