Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-25 / 8438. szám
Népszabadság, 1993.márc.22. 09 IZRAELI-MAGYAR KAPCSOLATOK Szabadkereskedelmi remények ocN - Mikortól eredeztethetők a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok?- Az 1967-es hatnapos háború után Magyarország megszakította a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, de a gazdasági érintkezések ennek ellenére sem szűntek meg. Harmadik, közvetítő országokon keresztül nagyon sok izraeli és magyar vállalat továbbra is együttműködött, de a közvetlen áruforgalmi kapcsolatok sem szűntek meg teljesen. A politika természetesen hatással volt a forgalom alakulására: a kölcsönös árucsere értéke még 1986-ban is csupán 16 millió dollár volt.- Mi történt a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után?- A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1989-ben került sor, de az érdekképviseleti hivatalok már 1988 tavaszán megkezdték munkájukat. Az állandó kereskedelmi képviselet 1990. január 1-jén nyílt meg. Ettől kezdve aztán látványosan nőtt az árufogalom. A tavalyi 74 milliós forgalomból 43,5 millió dollár volt a magyar kivitel. Ezzel a 74 millió dolláros forgalommal Izrael a tengerentúli, illetve a közel-keleti államok közül Magyarország egyik legjelentősebb piacává vált.- Az áruforgalmon kívül vannak-e más érintkezési területek?- Elsősorban a turizmus. Tavaly közel 40 ezer izraeli állampolgár látogatott hozzánk, amiből több millió dolláros bevételre tettünk szert. De megmaradt - igaz, már nem politikai okok miatt <- a harmadik országokon keresztül folytatott kereskedelem is, amely az említett 74 millión túl további 10- 15 millió dollár értékű magyar árut juttat Izraelbe. Megemlíteném még, hogy a közvetlen Budapest és Tel-A vív közötti légijárat megnyitás is jó jövedelmi forrásnak bizonyult. A Malév szolgáltatásaiból eredő bevétel 1991-ben például több mint négymillió dollár volt. A magyar légifogalmi vállalat fontos szerepet játszott a szovjet zsidók Izraelbe szállításában. A felsorolt tényezőket összegezve elmondható tehát, hogy Izrael mintegy százmillió dolláros piacot jelent a magyar gazdaságnak.- Magyarország sajátos helyzete miatt rendkívül szegény tökében. Ki veszik-e részüket az izraeliek a különböző befektetésekből?- Jelenleg több mint 30 magyar-izraeli vegyes vállalat működik. Ezek közül csupán a legjelentősebbeket említeném meg. Az Eisenberg-csoport, a Masterfillel karöltve Vácott hozott létre textilgyárat. Az itt készített jó minőségű fonalat a fejlett nyugati államokba exportálják. Az izraeli Bank Leütni Hitelbank és a Magyar Hitel Bank közös vállalkozása húszmillió dolláros alaptőkével jött létre, amelyből tízmilliót az izraeli fél fektetett be. Ez a kereskedelmi bank más országokból is szervez befektetőket. Az izraeli Degem System, amely világhírű oktatási szolgáltatások cége két vállalatot is felállított Magyarországon, amelyek nemcsak odahaza, hanem a volt KGST- országokban is szereztek már komoly üzleti pozíciókat. Hatmillió dolláros izraeli befektetéssel nemrég nyílt meg Budapesten egy kaszinó, a Várkertbazárban. Elfogulatlan külföldi látogatók véleménye szerint is ez Európa egyik legszebb kaszinója.- Az izraeli üzletemberek közvetítésével más országokból származó befektetések is léteznek Magyarországon. Mit lehet ezekről tudni?- A Bemard Schreier C. P. I. Holding nevű, londoni székhelyű csoportot említeném elsőként. Bemard Schreier izraeli-brit állampolgár 34 millió dolláros befektetéssel vette meg az Investor nevű magyar vállalatot, amellyel ellenőrzést szerzett a magyar Interag és Agrimpex felett. Másik jó példa a Schamrock amerikai pénzügyi csoport, amelynek izraeli vezérképviselöje Michael Geiger. A Schamrock-csoport megvásárolta a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalatot, hatmillió dolláros befektetéssel. A Schamrock-csoport elnöke a napokban járt Magyarországon, ahol további 20-30 millió dolláros befektetésről tárgyalt, összegezve tehát, az izraeli üzletemberek közreműködésével komoly nyugat-európai és amerikai tőkék mozgathatók.- Ezek a már megvalósult kapcsolatok. Mik a jövő tervei?- Az izraeli óriásvállalatok közül az évi 250 millió dolláros forgalmat lebonyolító Őszem élelmiszer-ipari konszern szeretné megvásárolni a Székesfehérvári Gabonaforgalmi Vállalat Cerbona nevű élelmiszer-ipari üzemét. A felmérések már egy éve folynak, és ha az Őszem megnyeri a versenytárgyalást, akkor ennek az izraeli vállalatnak a termékei is megjelennek Magyarországon.- Egyre több szó esik arról, hogy Magyarország a gazdasági hídfőállás szerepét tölthetné be Izrael és a FÁK tagállamai között.- Minit már említettem, a Degem System izraeli vállalatnak máris vannak megbízásai a környező országokban. Az Őszem sem kizárólag a magyar piacon kíván megjelenni, hanem onnan kiindulva megcélozza majd a környék országait, elsősorban Oroszországot és Ukrajnát.- Milyen hasznot húzhat ebből a magyar gazdaság?- Először is modem technológiára teszünk szert, gyarapodnak a termelési ismereteink, és új munkahelyek létesülnek.- Beszélnek arról is, hogy az izraeli légi ipari vállalat és az Antenna Hungária közösen bocsát fel távközlési műholdat.- A tárgyalások most folynak a két vállalat között, de egyelőre csak műszaki egyeztetésről van szól. Az izraeliek rendívül érdekes műszaki és gazdasági megoldásokat ajánlanak. A magyar államtól nem kémek pénzügyi támogatást.- Mire alkalmas egy ilyen műhold?- Elsősorban műsorszórásra, távközlésre és meteorológiai I célokra. A műhold szolgáltatá- I sait aztán piacra is lehet dobni i a környező országokban. ! - Van-e kilátás újabb jelentős izraeli-magyar gazdasági egyezmény megkötésére?- A két állam külgazdasági tárcái között már voltak megbeszélések a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére. ; Jelenleg az izraeli ipari és kereskedelmi minisztérium az itteni Gyáriparosok Szövetségével egyezteti a megállapodásra vonatkozó álláspontját. Remény van rá, hogy néhány hónap múlva az izraeli kormány kedvező döntést hoz az ügyben. Akkor pedig még az idén megindulhatnak az egyezség megkötésére irányuló érdemi megbeszélések. Hering József A diplomáciai kapcsolatok 1967-es megszakítása utáni első esztendőben a magyar-izraeli áruforgalom mindössze tízmillió dollár volt, ami a kapcsolatok rendezése utáni harmadik évben, 1992-ben már elérte a 74 millió dollárt. Már több mint 30 magyar-izraeli vegyes vállalat működik idehaza, közel százmillió dolláros befektetéssel. Komoly esély van arra, hogy izraeli finanszírozással és csúcstechnológiával az expo évében fölbocsátanak egy közös magyar-izraeli távközlési műholdat is. A két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásáról, lehetőségeiről kérdeztük meg Pados László kereskedelmi tanácsost, Magyarország tel-avivi nagykövetsége kereskedelmi kirendeltségének vezetőjét.
