Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-25 / 8438. szám

Az SZDSZ-delegáció londoni útjáról Magyar Bálint: megítélésünk jónak mondható Az elmúlt héten a brit külügyminisztérium meghívására Pető Iván pártelnök vezetésével Angliában tárgyalt a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folytatott Hord külügyminiszterrel, az ellenzéki MuiikáspárNís Liberális Párt külügyi szakértőivel, valamint Jacques Általival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével és a bank magyarországi ügyekkel foglalkozó szekciójának munkatársaival. A tárgyalásokról lapunk Magyar Bálint ügyvivőt, a küldöttség tagját kérdezte. — Tárgyalópartnereink tudják, hogy 1994-ben választások lesznek Magyarországon — mondta Ma­gyar Bálint. — Ennek megfelelően a jelenlegi brit. kormányzat kapcso­latot kíván tartani a potenciális kor­­máhyzali erőkkel, és ez is közreját­szott az SZDSZ-delegáció meghí­vásában. Ugyanakkor a beszélgeté­sek alapján megállapítható az is, hogy Magyarország az elmúlt év­ben veszteit abból az előnyből, amelyet a környező országokkal szemben élvezett a kilencvenes évek kezdetén, bar megítélésünk még mindig jónak mondható. Az clőnyveszlcsbcn szerepet játszik a privatizáció lelassulása, illetve a külföldi befektetők számára ennek több területen nehezen áttekinthető jellege. Másrészt a politikai aspektusai is vannak az előnyvesztésnek. A ki­lencvenes évek kezdetén hazánk volt az az oisz.ig, amely a környező államokkal összehasonlítva a legki­egyensúlyozottabb politikai intéz­ményrendszert építette ki 1989—1990-ben. Ennek megfele­lően itt volt a többpártrendszer a talgia áll szemben'— mint például Szlovákiában, Litvániában —, ha­nem komoly liberális alternatíva is ’ megjelenik. Vagyis a kommunista rendszeri felváltó új politikai erő­kön bellii is kél markáns Irányzatot is számon tartanak. Ezt pedig a po-1 litikai váltógazdaság olyan tényező-j jeként könyvelik el, hogy a2 új kor-1 mányzó elitet nemcsak a régi vált­hatja föl, hanem azon belül is van leknek, annak nem kell szükségsze­rűen bevárnia a többit. — Londonban tárgyaltak az EBRD vezetőivel, valamint a brit gazdasági élet több befolyásos kép­viselőjével. A tegnapi sajtótájékoz­tatón elhangzott, hogy ők az ered­mények mellett bizonyos befektetési nehézségekről is szóltak. — Valóban elhaitgzott, hogy bi­legslabilabb, s úgy nézett ki, hogy a hatalmi ágak szélválasztása valóban megnyugtatóan rendeződik az or­szágban. Beszélgetéseink során ki­derült: az címűit évben különösen az MDF megosztottsága és Csurka István erőteljes fellépése ártott az ország megítélésének. Továbbá tár­gyalópartnereink kifejtették azt is, hogy szívesen látnák, ha mielőbb rendeződne Magyarország és a kör­nyező országok viszonya, és ez a kontaktus minél kevesebb konflik­tus forrása lenne. — Mennyire rendelkeztek napra­kész ismeretekkel tárgyalópartne­reik Magyarország belpolitikai, gazdasági helyzetéről? — Számomra úgy tűnik, hogy a magyar belpolitikai életről megfele­lő információkkal rendelkeznek. Az említetteken túl például számos he­lyen tudtak az SZDSZ és a Fidesz megállapodásáról. Magyarországot a térségben olyan államként tartják számon, ahol a politikai struktúra nem két-, hanem hárompólusú. Ne­vezetesen a konzervatív, tradicioná­lis jobboldali irányzattal szemben nemcsak a rcfonnszocialisla nosz­zonyos gazdasági jogi szabályozá­sok, illetve állami garancia hiánya, Valamint aí önkormányzatok alulin­formáltsága hátráltatja az EBRD- projektek megvalósítását. A már fo­lyó, 261 millió ECU-összértékű 13 projekten kívül tárgyalnak újabb húszról, amelynek értéke együtte­sen 300 millió ECU lenne. Ám az ilyen nagyságú bővüléshez az emlí­tett akadályokat el kellene hárítani. —- Terveznek-e a szabaddemok­raták olyan lépéseket, amelyek ezeknek az akadályoknak az elhárí­tását céloznák? — Az okokból kitűnik, hogy a tör­vényhozó és az ehhez kapcsolódó kormányzati munka felgyorsítására lenne szükség, és legal&pb technikai kérdésekben gyors konszenzus kiala­kítására. Másfelől pedig kooperatí­vabb együttműködésre lenne szükség a kormányzat és az önkormányzatok között, mert a jelenlegi megosztott­ság hátráltatja az együttműködést. Ugyancsak javíthat a helyzeten, hogy az EBRD budapesti irodája a jövő­ben nagyobb súlyt helyez majd az önkormányzatok támogatására. — A delegáció találkozott Né­meth Miklóssal. A korábbi híradá­sok szerint ezen a találkozón szóba került az 1994 utáni kormányf6 sze­mélye is, ezt azonban gyorsan cá­folták... alternatíva. — A megbeszélések legfonto­sabb momentumaként értékelte Pe­tő Iván, hogy Hurd külügyminiszter 2000-re látja reálisnak Magyaror­szág teljes jogú tagként való csatla­kozását az EK-hoz. Mennyire befo­lyásolja ezt a többi „visegrádi or­szág" fejlődése, hiszen a brit diplo­mácia irányítója az EFTA-országo­­kat követően a második hullámban a visegrádi „négyest" látja esélyes­nek arra, hogy alkalmassá válnak az EK-csatlakozásra. . — Vezető brit politikus szájából először hangzott el ilyen időpont­­megjelölés. És ha tekintetbe vesz­­szük, hogy a politika bizonyos érte­lemben nem más, mint önbeteljesítő jóslatok, akaratok és gesztusok ter­­réneuma, ez mindenképpen fontos kijelentés Douglas Hurd részéről. Természetesen megpróbálják a vi­segrádi csoportot egységesen kezel­ni, és ebbe beleértik azt, hogy mindannyian megfeleljenek a belé­pés kritériumainak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha közülük valamelyik nem felel meg a feltéte­leknek, azt a többi „behúzhatja” a Közös Piacba, és természetesen en­nek az ellenkezője sem áll fenn. Te­hát amennyiben valamelyik gyor­sabban képes megfelelni a feltéte­A volt magyar kormányfővel a szállodánkban találkoztunk. Be­szélgetésünkön elsősorban az EBRD projektjeiről, továbbá a je­lenlegi magyarországi politikai helyzetről volt szó. Miután az SZDSZ miniszterelnök-jelöltért nem kíván a szomszédba menni, az 1994 utáni kormányfő kérdése nem vetődött föl. — Az Esti Egyenleg jól értesült londoni forrásokra hivatkozva ar­ról adott hírt, hogy az exkormányfő nem sieti el a hazatérést, és 1994 után is Londonban marad. Ez szóba került-e? — Erről szintén nem beszéltünk. — A Liberális Internacionálé londoni irodájának megnyitása al- . kalmából átadták Julius Maaten fő- j titkárnak az SZDSZ teljes jogú tag­ságára vonatkozó szándéknyilatko­zatát. Mikorra válhatnak teljes jogú taggá? — Ez egy feltételes szándéknyi­latkozat, amely a májusi rendkívüli SZDSZ-küldöttgyűlés jóváhagyása után — amelyen egyébként részt vesz majd Otto Lambsdorff, az LI elnöke — válik véglegessé. A nyi- j latkozatot azért kellett átadni, hogy a kérdést a Liberális Internacionálé napirendre tudja tűzni. Az LI végre­hajtó bizottsága várhatóan július ele­jén Tallinban dönt az SZDSZ felvé­teléről, és ezt a határozatot kell majd a Liberális Internacionálé kong­resszusának jóváhagynia. Ám az igenlő vb-döntéstől kezdve egy párt de facto teljes jogú tagnak tekinthe­tő, hiszen az LI történetében nem) fordult még elő olyan eset, hogy a kongresszus másként szavazott. • Farkas Attila O Magyar Hírlap, 1993.márc.22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom