Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Népszabadság* 1993.febr.26. nál.- Miért nem lépnek (el konkrét ügyekben a korrupció ellen?- Ezek sajnos olyan eviden­ciák, nyílt titkok, amelyeket kí­vülről nem lehet megfelelően bizonyítani. Csak az üvöltő gyanú alapján, dokumentumok nélkül nem lehet eljárásokat indítani. Egyébként ez érvé­nyes azokra az ügyekre, amikor a panama politikai fizetőesz­közzé lesz. Látunk nem egy olyan politikust, aki most siet­ve építi gazdasági hatalmát az új politikai natalom időszaká­ra.- Milyennek látja az ellenzék helyzetét?- Az SZDSZ-nél azt látom, még mindig cselekvési zava­rokkal küzd. Szerintem az a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják eldönteni: szakítsa­nak-e vagy ne gazdasági-szoci­ális politikájukban a klasszikus liberális felfogással. Ez ebben a térségben a gyakorlatban nem­igen alkalmazható. Tétováz­nak, elmozduljanak-e a szociá­lis értékek, követelmények irá­nyába, aminek a markáns kép­viselete végül is megalapozhat­ja a szociálliberális kormány­zás jövőjét Magyarországon. Azt is látjuk, hogy a legna­gyobb ellenzéki párt tevékeny­ségét megnehezíti önkormány­zati képviselőinek, polgármes­tereinek botrányai és megnehezíti helyi szervezetei egy részének vergődése. A Fidesz - nagyon helyesen - nem csinál titkot abból, hogy 1994-ben kormányra vagy kor­mányba akar kerülni. Tudják, jó parlamenti pozíciókra igen, de abszolút többségre aligha számíthatnak. A jelenlegi kor­mánykoalíció bukását szinte biztosra veszik. Szerintem ez az oka annak, hogy annyira ha­tározottan utasítják el a parla­mentben képviselt három ellen­zéki párt fellépését konkrét ügyekben. Nyilatkozataik sze­rint nemigen bíznak a szociálli­berális változat életképességé­ben. Mivel a Fidesz vezető párt akar lenni, erősen keresi a vá­lasztókörzetekben. csatasorba állítható személyiségeket. Tud­ják ugyanis, hogy ma elsősor­ban a listás helyeken számít­hatnak sikerre. Ezt bizonyítja az időközi választások soroza­ta. Érthető, hogy a Fidesz most semmi esetre sem menne bele olyan megállapodásokba, ame­lyek felfogása szerint gyengíte­nék választási esélyeit. Meglep viszont, ahogy a szabaddemok­raták válaszolnak erre a kihí­vásra. Alig hiszem, hogy növeli az SZDSÉ választási esélyeit a mostanában elhangzó hűséges­­kük sorozata, melyek szerint minden lényeges kérdésben ők igazodnának a fiatal demokra­tákhoz, pedig bárki bármit jó­sol, most ők a legnagyobb el­lenzéki párt- Sajátságos, hogy n a vita igen gyakran az MSZP-vel kapcsolatos. Önök pedig hallgatnak.- Szólunk mi, ha kérdeznek. De valóban furcsa, hogy min­ket elemeznek, tőlünk pedig nem kérdezik meg a vélemé­nyünket. Miért véli úgy bár-, mely párt, hogy a szocialisták velük előzetes megállapodás nélkül szövetségre, netán majd koalícióra akarnának lépni? Szó sincs erről! 1994-ben nem ismétlődhet meg a három évvel ezelőtti helyzet, hogy számon kérhető koalíciós megállapodás nékül jön létre kormányszövet­ség, amelyben egy párt diktál.- Ax MSZP mára felértékelődött érdekessé lett Mi ennek az oka?- A politika szereplői látják a szocialista párt növekvő be­folyását. Feltételezik, hogy 1994-ben olyan eredményt ér el, amellyel részese lehet az új kormány megalakításának, vagy ellenzékként a fontos döntések meghozatalának. A többi párt szamára - bevallom - még mindig kényelmetlen a szocialistákkal való együttmű­ködés felvetése. A szerepnöve­kedésnek több oka is van. Ez az egyetlen olyan parlamenti párt, amelynek tagozatai nem ideo­lógiai, hanem szakmai alapon szerveződnek, vesznek részt a gyakorlatias programalkotás­ban. A politikai munka ná­lunk egybekapcsolódik a leg­különbözőbb rétegek munkások, munkanélküliek, fi­atalok, nyugdíjasok, pedagógu­sok - számára adott tanács­adással, szolgáltatással. Politi­kai ellenfeleink sem vonják kétségbe, hogy képviselőink, önkormányzati tagjaink, pol­gármestereink gyakorlatias po­litikát folytatnak a szaktudásra és tapasztalatra építve.- Az MSZP-nek nincsenek „ügyei”?- Vitáink vannak. A legfon­tosabb, hogy senki nem tud olyan választott képviselőnket felmutatni, aki valamilyen kor­rupciós ügybe keveredett vol­na. Én a párt ilyen megbízható­ságának tudom be, högy nem­rég egy budapesti kerület féltu­catnyi szabaddemokrata ön­­kormányzati képviselője jelent­kezett nálunk azzal, hogy átül­nének a mi frakciónkba.- Viszont itt van a kommunista restauráció veszélye, amit önök tes­tesítenek meg.- Mit nevez restaurációnak? Mert az tény, hogy a társada­lom összehasonlítja ennek a kormánynak az alulteljesítését és dölyfét elődjének szaktudá­sával és érzékenységével a tár­sadalmi problémák iránt. Ne­vetséges egyébként ez az ijeszt­getés, hiszen a társadalom egyáltalában nem akar „vissza­rendeződést". Elutasítják az emberek a Horthy-restaurációt és a Kádár-rendszer visszaállí­tását is, annak ellenére, hogy ez a kormány sokat tett azért, hogy a magyarok kiábrándulja­nak a demokráciából. Egyéb­ként külföldön tudják azt, amit itt oly sokan oly gyorsan elfe­lejtettek: nem utcai megmozdu­lások mozdították el az állam­szocialista rendszert, hanem a reformerek, a szocialisták alap­vető közreműködésével bontot­ták le a régi struktúrákat.- Visszarendezni nem akarnak. De mit tennének, ha jövőre kor­mányra kerülnének?- Helyzetértékelésre, prog­ramra lesz elsősorban szükség. Senki nem állíthatja, hogy le­porolhatok még az 1990-es vá­lasztási programok. Elmondjuk azonban már most: a magántu­lajdon pártján vagyunk, de csak annak, amelyik szociális felelősséget tanúsít. A békés át- i menetre csak a tőke és a munka megegyezésével van mód. A tö­ke jogos igénye a gazdasági szabadság, de el kell fogadnia a szociális partnerséget a mun­kavállalókkal.- Partnerek lesznek ebben a ma­gyar szakszervezetek?- Nézze meg a programjai­kat. Nem igaz például az, hogy a csődbe jutott; életképtelen cégek mesterséges életben tar­tását követelnék. Ők is struktú­raváltást akarnak. Ehhez hoz­záteszik, hogy meg kell mente­ni az életképes üzemeket, és valamiféle védelmet kell adni a hazai gazdaságnak. Ezzel mi is egyetértünk. Egyébként ki me­rem mondani, hogy a szakszer­vezetek természetes választási! szövetségeseink. Ugyanígy a j baloldali ifjúsági szervezetek, a nyugdíjasok érdek-képviseleti szervezetei is. A szétvert mezőgazdaságot is életre kell kelteni, olyan agrár­­politikával, amelynek a feltéte­leit az államnak kell megte­remtenie.- Megmondják-e a választóknak, mi vár rájuk?- Szerintem olyan súlyos helyzet lesz 1994-ben, hogy csakis a legőszintébb helyzet­­feltárás segíthet. Nem lehetnek illúzióink, '94-ben sem jön megváltó kormány, nem lesz­nek csodák, népszerűtlen intéz­kedésekre is szükség lesz, mert egyébként ellehetetlenül az or­szág. Számomra nem az a lé­nyeges, melyik párt adja majd a miniszterelnököt. Ami szá­mit, az a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség. A mélyülő válság kezelésére olyan kor­mány kell, amely tagjai között országosan elismert, független szakértőket tud, akik képesek a maguk területét szakszerűen vezényelni. A gondok feloldására rend­hagyó megoldások kellenek. Ez nem harmadik út, a mi célunk is a működőképes szociális pi­acgazdaság. De sajátos modell nélkül e célhoz nem juthatunk el.- Korán kezdődött a választási kampány. Milyen lesz?- A jelek szerint nem külön­bözik majd az 1990-estöl, ha­csak a pártok nem ébrednek rá hogy érdemesebb a szakmai el­képzeléseket, programokat üt­köztetni, mint a politikusok le- és felmenőinek a dolgait firtat­ni. Üdvös lenne egy választási etikai kódex kidolgozása. Nagyon fontos lenne, hogy bármilyen kormány kerül hata­lomra jövőre, az ne elődjének hibáinak, mulasztásainak fel­tárására, újabb számonkérésre fecsérelje energiáit. Azt kell tisztázni, hogy a dolgok rend­betételére, korrekcióra, új programra van szükség. Mi ed­dig sem ajánlkoztunk szövetsé­gesül, ezután sem fogunk. De fenntartjuk az együttműködés lehetőségét bármely demokra­tikus párttal. A mostani ellen­zéki pártokkal a szabadság, az antifasizmus, a humanizmus eszméinek igenlése mellett csak az ellenzékiség közös élménye köt össze. I A mi pártunk nem minden­áron való hatalomszerzésben, úgymond revánsban gondolko­zik, hanem abban, hogyan lesz lehetséges az országot közösen civilizált pályára állítani. .,- Tisztázzuk Horn Gyula egy mi­napi ügyét. Ön állítólag szorgal­mazta a KGST visszaállítását a da­­vosi világgazdasági fórumon, felhá­borítva ezzel Kupa urat.- Aki figyelemmel kísérte magyarul elmondott beszéde­met, majd az orosz nyelvű fel­szólalásomat a vitában, hall­hatta, hogy elmondtam: a szo­ciális piacgazdaság elengedhe­tetlen a térség számára. És ezt vallja a mai magyar kormány is tudomásom szerint. Egyébként éppen most kaptam egy levelet Arkagyij Volszkijtól, az orosz vállalkozók és nagyiparosok szövetségének befolyásos elnö­kétől. Megköszöni, hogy én az ottani vitában képviseltem az általa is támogatott szociális piacgazdasági elképzeléseket. Meghívott egy moszkvai láto­gatásra is. Elfogadtam. Min­denképpen jót tenne az ország­nak, ha Volszkij úr segítene új­raéleszteni a magyar-orosz gazdasági együttműködést. Miklós Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom