Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-01 / 8425. szám
Magyar Nemzet 1993.febr.24. 34 „Kommunizmus demokratikus arccal” Tőkás püspök a romániai rezsim restaurálásáról (Tudósítónból) WASHINGTON - Nálunk Romániában az van, emit egy horvát író, Predrag Matvejexic „demokratúrának” nevezett: diktatórikus törekvések agresszív nacionalizmussal telítve és demokratikus szóhasználatba burkolva - mondta a washingtoni sajtóklubban Tőkés László. Az amerikai útján hétfőn a fő.áros'a érkezén erdélyi püspök keddi sajtóértekezletét a „romániai kommunista rezsim helyreállítását" vázoló előadásával kezdte, megállapítva, hogy Ceausescu ily módon mintegy tovább él művében, miközben a társadalom valójában emlékeztet a „visszaeső nyomorékra”, hiszen folyvást fertőzik még nacionalista és kommunista vírusok. Tőkés maga akként fogalmazott, hogy manapság bízvást nevezhetnénk a kialakult helyzetet „demokratikus arcú kommunizmusnak". Fejtegetését az Amerikában is jól ismert egyházi vezető számos példával illusztrálta. Kimutatván, hogy ma ugyanazok vannak a társadalmi és politikai élet peremére szorítva, akiket a Ceauscscu-rezsim üldözött, miközben annak intézményeit és személyiségeit a jogrendszer védelmezi, s nem szolgáltat igazságot áldozatainak. Az Iliescu-rendszer láthatóan nem buzgólkodik az egykori gyilkosok felkutatásán, sőt újabban sorra engedik el még a forradalom után lefogottakat is, a tévében pedig „rehabilitálják” az egykori diktátor udvaroncait. S felhím az amerikai közélet figyelmét, hogy országszerte utcákat neveznek cl Romániában a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, netán szobrát is hamarosan felállítják. A javában folyó lörténelemhamisítás, a „nagyromán" törekvések egyúttal a magyar kisebbség és nemzeti identitása elleni fokozódó ultranacionalista támadásokban is megnyilvánulnak. Felidézte Tőkés a magyar emlékek meggyalázását, külön is a kolozsvári Mátyás-szobor esetét, s hangsúlyozta: ezek a nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő akciók rendre a hatóságok nyílt vagy burkolt támogatásénál zajlanak. Kérdésekre felelve azonban kifejtette Tőkés László, hogy a magyar szervezetek most mégis a vámkedvezmény megadását javasolják a C/in/on-kormánynak: nem akarják, hogy annak amerikai megtagadása ürügyet szolgáltasson a velük és a román ellenzékkel szembeni nacionalista hadjárathoz. Viszont szeretnék, ha Washington ezt .megelőlegezett bizalomként”, tehát a politikai nyomás eszközeként kezelné, számonkérve az üiescu-rezsimtől ígéreteit, mert félő, hogy pusztán önmaga legitimizálására használná fel az amerikai lépést. Tőkés nyomatékka] hangoztatta, hogy „etnikai tisztogatás” korántsem csak a volt Jugoszláviában folyik, hiszen körmönfontabb módon, az erőszakos asszimiláció formájában megvalósul Romániában is. A nyugati világnak tehát „új módszereket” kellene találnia a kelet-európai átalakulás befolyásolására, kezelésére, a helsinki elvek sem mindig hatékonyak immár. Amerika és partnerei gyakran nem képesek megelőzni a fejleményeket, s így beletörődnek azokba. Holott a kisebbségi problémák jelentik ma az európai stabilitás kulcskérdését. S Tőkés László tudatta: alighanem most van az „utolsó esély a magyar kisebbség túlélésére”. Avar János
