Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Népszabadság, 1993.márc.20. 36 telmünek tűnik, hogy ez az időnként a nacionalizmus jegyeit is mutató nemzeti büszkeség mentes a kirekesztő gondolkodás jegyeitől. Ezzel párhuzamosan a korábbiaknál erőteljesebben jellemzi a közgondolkodást a befelé fordulás igenlése, a gazdasági és szellemi értékek fokozott védelmének igénye, a gyanakvás és elutasítás a külföldről beáramló tőkével és értékekkel szemben. A döntő többség részben vagy teljesen egyetért azzal, hogy a privatizáció során a hazai tőkét előnyben kellene részesíteni, és azzal is, hogy sokkal jobban meg kellene gondolnunk, mit veszünk át más népek kultúrájából. Egyre szélesebb teret hódit a harmadik utas magyar fejlődés gondolata. A megkérdezettek négyötöde úgy gondolja, hogy Magyarországnak a fejlődés során a maga sajátos útját kellene járnia. A kutatás tapasztalatai szerint a szélsőjobboldali kirekesztő nemzettudattal az emberek 15-18 százaléka azonosul többé-kevésbé. Ok azok, akik úgy vélik, hogy csak az lehet igazán jó magyar, akinek már az ősei is magyarok voltak. Szerintük a nemzethez tartozást a származás, nem pedig az dönti el, hogy ki minek vallja, érzi magát. E réteg gondolkodásában is vannak különbségek: körülbelül nyolc-tíz százalék azok aránya, akik konzekvensen azonosulnak a szélsőségesen nacionalista gondolkodással. Képzettség és életkor A kirekesztő nemzetfelfogással való azonosulás igen szoros összefüggést mutat néhány társadalmi-demográfiai tényezővel. A legerősebb kapcsolat a kérdezett iskolázottsága, képzettsége és a gondolatok elfogadása, illetve elutasítása között mutatkozik. Mig a nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végzettek közül minden negyedik, addig a középfokú végzettségűeknek tizenhárom, a legmagasabban iskolázott réteg tagjainak pedig hat százaléka vallja magáénak többkevesebb következetességgel ezeket a gondolatokat. Az alacsonyan képzett rétegek körében tehát négyszer akkora tábora van ennek az ideológiának, mint a magasan iskolázottak között. Erőteljes összefüggés mutatkozik a vizsgált jelenség és az életkor között is. Itt a választóvonal az 1945 előtt és után születettek között húzódik legélesebben, az előbbiek közül csaknem kétszer annyian azonosulnak a kirekesztő nemzetfelfogással, mint a fiatalabb korosztály tagjaiból. Hasonlóan éles különbség mutatkozik aszerint is, hogy a kérdezett hol lakik. Minél magasabb a lakóhely urbanizációs foka, annál inkább szűkül azok köre, akik elfogadják a szélsőséges nacionalista gondolkodást. Mindent egybevetve, jól definiálható az a réteg, amely a legfogékonyabb ezekre a gondolatokra: a kistelepüléseken élő, alacsonyan iskolázott idősebb korosztály tagjai körében a legelterjedtebb ez a nemzetfelfogás. Ugyanakkor ezt a réteget politikailag az átlagosnál aktívabb magatartás jellemzi, legalábbis ami a választásokon való részvételi szándékot illeti. Ez azzal a következménnyel járhat, hogyha a következő választáson az egyre erősödő politikai apátia miatt alacsony lesz a részvételi arany, ez a réteg valóságos társadalmi súlyát messze meghaladó arányban fogja képviseltetni magát. Tanulságos áttekinteni azt is, hogy miféle pártpreferenciák érvényesülnek e réteg körében. A kirekesztő nemzetfelfogás hívei legnagyobb arányban a Kereszténydemokrata Néppárt támogatói között találhatók: az e párttal rokonszenvezők közül minden harmadik megkérdezetthez közel állnak ezek a gondolatok. Csupán néhány százalékkal vannak kevesebben a Kisgazdapárt támogatói körében az ekképpen gondolkodók. Az MDF, az SZDSZ és a Fidesz szavazói között alig mutatkozik különbség e gondolatok elterjedtségében: az előbbi támogatóinak 18, az SZDSZ híveinek 16, a Fideszének pedig 14 százalékától nem idegen ez a gondolkodás. Ugyanakkor gyakorlatilag semmiféle bázisa nincs ennek az ideológiának az MSZP támogatóinak körében. A kutatás első tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a szélsőjobboldali beállítódás, a kirekesztő nemzetfelfogás napjainkban Magyarországon sem számíthat nagyobb táborra, mint a fejlett nyugati demokráciákban. Az a tény azonban, hogy az emberek jelentős részének gondolkodásában meglehetősen ellentmondásos, kusza és zavaros elképzelések, vélemények élnek e kérdéskörrel kapcsolatban, arra utal, hogy a magyar társadalom „immunrendszere” a szélsőségesen nacionalista ideológiával szemben talán sérülékenyebb, és ezért magasabb a fertőződés veszélye, mint az előbb említett országokban. Vásárhelyi Mária
