Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Magyar Hírlap, 1993.febr.26.22 A harmadik pólus ! : . • Választási-politikai megállapodást kötött szerdán a Fidesz és az SZDSZ. E rövid hír mögött a hazai politikai folyamato­kat alapvetően meghatározó egyezség áll. A liberalizmust mint vezérlő alapelvet zászlajukra tűző fiaial és szabadde­mokraták ezzel a lépéssel a koalíció által oly előszeretettel hangoz­tatott kétpólusú, kormánypártok—ellenzék kép lebontásához járul­hatnak hozzá Nem csupán arról van szó. hogy a liberálisok választási szövet­ségre léptek, ami egyébként nem egészen újkeletű. Elég csak az 1990. évi választások második fordulójára visszatekinteni, amikor is a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége a második fordulóban már kipróbálta ezt a „házasságot" — inkább kevesebb, mint több si­kerrel. De említhetnénk az 1990 őszén tartott önkormányzati válasz­tásokat, amelyen ez a frigy sokkal sikeresebbnek bizonyult, igaz. a „mézeshetek" után a „házasság" hétköznapjai produkáltak látványos összeveszéseket is. A két liberális párt újbóli egymásra találása mos! azzal is kecseg­tet. hogy a megállapodás érvényesítésével a magyar társadalom bú­csút mondhat a kétblokkos — a nemzeti-keresztény-konzervatív pártok, illetve a liberális-szocialista pártok által képviselt váltógaz­daság sokak által oly szívesen hangoztatott, mi több szorgalmazott eszményének. A Fidesz és az SZDSZ hosszabb távra tervezett, a vá­lasztási együttműködést is magában foglaló politikai megállapodása hozzásegíthet a modem európai hármas tagozódású pártstruktúra — konzervatív, liberális, szociáldemokrata — magyarországi kialakítá­sához. amit egyébként az Európába tartás jegyében nemcsak a poli­tológusok. hanem a politikai élet egyes szereplői is oly kívánatos­nak tartottak-tartanak. A politikai pártok differenciálódásához, mar­kánsabb önmeghatározásához is utat nyithat ez a megállapodás, közvetve segítve a politikai és közélet számos szereplője által suly­kolt — nemzeti, illetve kozmopolita szervezetekről; „nemzetide­gen", illetve ..demokráciaellenes’’ pártokról festett — hamis ellen­tétpár szertefoszlatását. Megszűnhet a társadalomnak a mindössze a legutóbbi választási eredmények figyelembevételére alapozó, a vá­lasztópolgárok mélyebb differenciálódására fittyet hányó mestersé­ges kettéosztása, amely javarészt a végrehajtó hatalomhoz való vi­szonyra alapozódik. Ez pedig a pártok állal képviselt érdekek, prog­ramok világos artikulálása révén mindenképpen hozadéka lehet a mostani megállapodásnak — Függetlenül a két párt vállalkozásának sikerétől. Igaza van Pető Ivánnak, amikor a fiatal és a szabaddemokraták megegyezését az 1990-es választásokat követő első átfogó megálla­podásnak minősíti. Leszámítva persze a választások második fordu­lójában már tulajdonképp létrejön megegyezési, mely végül is meg­előlegezte a mai kormánykoalíció összetételét. A Fidesz és az SZDSZ megegyezését a már érintett — 1990-es parlamenti és önkormányzati választási — együttműködés ellenére nem egészen vitamentes időszak előzte meg. A fiatal és a szabad­demokraták ugyan az esetek nagv többségében együtt szavaztak a parlamentben, és a két párf vezetői megnyilatkozásaikban szinte ki­vétel nélkül a másikat jelölték meg első számú .szövetséoesLénf az SZDSZ és a Fidesz kapcsolata 1990 őszétől nem volt mindig fel­hőtlen. így volt ez annak ellenére is, hogy Kis János, majd Töl­­gyessy Péter elnöksége idején is többé-kevésbé folyamatos volt a konzultáció a Fidesz és az SZDSZ vezető testületéi, parlamenti kép­viselőcsoportjai között. ——: —__-S' v. A viták ellenére azonban időről időre megfogalmazódott a liberá­lis pártok szorosabb összefogásának igénye. Ezt példázza Orbán ; Viktor beszéde tavaly október elején. A Fidesz-vezető a Corvin mo­­: ziban tartott nagygyűlésen kijelentette:..... az ország sorsát csak egy ’ polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan kézbe ven­ni. Olyan polgári liberális kormány, amelyet a felhalmozott feszült­ségek nem rettentenek vissza az állam további visszaszorításától, amely nem enged sem jobb-, sem baloldali etatista gazdaságpolitika csábításának". Ezekre a gondolatokra rímel mind az ex-, mind a je­lenlegi SZDSZ-pártelnöknek a szabaddemokraták tavaly novemberi közgyűlése előtt meghirdetett programja. Tölgyessy Péter a liberális közép győzelmét jelölte meg célként. Győztes vetélytársa. Pető Iván pedig azt emelte ki, hogy az SZDSZ-nek modem szociálliberális néppártként nyitottnak kell lennie minden olyan párt felé. amely programjában és politikai gyakorlatában elfogadja az európai liberá­lis demokrácia elemi szabályait. Mindazonáltal a szabaddemokraták „number one”-ja a Fideszt jelölte meg első számú szövetségesként. Az elmúlt hónapokban vélhetően ennek a nyitottságnak az értelme­zése okozott súrlódást a két párt közön. Ennek deklarálásaként fog­ható föl Orbán Viktornak a mostani megállapodást hozó tárgyalást sürgető nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy a Fidesz politikai stratégiájának kudarca lenne, ha az SZDSZ nemet mondana a Fi­desznek. és szívesebben vállalna egy szociálliberális koalíciót az MSZP-vel. Ezt a fiatal demokraták a választások előtt mindenkép­pen kizárják. Jóllehet a Fidesz frakcióvezetője hét végi egri sajtótá­jékoztatóján már nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy megfelelő választási eredmény esetén a fiatal demokraták együttműködjenek akár az MSZP-vel, akár az addigra konszolidálódó MDF-fel. A libe­rális alternatíva felmutatásához azonban — miként a párt másik ve­zető személyisége, Kövér László fogalmaz — elengedhetetlennek tartják a határvonal meghúzását mind a jobb-, mind a baloldalon. A Fidesz és az SZDSZ megállapodását ezeknek a tájékozódási pontoknak a kijelölése előzte meg. Ezt támasztja alá az egyezség nagyon lényeges passzusa, amelyben mindkét párt kötelezettséget vállal arra, hogy választási megegyezést csak akkor köt harmadik politikai erővel, ha azt egyeztette a másik féllel. Vagyis a Fidesz és az SZDSZ minden jel szerint már eldöntötte: az 1994-es választásokon a liberális kormányzati hatalom megte­remtését tűzi célul. Ezzel egyszersmind színvallásra kényszeríti a többi parlamenti, illetve parlamentbe törekvő pártol is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom